Füzesabonytól északra, Egertől délre, Mezőkövesdtől nyugatra fekszik, mindhárom várostól közel azonos (~10-13 kilométeres) távolságra. A közvetlenül határos települések: észak felől Andornaktálya, kelet felől Ostoros, dél felől Maklár (mellyel a belterülete teljesen összenőtt), délnyugat felől Kerecsend, nyugat felől pedig Demjén. [A felsoroltak közül Ostoros nem tekinthető a szomszédjának, mert lakott területe messze északra esik tőle, csak déli külterületei érintik a határszélét.]
Megközelítése
Lakott területén a 2501-es út halad át, ezen érhető el Füzesabony és Eger felől is. Külterületeit érinti az M25-ös autóút, a 253-as főút és a Füzesabony–Putnok-vasútvonal is. Utóbbinak megállási pontja nincs a község határai között, így a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a közelben létesült Maklár vasútállomás kínálja.
Története
Nagytálya nevét 1232–1237 között a pápai tizedjegyzék említette először Talha minor és Talha major (Nagy- és Kis-Tálya) néven. Mindkét helység az egri püspökség birtoka volt.
1430-ban Kistályát az egri püspökség a szomszédos Novajjal együtt az újonnan alapított egri prépostságnak adományozta.
1546-os összeírásban csak Tálya nevű helység szerepelt, melynek ekkor 28 portája volt.
1554-ben végzett összeírás szerint Eger várának ostromakor Tálya teljesen elpusztult, de a következő évtizedben újra benépesült.
1564-ben 53 porta szerepelt az összeírásban, s ekkor egyike volt a vármegye legnagyobb községeinek, s az összeírásban is csak Gyöngyös és Felnémet volt nagyobb portaszámú.
Az 1635 és 1683-as összeírásokban nem fordult elő neve.
Az 1612-es adatok szerint Kis-Tályán törökök gazdálkodtak.
A 17. század végén ismét az egri püspökségé lett, és a püspökségé, majd az érsekségé maradt a későbbiekben is, egészen 1848-ig.
A 20. század elején az egri érsekséget írták legnagyobb birtokosának.
Nagytályára a 18. században telepített svábokat az egri püspök, de idővel teljesen elmagyarosodtak, a község lakosai a 20. század elején már döntő részben magyar anyanyelvűek voltak.
A lakosság vallásra nézve tiszta római katolikus volt.
Nagytálya 1950 és 1958 között Maklártálya néven egyesítve volt a vele már akkor is egybeépült szomszédos Maklár községgel.[4]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 0,3% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 6,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 18,8% (24,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,3% görögnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,1% lengyelnek, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,6% volt római katolikus, 6,1% református, 0,5% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 1,5% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
Az 1903-ban épült római katolikus templom.
zsilipzsilipNagytálya, Rima patak zsilip
Római katolikus temploma - 1903-ban épült. A templomot a II. világháborúban felrobbantották, majd 1947-1949 között új templomot építettek a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.