Bódvarákó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Miskolctól 52 kilométerre északra, az Aggteleki-karszt és a Szalonnai-hegység között, az Esztramos-hegy lábánál, a Bódva folyó völgyében fekszik. Zsáktelepülésnek tekinthető, közúton csak a 27-es főútból, annak a 43+100-as kilométerszelvényében, Bódvaszilas déli külterületei közt délkelet felé kiinduló 26 117-es számú mellékúton érhető el. Burkolatlan úton megközelíthető még Perkupa Dobódél településrésze felől is.
A környező települések: Bódvaszilas és Tornaszentandrás körülbelül 2-2 kilométerre, Perkupa és Szögliget körülbelül 8-8 kilométerre; a legközelebbi város, Szendrő mintegy 18 kilométerre fekszik.
Közösségi közlekedéssel a Volánbusz 4124-es járatával közelíthető meg.
A falu nevét legkorábban egy 1283-ban kelt iratban említik. Sokáig „Rákónak” hívták; ez a kifejezés a szláv eredetű rák szavunkkal párhuzamosan alakult ki. A folyó menti fekvésére utaló „Bódva-” előtagot 1905-ben kapta. Eredetileg Torna vármegye Tornai járásához tartozott.
A településen 2018. augusztus 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] mert az előző polgármester méltatlanná vált a tisztségéhez.[13] Farkas Árpádot még 2016-ban ítélte a bíróság hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre falopás miatt, de ennek ténye jóval később derült csak ki; méltatlanságát ezt követően mondta ki a területileg illetékes munkaügyi és közigazgatási bíróság.[14] Farkas a történtek ellenére elindult a választáson, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[11]
A település népességének változása:
2001-ben a településen a lakosságnak 97%-át magyar, a 3%-át cigány nemzetiségű[15] emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77%-a magyarnak, 2,3% cigánynak mondta magát (23% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 3,4%, evangélikus 3,4%, görögkatolikus 4,6%, felekezeten kívüli 1,1% (33,3% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% horvátnak, 1,6% cigánynak (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,1% volt római katolikus, 8,2% református, 16,4% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,6% evangélikus, 4,9% felekezeten kívüli (11,5% nem válaszolt).[17]
Az egyutcás település több háza érintetlenül maradt meg a környék népi építészetének emlékeként.
A korábbi templom helyén álló római katolikus templomát 1803-ban építtette a Keglevich család. Ezt emléktábla tanúsítja a zömök, párnás sisakú torony tövében nyíló bejárat fölött. A zömök torony sisakja párnás. A torony alatt van az előtér, fölötte a karzat. A hajót és az annál keskenyebb szentélyt is csehsüvegboltozat fedi. A copf stílusú szószéket festett szobrok díszítik. A régi főoltárképet (Andreas Zallinger: Avilai Szent Teréz) a sekrestye ajtaja fölé helyezték át. Az orgonát 1887-ben építették.
1995-ben a településen található 8 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Bódvarákói-barlang, az Esztramosi Földvári Aladár-barlang, a Gerinc-barlang, a Gerinc-zsomboly, a Kalcitkristályos-barlang, a Ledobóakna barlangja, a Sas-lik és a Téli fellevegőzésű-barlang. Egy fokozottan védett barlang van a településen, az Esztramosi Földvári Aladár-barlang.
Több ritka növény is található a környéken, a Bódva árterében virágzik a mocsári kockásliliom, az Esztramos-hegy lejtőin az apró nőszirom, a leánykökörcsin, a tavaszi kankalin és sok szép színes virág jelzi a tavasz eljövetelét.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1986–2018 között hagyományosan Bódvarákón rendezte meg a „Geo-Bio Gólyatábort” az élettudományok és a földtudományok szakjai (biológus, csillagász, geofizikus, geográfus, geológus, környezettudományi, meteorológus, térképész) újdonsült hallgatói számára. A falu lakossága ilyenkor egy hétre gyakorlatilag megötszöröződött, jelentős plusz bevételhez jutva. A település új vezetése 2019-ben vállalhatatlan helyzetbe hozta a szervezőket, így 33 év után a gólyatábor új helyszínre költözött.
(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5 26. oldalE1