A Vas-hegy (németül: Eisenberg) Magyarország és Ausztria területén, Vas vármegye nyugati szélén, elhelyezkedő alacsony magasságú hegység. A hegyet a Pinka folyó szurdoka vágja ketté. A hegység anyagát már a Római Birodalom idején bányászták és temetkeztek is ide, majd szőlőtermesztéséről és boráról vált ismertté. Ma a Soproni borvidék része. A trianoni békeszerződés a hegyet két ország területére vágta szét. A rendszerváltást követően, a hagyományokat még inkább újjáélesztve, az infrastruktúrája jelentősen fejlődött, majd a schengeni egyezményhez való csatlakozással a hegy egysége helyre állt, a határok immár nem megosztják, hanem összekötik. Jelentős számú népi építészeti emlék található itt: pincék, kápolna, halomsírok.
A hegyet igazgatásilag birtokló négy község felől egyaránt elérhető: Csejke(Eisenberg an der Pinka) és Vaskeresztes között 2007-ben újjáépült a közúti kapcsolat, Felsőcsatár és Pinkaóvár(Burg) felől pedig szintén jó minőségű utakon lehet feljutni.
Földrajz
A Vas-hegy kialakulásában a gyűrődés és vulkanizmus játszott szerepet. A legősibb képződménye a devonkori dolomit és mészkő. Az utóbbi elsősorban Vaskeresztes területén fordul elő mészfillitbe belegyűrt mészkőrögök képében. Az ásványok ritkán fordulnak elő, mint a citrin, olivin, magnetit. A földkori középkor során keletkezett a Kőszegi-hegységgel rokon kristálypala. A Vas-hegyet, illetve annak gyűrt, pikkelyes szerkezetű kőzettömegét a kelet-alpi takarórendszer elszakadt rögeként kell tekinteni.[1] A harmadkorban keletkezett kavicstakaró a 300 m körüli magasságban helyezkedik el.
Vízrajz
A 696 km²-es vízgyűjtőjű PinkaFelsőcsatárnál mély, szakadékos szurdokban töri át a hegyet. A legnagyobb árvizet 1965. április 22-én mérték.[1]
Talaj
A terület kalcium-karbonát-mentes, gyengén cementált kvarckavicsból áll. A feltöltött síkságon réti anyagok, öntéstalajok az uralkodók, egyben a legtermékenyebb területek. Másutt a homok és vályog alapkőzeten pszeudoglejes barna erdőtalaj alakult ki.
Éghajlat
A terület klímája erősen szubalpin-szubatlanti hatás alatt áll. A nyár inkább hűvös és csapadékos, a tél enyhébb. A csapadék éves mennyisége átlag 750 mm. Az évi átlaghőmérséklet 9,6 °C, a januári középhőmérséklet -0,9 °C, a júliusi pedig 19,8 °C.[2]
A hegyen több évszázados hagyománya van a bortermelésnek — főleg kékfrankost, zweigeltet és pinot noirt töltenek hordókba. Az újjáéledő családi gazdaságok mellett Vaskeresztesen palackozó és feldolgozó üzem, valamint pálinkafőzde is működik. Osztrák oldalon korszerű vinotékák kialakításával megmaradt a családi gazdálkodás és borkimérés.
Horváth Katalin: A Vas-hegy és a Pinka-mente természeti és kultúrtörténeti értékei, Vasi szemle, 2004. (58. évf.) 6. sz 767-768. oldal
Király Gergely - Kun András - Szmorad Ferenc: A Vas-hegy csoport vegetációja és florisztikai érdekességei, Kitaibelia, 1999. (4. évfolyam) 1. sz. 119-142. oldal