Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a belterületének keleti és északi széle mentén halad el, ez köti össze Mezőkövesddel és Bükkábránnyal, illetve azokon keresztül az ország távolabbi részeivel is. Délebbi szomszédai a 3304-es úton érhető el, Tardra pedig a 25 113-as számú mellékút vezet, a nyugati határszéle közeléből.
A nyárád szó olyan vízfolyást vagy más vizes területet jelent, amelynek környékén sok a nyárfa. Nyárád, vagy Nyárágy nevű személynév is volt, így eredhet a neve személynévből is.
Története
Úgy tűnik, hogy ez szakasz külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont!
A településen a 2014. október 12-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen, a kormányzó pártszövetség jelöltje, Sümegi Péter és a független jelöltként induló Bárdos József Szabolcs között: mindketten 343-at szereztek meg a 746 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül.[10] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2015. január 25-én tartották meg,[9] magasabb választói aktivitás mellett és immár csak két jelölt részvételével, ez a helyzet pedig a független aspiráns javára döntötte el a voksolást, 19 szavazatnyi különbséggel.[11]
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar nemzetiségű lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,3% németnek mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,2%, református 9,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 6,1% (22,4% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szlovénnek, örménynek és lengyelnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,3% volt római katolikus, 10,4% református, 0,8% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 5,4% felekezeten kívüli (28,9% nem válaszolt).[14]
Látnivalók
Majthényi-kúria (ma általános iskola)
A 13. században épült templom romja, ma műemlék (a Szondi u. végén helyezkedik el.)
Római katolikus templom Szűz Mária, Keresztények Segítsége tiszteletére felszentelve.