Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a belterületének déli szélén halad el. Tibolddaróccal és a zsákfalunak tekinthető Káccsal a 25 114-es, Sállyal a 25 115-ös számú mellékút köti össze. Országos közútnak számít még a két utat a település központján át összekapcsoló 25 136-os számú mellékút. Határszélét délen érinti a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal is, de személyforgalmat bonyolító megállási pontja nincs a határai között.
Története
Már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A honfoglaló magyarok itt tartottak pihenőt. Az Örs vezérhez tartozó kabarok szálláshelye, később az Árpád-házi királyok birtoka volt.
A 2001-es népszámlálás önbevallás alapján rögzített adatai szerint a településnek színtiszta magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 23,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,6% (19,2% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, románnak és lengyelnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,7% volt római katolikus, 18,3% református, 1,3% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 5,7% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
Alsóábrányi római katolikus temploma1750-ben épült, barokk stílusú. Belső része valamivel később készült rokokó stílusban.
Felsőábrányi református templom, amely 1802-ben épült, 1914-ben bővítették ki.
Vályi Nagy Károly – a szépmíves szűcsmesterség bükkábrányi megalapítója, aki gömöri származású volt, s a közeli Gelejen tanulta a díszes-szűcsséget, majd családalapítása után itt telepedett le. A mesterség hat évtizeden át szállt apáról fiúra. A Vályi Nagy család készítményeinek helyben volt legnagyobb keletjük, a bükkábrányiak az egyszerűbb munkákat kedvelték. Az általuk készített cifra hosszú férfibundákat és hímzett női bekecseket (kuzsukat)Tardra szállították. E sajátos díszítő művészetet a tardi matyó ízlés tartotta fenn, mely különösen az asszonynép körében volt kedvelt; ők kedvelték a cserfarózsás, tulipántos, csicsórózsás hímzéseket.