BodonyÁrpád-kori település, mely egykor az Aba nemzetség birtoka volt. Nevét először az egri káptalan 1275. évi határjáró levele említi meg.
Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben a patai esperesi kerület plébániái között szerepelt. Az 1549–1552. évi adóösszeírások alkalmával itt 10 jobbágytelket írtak össze, birtokosa ekkor a Perényi család és Perényi Gábor volt. Az 1564. évi adóösszeíráskor portáinak száma már 14-re emelkedett.
1589–1590-ben az egri várba szolgáltatta be a tizedet, az 1635. évi összeírás szerint 1 1/4, 1647-ben fél, 1675-ben fél, 1686-ban szintén fél portája volt.
1684-ben az Erdődy és a Rákóczi-családok birtoka volt, az 1693. évi összeírás szerint gróf Erdődy Györgynek 5 jobbágya volt itt, 1741-ben báró Grassalkovich személynök birtoka volt.
A 19. század elején, 1837-ben a debrői uradalom tartozéka, melyet Ulmann Móricz vett bérbe. Az itteni Grassalkovich-birtokot 1841-ben gróf Károlyi György vette bérbe, utóbb 1854-ben meg is vásárolta, majd 1876-ban hitbizománnyá alakította át, melynek gróf Károlyi Mihály lett a haszonélvezője.
1904. július 11-én egy nagy tűzvészben az egész község teljesen leégett.
1910-ben 1684 lakosából 1672 magyar volt. Ebből 1674 római katolikus volt. A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,1%-a magyarnak, 9,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak, 0,3% ukránnak mondta magát (21,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 2,7%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 7,3% (30,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 16,8% cigánynak, 0,7% szlováknak, 0,3-0,3% görögnek, románnak és németnek, 0,1% ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,1% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).[12]