A Bükk-vidékAlföldbe simuló legdélibb nyúlványai között, az Egri-Bükkalja délnyugati szélén, az Eger-patak völgyében fekszik, a megyeszékhely Eger déli szomszédjában, azzal szinte teljesen egybeépülve. Településszerkezete szerint dombvidéki sorfalu; csaknem 5 kilométer hosszú.
A további szomszédos települések: északkelet felől Ostoros, dél felől Nagytálya, kelet felől Demjén, északkelet felől pedig Egerszalók.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 2501-es út, mely végighúzódik a teljes belterületén, ezen érhető el Eger és déli szomszédai felől is. Nyugati külterületeit érinti a 25-ös főút és az M25-ös autóút, valamint a 253-as főút is.
A nevében lévő „Andornak” régi magyar személynévből,[4] a „tálya” pedig a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, s arra utalhat, hogy a vallonok, akik a 11. században Liège környékéről érkeztek Magyarországra, és Eger környékén meghonosították a szőlőművelést,[5] szőlőtelepítés előtt kiirtották a domboldalak növényzetét. (Hasonló a zempléni Tállya nevének magyarázata is.)
Története
Kistálya nevének első fennmaradt írásos említése 1382-ből való. Az egri prépost birtoka volt egészen a 20. századig.
1552-ben, Eger első ostromakor a falvak lakossága a környező riolittufába vájt barlanglakásokban rejtőzött el. A települések később kihaltak, majd újra benépesültek (Andornak 1564-ben, Kistálya 1690 körül). A barlanglakások később a Rákóczi-szabadságharc idején is menedéket biztosítottak a lakóknak.
Az egykori Andornak községben írta meg Petőfi Sándor1844 februárjában „Eger mellett” című költeményét, amikor Eger felé utaztában megállt a helységben.
1916-ban Andornakon halt meg Mocsáry Lajos haladó demokrata politikus.
A település az egri borvidéken helyezkedik el, ezért lakosai hagyományosan mezőgazdasággal és bortermeléssel foglalkoznak. Napjainkban Andornaktálya az egri agglomeráció részeként egyre inkább kertvárossá válik, ahonnan a lakók jelentős része a megyeszékhelyre jár dolgozni.
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 1,1% németnek mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 4,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,7% (22,3% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak és lengyelnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt római katolikus, 5,5% református, 0,5% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 15,5% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[16]
↑ abAndornaktálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „19önkvál” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal