Hernádszentandrás község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.
A Hernád völgyében fekszik, a Cserehát és a Zempléni-hegység között, a megyeszékhely Miskolctól 35 kilométerre északkeletre. Teljes lakott területe és közigazgatási területének túlnyomó része is a folyó jobb partján található, de egy kisebb, hozzávetőleg egy négyzetkilométernyi területrésze a túlparti oldalon helyezkedik el.
A közvetlenül határos települések: észak felől Forró, kelet felől Pere, dél felől Felsődobsza, nyugat felől pedig Ináncs; délnyugaton egy rövid szakaszon határos még az amúgy távolabb fekvő Csobáddal is.
Csak közúton érhető el: Ináncs, valamint Pere-Abaújszántó felől a 3704-es, Encs felől pedig a 3706-os úton. Határszélét északnyugaton, egy rövid szakaszon érinti még a 3-as főút is.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a Felsőzsolca–Hidasnémeti-vasútvonal Ináncs megállóhelye kínálja, mintegy 4 kilométerre nyugatra.
Hernádszentandrás (Ináncs, Fel-) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1271-ben említették először, Inanchként.
Ináncs már a 13. században is két faluból állt, mely a 14. századtól elkülönült nevében is: Alsó, vagyis a mai Ináncsból és Fel-Ináncsból, vagyis Szentandrásból, mely a Zovárd nemzetség birtoka volt.
1331-ben a Zovárd nemzetséghez tartozó Aprod (dictus) István fia Péternek a birtoka volt.
1329-től egyházának védőszentjéről Szentandrásnak nevezik.
A településen 2001. május 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[6] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[12]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 75%-a magyar, 25%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79%-a magyarnak, 2,4% cigánynak mondta magát (21% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15%, református 29,2%, görögkatolikus 5,3%, felekezeten kívüli 4,6% (45,4% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 34,7% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% szlovénnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% görögnek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,4% volt római katolikus, 34,7% református, 13,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,2% ortodox, 10,6% felekezeten kívüli (25,3% nem válaszolt).[15]
Ináncs (3 km), Pere (4 km), a legközelebbi város: Encs (kb. 6 km).
A település a Volánbusz 3816-os járatával közelíthető meg.