A Csincse-patak a Bükk-vidék területén ered, majd innen déli irányban folytatja útját. Fölsőbb szakaszain igen gyors sodrású is lehet, míg az Egri-Bükkalján keresztülvágva sodrása fokozatosan veszít lendületéből, majd egészen lelassul, ahogyan a patak megérkezik az Alföld északi peremvidékére, a Borsodi-Mezőség hordalékkúpokkal tarkított síkjára.[1] A Csincse-patak az Eger-patakba (itt Rima-patak a neve) torkollik Négyes közelében.
A patak mentén öntéstalaj alakult ki, míg a medrét övező domboldalak főleg agyagos talajokkal borítottak.
A patakban 15-17 halfaj is megtalálható, ezek közül a fölsőbb szakaszon a fejes domolykó dominál, míg az alsóbb részeken az ezüstkárász és keszegfélék a meghatározó halfajok.[2]
Hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana)Magyar szegfű (Dianthus pontederae)
A Csincse-patak útja során átvág a Harsány-Kisgyőr közötti völgyön, amely egyben helyi jelentőségű természetvédelmi terület is. A természetvédelmi terület döntő többségében vizes élőhelyek, mocsarak, mocsárrétek találhatóak, míg a domboldalakon erdősztyepprétek figyelhetőek meg. E sztyeppréteken leginkább hegyi kökörcsin(Pulsatilla montana) fordul elő, valamint agárkosbor(Anacamptis morio), magyar szegfű(Dianthus pontederae), nyúlszapuka(Anthyllis vulneraria) és a korábbi erdős puszta egyik maradványnövénye a csepleszmeggy(Prunus fruticosa).
Faunája
DomolykóTiszai küllő
Lepkefajait főleg boglárkalepkék, medvelepkék, illetve a bagolylepke jellemzi. A bükki szitakötő-állomány jó néhány érdekes faja fellelhető e vidéken. Időszakosan előfordul itt a fekete gólya és a békászó sas is. Az emlősöket többek közt a vidrák és különböző denevérfajok képviselik.[9]
