A vármegye déli részén, a Gyöngyösi síkon fekszik, Gyöngyöstől és Hevestől is megközelítőleg egyforma, 20-20 kilométeres távolságra.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Ludas, északkelet felől Nagyút, kelet felől Tarnazsadány, dél felől Zaránk, délnyugat felől Visznek, nyugat felől Adács, északnyugat felől pedig Karácsond. Délkelet felől a legközelebbi község Tarnaméra, de közigazgatási területeik (kevés híján) nem határosak.
Megközelítése
Külterületeit északon átszeli az M3-as autópálya, amelynek csomópontja (Heves–Nagyfüged–Ludas-csomópont) és pihenőhelye (Nagyfügedi pihenőhely) is van a határai között, így a sztráda tekinthető a legfontosabb közúti megközelítési útvonalának. A belterületet az autópálya-csomóponttal (valamint Ludas központján át a 3-as főúttal) a 3206-os út, Gyöngyössel és Hevessel a 3204-es út köti össze.
Az első okleveles forrás 1301-1302. évben Fygug névalakban említi. 1411-ben Figedi Barnabás fiát, Imrét beiktatják egy Felső-Figeden levő kúria felének birtokába. 1427-ben kerül Fyged a jászkunok birtokába. A középkorban a település Kis és Nagy-Figed nevű falurészekre különült el. A török hódoltság kezdetén az 1549. évi adóösszeírásban Nagy- és Kis-Figed névvel találkozunk. Ekkorra már mindkét helység elhagyatottan áll, lakosaik elmenekültek. Hasonlóképpen emlékszik meg róla az 1554. évi és az 1564. évi adóösszeírás is. 1635-ben azonban Nagy-Figed Három portája már portális adót fizető, telkes gazdák által lakott jobbágy falu. 1672-ig a falu újra benépesül, portális adótól mentesített településsé válik.
1819-ben a romosodó templomkápolna helyreállítását, melyet Almásy János 1756 előtt állíttatott, Szász János kezdte meg. A plébános tehát 1821-ben kis toronnyal, haranggal, oltárral felszereltette a kápolnát. A paplakot 1838-tól 1840-ig Fischer Mihály és Hartmann Lipót gyöngyösi mesterek építették fel. A barokk templom és a késő barokk temetőkápolna műemlék jellegű, a település nevezetességei között tartjuk számon. 1848 utáni úrbéri község 1871 után nagyközség lett. Az 1874-es nagy árvíz a település gazdaságát tönkretette. 3 év kellett ahhoz, hogy a lakosság újra erőre kapjon.
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 17,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,3%, református 3,7%, felekezeten kívüli 14,3% (27,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,5% románnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szlovénnek és horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,6% volt római katolikus, 2,2% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 9,5% felekezeten kívüli (55,5% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
° Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus plébániatemplom és stációi, Barokk stílusú, műemlék.
° Szűz Mária Temetőkápolna, Barokk stílusú,műemlék
° Paplak, Klasszicista stílusú a 19.sz első felében épült
Nevezetes nagyfügediek
A település szülötte Imre János (1790–1832)) római katolikus pap, filozófus, 1830-tól a Magyar Tudós Társaság rendes tagja.