A Börzsönyi-kismedencék a Börzsöny egyik földrajzi kistája Pest vármegye területén. A 21 km² területű vidék a hegység több, egymástól elkülönülő kismedencéjét foglalja magába.[1]
A Kóspallagi- és a Márianosztrai-medence inkább félmedencéknek tekinthetők, mivel délkeleti, ill. délnyugati irányban nyitottak. A Szokolyai-medence erősen tagolt. A tengerszint feletti magasság 150 és 350 m között változik.
Kőzettani alapjukat miocén andezit és andezittufa képezi, erre a miocén végén néhol lajtamészkő került. Felszínüket jelenleg többnyire vályogos beágyazású kőzettörmelék borítja. A harmadidőszak végén, negyedidőszak elején váltak medencévé, amikor környezetük intenzívebben kiemelkedett.
A kistáj vízfolyásai a Duna és az Ipoly bal parti mellékvizei: a Márianosztrai-medence nyugati felén a Damásdi (Bezina)-patak, keleti felén a Bőszobi-patak, a Kóspallagi-medencében a Malomvölgyi-patak, a Szokolyai-medencében a Török-patak.[1]
A medencék éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. Az évi napsütéses órák száma 1900 körüli, az éves középhőmérséklet 9–9,5 °C körül alakul. A csapadék évente 620–660 mm. A hótakaró általában 45–55 napig marad meg, átlagos maximális vastagsága 25 cm.[1]
A kistáj jellemző talajai az agyagbemosódásos barna erdőtalajok (80%) és a barnaföldek.
A kismedencék adottságaik alapján cseres-tölgyes területek lehetnének, az emberi tevékenység nyomán azonban többnyire erdőtlen irtásrétek (többhelyütt legeltetéssel), kisebb mértékben szántóföldek.[1]
A kistáj területén három település található: Márianosztra, Kóspallag és Szokolya.[1]