PROFILBARU.COM

	Szuhakálló
	Kisnemesi lakóház
; Szuhakálló címere	; Szuhakálló zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Kazincbarcikai
Jogállás	község
Polgármester	Dávid István (független)
Irányítószám	3731
Körzethívószám	48
	Népesség
Teljes népesség	942 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	128,88 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	6,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 16′ 59″, k. h. 20° 39′ 24″48.282969°N 20.656700°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 59″, k. h. 20° 39′ 24″48.282969°N 20.656700°E
	Szuhakálló Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Szuhakálló weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szuhakálló témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Szuhakálló község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése

A Borsodi-dombság keleti peremén, a Szuha-patak völgyében fekszik 140 méteres magasságban, Miskolctól 25 kilométerre északra, Kazincbarcikától 5 kilométer távolságra.

Megközelítése

A település a 2604-es és a 2605-ös utak találkozásánál fekszik, határszélét érinti még a 2609-es út is. Területét érinti a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal és a megszüntetett Kazincbarcika–Rudolftelep-vasútvonal is; keleti szomszédjával, Múcsonnyal közös megállóhelyét (Szuhakálló-Múcsony megállóhely) közúton a 2605-ös útból a két település határvidékén dél felé kiágazó 26 305-ös számú mellékút szolgálja ki.

Nevének eredete

Egyes források szerint a kallózó, ványoló vízimalomra vezethető vissza a név, amit a kender feldolgozása során használtak.

Története

Első írásos említése 1317-ből származik, Carlon, Karlou, Karlo alakban. A település a Rátót nemzetséggel rokon Jolsvai család birtoka volt. 1356-ban itt tartották Borsod vármegye nemesi gyűlését.

A 15. században vámszedőhely, a Jolsvai család kihalása után a Rédey és Thornai család is igényt tartott rá. Ez idő tájt saját malma volt a Sajón, írásban Karlow, Karloy, Kallo néven emlegetik. A török időkben a törökök többször kifosztották a falut, 1555-ben leégett, majd a harcok után a környéken pusztító pestisjárvány is elérte. Egészen a 17. századig pusztaként tartották számon, ekkor a régi településtől északabbra, a Szuha patak mellett épült újjá, ahol a Sajó áradásai elől is menedéket találtak. Ekkor már Kálló a falu neve, mely később (1783) a területén keresztülfolyó patak után Szuhakállóra módosult.

A 19.–20. században a fő megélhetési forrást a szénbányászat (barnaszén) jelentette. Az első bányákat 1869-ben nyitották meg (Kisházy Kálmán, Kantner Adolf), de a várt siker elmaradt. A szénbányákat ettől kezdve a második világháborúig a kereslet függvényében hol megnyitották, hol bezárták. A bányászat csak az államosításokat követően lendült fel, ekkor nyitották meg a Szeles aknákat, amiket egészen a rendszerváltásig aktívan használtak.

1952. december 15-én az I-es aknán történt vízbetörés volt a magyar szénbányászat egyik legsúlyosabb balesete. Tizenheten rekedtek a föld alatt (mentésük sikerrel járt), illetve hárman vesztették életüket. A balesetről Fábri Zoltán rendezésében 1954-ben film is készült Életjel címmel.

1969-ben a község a múcsonyi tanács igazgatása alá került, önállóságát 1991-ben nyerte vissza.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Tinyó Ottó (független)^[3]
1994–1998: Tinyó Ottó (független)^[4]
1998–2002: Tinyó Ottó (független)^[5]
2002–2006: Tinyó Ottó (független)^[6]
2006–2010: Tinyó Ottó (független)^[7]
2010–2014: Dávid István (független)^[8]
2014–2016: Dávid István (független)^[9]
2016–2019: Dávid István (független)^[10]
2019–2024: Dávid István (független)^[11]
2024– : Dávid István (független)^[1]

A településen 2016. november 27-én időközi polgármester-választást tartottak,^[10] az előző polgármester lemondása miatt.^[12] Lemondása ellenére Dávid István elindult a választáson, és meg is nyerte azt.^[10]

Népesség

év	lakó
1990	1 027
1995	986
2000	975
2005	1 044
2010	991
2015	935
2018	879

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	993	958	935	893	973	951	942
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 10% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,2%, református 11,8%, görögkatolikus 32,6%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 11,6% (19,6% nem válaszolt).^[14]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek és ruszinak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,9% volt római katolikus, 9,9% református, 21,6% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 13,2% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).^[15]

Nevezetességei

Görögkatolikus templom. 1924-ben épült, az ikonosztáza 2010-ben készült el.
Kisnemesi lakóház. Egy Geöcze nevű kisnemes építtette 1831-ben, későbarokk stílusban. Terméskő falazatú, szarufás tetőszerkezetű, a csonkakontyolt nyeregtetőt cserép fedi. A szimmetrikus főhomlokzat közepén nagy, félköríves, kőkeretes kapu, amely gazdagon díszített két fa kapuszárnnyal két csehsüveg boltszakaszos kapualjba nyílik. A kaputól kétoldalt 3-3 toszkán pilaszter között 2-2 egyenes záródású ablak. A boltozatos kocsialáhajtóból jobbra és balra egy-egy szobába juthatunk, melyekből kisebb mellékterek nyílnak. A lakóház alatt hosszan elnyúló boltozatos kőpince található. A rendkívül esztétikus megjelenésű lakóház a borsodi kisnemesi építészet érdekes és sajátos példája.

Híres szuhakállóiak

Itt született Tüdős Ferenc vegyész, akadémikus (1931–1998).
Itt született és 1994-ig itt élt Csorba Piroska költő, pedagógus (1952–2024), a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára.

Források

Jegyzetek

↑ ^a ^b Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
↑ ^a ^b ^c Szuhakálló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
↑ Szuhakálló Helységnévtár
↑ Szuhakálló Helységnévtár