Játékvezetői pályáját Stanley Rous határozta meg, aki éppen abban a középiskolába tanított, ahová szülei beíratták. A játékvezetői vizsgát1935-ben tette le. 1947-ben lett az I. Liga játékvezetője. Első Ligás mérkőzéseinek száma: 76. Húszéves játékvezetői tevékenység után, 1955-ben vonult vissza.
Az angol liga legmagasabb osztályába kerülve, 1948-ban az a megtiszteltetés érte, hogy a FA Kupa döntőjének, a Manchester United FC–Blackpool FC (4:2) találkozónak az egyik partjelzője lehetett.
Az Angol labdarúgó-szövetség (FA) Játékvezető Bizottsága terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1947-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt beszélte. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Szakmai felkészültségére, megbízhatóságára, kiegyensúlyozott teljesítményére jellemzően több világversenyen is aktív résztvevőként a döntő mérkőzés játékvezetője volt. A FIFA JB vezetői kora egyik legjobb bírójának tartották. Az angol nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 21. helyet foglalja el 3 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1955-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 29.
A világbajnoki döntőhöz vezető úton Brazíliába a IV., az 1950-es labdarúgó-világbajnokságra és Svájcba az V., az 1954-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. 1954-ben a FIFA JB elvárásának megfelelően, ha nem vezetett, akkor valamelyik működő társának segített partbíróként. Egy csoportmérkőzésen, egy csoport elsőséget eldöntő rájátszáson, valamint az egyik negyeddöntőben volt partbíró. Az ötödik világbajnokság döntőjét 5. európaiként, második angolként vezethette. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 2 + 3 (partbíró).
1954-ben Bern-ben voltak az ötödik világbajnoki versenykiírás döntői, ahol a magyar labdarúgó történelem egyik legfényesebb eredménye született. Magyarországnak 1952-ben Helsinkiben az olimpián is vezetett mérkőzést, tehát a FIFA JB igyekezett olyan játékvezetőt delegálni a találkozóra, akivel a magyarok elégedettek lehettek, az már más kérdés, hogy ezzel a lehetőséggel a magyarok nem tudtak élni. Nemzeti labdarúgásunk története az ő nyakába igyekezett varrni a magyar csapat vereségét, de a múló idő igazolta hozzáértését, és a játék történelmi résztvevői egyre többször kinyilatkozták vétlenségét.
Az 1948. évi és az 1952. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáján a FIFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. 1948-ban a FIFA JB a tartalék listából hívta meg. Az olimpiák történetében 7. európaiként, 2. angolként a döntő találkozót vezethette. Angol játékvezetőként a duplázó John Lewis után 3. alkalommal vezetett döntőt.
1882-ben az Egyesült Királyság brit tagállamainak négy szövetség úgy döntött, hogy létrehoznak egy évente megrendezésre kerülő bajnokságot egymás között. Az utolsó bajnoki idényt 1983-ban tartották.
Visszavonulását követően az angol bírói testületben ellenőrként dolgozott.
Pozitív sztori
1951-ben a FA Kupa döntőjének helyszínére utazva, mielőtt megérkezett volna a Wembley Stadionba, meglátott egy ismerős játékost, aki rendőr volt és akit korábban leküldött a játéktérről egy ligamérkőzésen fegyelmezetlensége miatt. Most mit gondolsz rólam? A rendőr sajátosan megjegyezte: Még mindig azt gondolom, hogy te nem vagy kibaszott jó játékvezető.
.svg){kind=small}
