A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része. A Nagy-MilictőlTokajig húzódik.[1] Különböző sajátosságokkal bíró életközösségei gazdag és változatos növényvilágnak adnak otthont, amelyek közt számos védett növényfaj akad.
Elnevezés
A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található.[1] A Zempléni-hegység elnevezés az I. világháború után kezdett elterjedni, először a turistatérképeken.[2]
A Zempléni-hegység állatvilága rendkívül gazdag, számos fokozottan védett állatfaj megtalálható itt.
Ragadozómadarak közül mindenképpen említést érdemel a szirti sas, amely Magyarországon csak a Zemplénben költ. Vándorsólyom, darázsölyv, parlagi sas, kígyászölyv, békászó sas is fészkel a hegységben. 8 bagolyfajunkból 6 megtalálható a területen.
A közelmúltban 1-2 vízirigó pár költéséről biztosan tudunk. Fészkel itt még fekete gólya, számos harkályféle, köztük a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs és énekesmadarink zöme.
Az utóbbi évtizedekben elterjedt lett Magyarországon, így a Zempléni-hegységben is a hiúz, a szürke farkas és a barna medve is. A területen állandó emlősfajok közé tartozik a vaddisznó, vörös róka, muflon, őz, gímszarvas, nyuszt, nyest, hermelin, borz.
Megfigyelhető a foltos szalamandra, alpesi gőte, pettyes gőte, zöld gyík, barna varangy, sárga- és vöröshasú unka, a fokozottan védett keresztes vipera, erdei sikló és rézsikló.
A hegyi patakokban már sok védett halfajt lejegyeztek. Védett és ismert rovaraink közül a havasi cincér, nagy- és kis szarvasbogár, hegyi szitakötő él a hegységben.
Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga a riolit és az andezit, illetve ezek tufája. A vulkánosság fiatalabb, mint az Északi-középhegység többi tagjáé, a miocén korszak végén alakult ki. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy(Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufa, amelyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermő vidék.
Turizmus
A Zempléni-hegység meredek csúcsaira várakat építettek, sok közülük romos:
Izápy Gábor: Magyarország forrásainak katasztere, IV/1. kötet: A Zempléni-hegység, Budapest, OVF-VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete, 1999
Egri Kiss Tibor: Zempléni-hegység és környéke, Turistatérkép, Nyír-Karta Bt., Nyíregyháza, 2005, ISBN 963 9549 00 2 CM
Frisnyák Sándor, Gál András, Horváth Gergely: A Zempléni-hegység földrajzi lexikona, Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete, 2009, ISBN 978 963 7336 86 7
Boros László, Frisnyák Sándor: Zempléni-hegység, Turistakalauz, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1983, ISBN 963 253 802 1
Balogh Gyula, Burkus Mihály: Zempléni-hegység, Útikalauz, Sport, Budapest, 1967
Szakcikkek:
Szerényi Gábor: A Zempléni-hegység ösvényein: a Gyertyán-kúti rétek, Természetbúvár, 2011. (66. évf.) 3. sz. 20-23. oldal
Boros László: Frisnyák Sándor-Gál András-Horváth Gergely – A Zempléni-hegység földrajzi lexikona, Földrajzi Közlemények, 2009. (133. évf.) 3. sz. 361-362. oldal
Szlabóczky Pál: Természeti értékek a Tokaj-Zempléni-hegység felhagyott kőbányáiban, Vizeink: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság kiadványa, 2006. (51. évf.) 4. sz. 16-18. oldal
Simon Tibor: A Zempléni-hegység botanikai értékei, Folia historico-naturalia Musei Matraensis, 2006. 30. évf. 407-414. oldal
Szakáll Sándor: A Zempléni (Tokaji)-hegység földtani viszonyai, Zempléni múzsa – társadalomtudományi és kulturális folyóirat, 2004. (4. évf.) 4. (16.) sz. 43-48. oldal
Tuba Zoltán: A Zempléni-hegység növényzetének áttekintése, Természettudományi közlemények, 2003. (3. évf.) 1. sz. 235-242. oldal
Pifkó Dániel – Somlyay Lajos – Lőkös László: Adatok a Zempléni-hegység flórájához, Kitaibelia, 2003. (8. évf.) 1. sz. 187. oldal
Egey Antal: A Zempléni-hegység élővilága, védett természeti ritkaságai, Zempléni múzsa – társadalomtudományi és kulturális folyóirat, 2002. (2. évf.) 1. (5.) sz. 33-41. oldal
Somlyay Lajos – Lőkös László: Új érdekes adatok a Zempléni-hegység flórájához, Kitaibelia, 1997. (2. évf.) 2. sz. 241-242. oldal
Tamás Edit: A Zempléni-hegység nemzetiségi viszonyainak változása a 18. századtól napjainkig, Szülőföldünk, 1994. 21-22. sz. 79-80. oldal
Hoitsy György: A Zempléni-hegység vízrendszereinek halfaunisztikai felmérése, Halászat, 1994. (87. évf.) 4. sz. 156-159. oldal
Konkolyné Gyuró Éva: A tájhasználat és a népesség alakulása a Zempléni-hegység térségében, Gazdálkodás, 1991. (35. évf.) 4. sz. 26-32. oldal
Konkolyné Gyúró Éva: A Zempléni-hegység települései és népessége a második világháborúig, A Herman Ottó Múzeum évkönyve, 1991. 28-29. évf. 339-350. oldal
Járási Lőrinc: A Zempléni-hegység erdőgazdálkodásának történeti áttekintése, Erdészettörténeti Közlemények (ISSN: 0134-1308), 1990. 18. sz. 101-102. oldal
Boros László: A Zempléni (Tokaji-)hegység vízrajza, Borsodi művelődés – közoktatási és közművelődési szakmai folyóirat, 1989. (14. évf.) 3. sz. 12-31. oldal
Frisnyák Sándor: Adalékok a Zempléni-hegység történeti földrajzához (18-19. század), Földrajzi értesítő, 1984. (33. évf.) 1-2. füz. 65-86. oldal
Horváth Róbert: A Zempléni-hegység madárvilága, Búvár (1960-1989), 1983. (38. évf.) 10. sz. 453. oldal
Tózsa István – Somogyi Szilvia: A Zempléni-hegység műholdról nézve, Földrajzi értesítő, 1982. (31. évf.) 2-3. füz. 301-305. oldal
Ikvai Nándor: Földművelés a Zempléni hegység középső részén, Műveltség és hagyomány : a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének évkönyve, 1967. 9. köt. 11-201. oldal
Pantó Gábor: A Tokaji-Szalánci-hegység és a Zempléni dombvidék földtani megismeréséről, Földtani Közlöny, 1966. (96. évf.) 2. sz. 143-154. oldal