Gyöngyöstől 10 kilométerre található. Felszínét tekintve az egyik legváltozatosabb község a vármegyében. Északi része a Mátra déli lejtőjére épült, míg déli része már az Alföld északi szélén, a Gyöngyösi-sík táhegységben fekszik. Földje ennek megfelelően csodálatos értékeket rejt. Északi részén, a tűzhányók láva talaján tüzes, kiváló szőlő terem, a déli, alföldi része pedig a gabona és mezőgazdasági termények számára nyújt optimális feltételeket. A falu alatt szénréteg, lignit terül el. Itt ered a Büge-patak. A község lakosságát négy artézi kút látja el tisztított, jó minőségű ivóvízzel.
Éghajlata mérsékelten meleg-száraz, a csapadék évi átlaga 600–700 mm, az évi középhőmérséklet 9,5-10 °C, míg a napsütéses órák száma évente 1900-1950 között van.
Domborzata
A táj, hegységelőtéri dombság. A legnagyobb tengerszint feletti magassága 180 méter (Tarógyius és az "Adácsi hegy").
Növényzete és állatvilága
Természetes növényzete cseres, valamint lágyszárú fajokból áll. A csenkeszek és a parajfélék már az alföldi hatást jelzik. Állatai kisvadak: mezei nyúl, fácán, őz és a különböző madárfajok. Ötven éve még túzok is élt az Olga major táján. Erdőterülete 6-7%, talaja agyagos löszön képződött barna erdőtalaj. A föld alatt szénmező és gyógyvíz rejtőzik.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Gyöngyöst Hevessel összekötő 3204-es út, mely végighalad a belterületén − a központját délnyugat felől elkerülve −, ezen érhető el mindkét végponti város irányából.
Az ország távolabbi részei felől az M3-as autópályán vagy a 3-as főúton közelíthető meg a legegyszerűbben. A sztrádáról (megközelítési iránytól függően) a Gyöngyös-kelet−Mátrafüred−Adács csomópontnál vagy a Heves−Nagyfüged−Ludas csomópontnál letérve lehet eljutni a településre, a 3-as útról pedig a 94-es kilométertáblánál lévő elágazásnál lekanyarodva. Karácsond területén található egyébként az autópálya Borsókúti pihenőhelye.
A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Karácsond megállóhely a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, a 3204-es út vasúti keresztezésétől keletre, közúti elérését az abból kiágazó 32 304-es számú mellékút biztosítja.
Története
A településen ősidők óta van emberi élet, ezt bizonyítják a Puky-tónál fellelt régészeti leletek.
Az első hiteles oklevél 1323-ból említi Karachund néven. Az Aba nemzetség szállásbirtoka volt, majd leszármazottaik, a Csobánkák birtokolták, 1325-ben a Kompolti családnak adományozták. 1421-ben királyi birtokrész volt, melyet a Kompolt család kapott meg Isaszegért cserébe. 1522-ben örökösödési szerződés értelmében az Ország családé lett. A török adókönyvek szerint 1549-ben 19 lakott és 3 néptelen ház állt itt; 5 adóköteles, 4 elszegényedett és 6 elpusztult jobbágytelket írtak össze. 1589-ben az egri vár fenntartására szolgáltatták be a főpapi tizedet.
1871-től a falu nagyközségi rangra emelkedett. A 20. század első felében is nagyközségként szerepel a gyöngyösi járás területén. 1950-től önálló tanáccsal bíró község, majd 1984-től Gyöngyös városkörnyéki községe.
2015-ben adták át a falu 1,5 milliárd forintból épült szennyvízhálózatát. A település 1200 háztartását rákötötték a szennyvízhálózatra.[3] Az építkezés 2013 szeptemberében kezdődött.[4]
A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult.[9] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak öt település lakói szavazhattak, ennél több (9 vagy 10) aspiránsra pedig öt másik településen volt példa.
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 6,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,1%, református 4,1%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,6% (22,9% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37% volt római katolikus, 3,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 3,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,7% felekezeten kívüli (39,3% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
A karácsondi kastély hátsó oldala légi felvételenCsiszár-Puky-kastély bejárata, Karácsond, légi fotó
