A labdarúgás majdnem az összes nyári olimpia programjában szerepelt. Ez alól az 1896-os és az 1932-es olimpia volt kivétel. Az 1900-as és az 1904-es olimpiai tornát több forrás nem hivatalos versenyszámnak tekinti, mivel ezeket még a FIFA megalakulása előtt írták ki. 1992-ig bezárólag csak férfiaknak rendezték meg a tornát, azonban Atlanta óta a női torna is a program része.
A női tornának köszönhetően 2008. augusztus 21-én az Amerikai Egyesült Államok letaszította a képzeletbeli trónról Magyarországot, mivel a női torna rövid történelme során harmadszor is sikerült elhódítaniuk a trófeát. Ennek köszönhetően átvették a vezetést az összesített éremtáblázaton is.
Habár a mai magyar labdarúgás nem tartozik a világelitbe, köszönhetően az '50-es és '60-as éveknek, Magyarország a második legsikeresebb az olimpiai labdarúgás történetében. 1952 és 1972 között 3 arany-, 1 ezüst- illetve 1 bronzérmet szereztek.
Versenyszámok
A zöld kör () azt jelenti, hogy az adott évben megrendezték illetve meg fogják rendezni a versenyszámot.
A férfiaknál mindig létezett valamilyen korlátozás az olimpiai válogatottakba bekerülő játékosokat illetően.
Sokáig más sportágakhoz hasonlóan az szabott korlátot, hogy csak amatőrök vehettek részt. Ennek következtében csak azok az országok állhattak ki lehető legjobb csapatukkal, ahol kizárólag amatőr csapatok vettek részt a bajnokságban. A többi országnak alacsonyabb osztályú csapatokból kellett válogatnia (a FIFA főképp emiatt hozta létre a világbajnokságot, ahol nincsenek ilyen megkötések. Később viszont éppen a világbajnokság rangjának megőrzése érdekében a FIFA támogatta az olimpiai részvétel korlátozását). Idővel további korlátozásokat is bevezettek, így az előző világbajnokságon pályára lépett játékosok sem szerepelhettek olimpiákon (ennek a szabálynak a bevezetéséről egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos részletek, de az 1960-as évektől biztosan alkalmazták[1]).
A második világháború után ez a rendszer előnyt biztosított a szocialista országoknak azáltal, hogy az élvonalbeli labdarúgóknak „látszatállásuk” volt, így hivatalosan amatőröknek számítottak. 1952-től 1980-ig csak szocialista országok csapatai nyerték a tornát.
Az 1984-es játékokra feloldották a profi labdarúgók kitiltását, de az európai és dél-amerikai válogatottak továbbra sem nevezhettek olyan játékosokat, akik már pályára léptek világbajnokságon (az 1988-as játékokra annyit enyhítettek, hogy engedték az olimpiára nevezni azokat, akik előtte csak egyetlen világbajnoki mérkőzésen léptek pályára és nem játszottak 90 percig).
1992-re ismét módosítottak a szabályokon, a részvételt korhatárhoz kötötték: legfeljebb 23 éves játékosokat lehet nevezni, 1996-tól csapatonként legfeljebb három túlkorossal. Ezáltal az olimpia kiegészíti a FIFA utánpótlástornáinak rendszerét (U20-as és U17-es világbajnokság).
Azóta több javaslat is felvetődött a módosításra: a korhatár leszállítása 21 évre, a túlkorosok szereplésének eltörlése, az 1984-1988-as szabályozás visszaállítása, de egyik sem jutott el odáig, hogy megtárgyalják.
A női válogatottakra ilyen korlátozások nem vonatkoznak.
Eddig 34 nemzetnek sikerült érmet szereznie, ebből aranyat 22-nek, azaz több, mint a felének. Dupláznia háromnak (Argentína, Szovjetunió és Uruguay), és tripláznia kettőnek sikerült (Magyarország és Nagy-Britannia), az Amerikai Egyesült Államok női válogatottja négyszer is tudott győzni.
10 olyan nemzet van, mely összesen 1 érmet szerzett, és ebből 2 olyan, akinek a legfényesebb sikerült (Kamerun és Mexikó).
Az éremtáblázat tartalmazza a női labdarúgás eredményeit is!
A táblázatban Magyarország eltérő háttérszínnel kiemelve.
Az alábbi táblázatban megtalálható az összes olyan nemzet, mely valaha is indított csapatot az olimpián férfi labdarúgás versenyszámban. A tábla fő részében található számok az adott olimpián elért helyezést jelzik. A rangsorolás általában a 4. helyezettig hivatalos, a további helyezések nem hivatalosak, mivel azokért a pozíciókért helyosztókat nem játszottak. Kivétel ez alól az 1912-es és 1964-es olimpia, ahol úgynevezett vigaszági tornát rendeztek a négy közé nem jutó csapatoknak, és itt eldöntötték a még pontot érő 5. és 6. hely sorsát is. Az 1920-as és az 1928-as játékokon szintén rendeztek vigaszági tornát, de ott olyan csapatoknak, akik nem jutottak a nyolc közé, így ott a 9. és 10. helyet döntötték el (1920-ban Csehszlovákia kizárása miatt a vigaszági döntő részvevői előléptek 8. és 9. helyezetté). Az utolsó oszlopban szerepel, hogy egy adott nemzet hány olimpián vett részt ebben a versenyszámban. Az utolsó sor az adott olimpián induló nemzetek számát adja. A táblázatban nincs összevonás, azaz például Jugoszlávia és Szerbia eredményei külön-külön sorban vannak feltüntetve.
Három nemzet szerzett két aranyérmet (Argentína, Szovjetunió és Uruguay), tripláznia pedig kettőnek sikerült (Magyarország és Nagy-Britannia).
12 olyan nemzet van, mely összesen 1 érmet szerzett.
Az 1972-es müncheni játékoknak két bronzérmese volt, a 3. helyért játszott mérkőzés a Szovjetunió és az NDK között hosszabbítás után is döntetlennel végződött, és semmilyen más módon nem döntötték el a győztest.
A táblázatban Magyarország eltérő háttérszínnel kiemelve.
Magyar részvétel a nyári olimpiák férfi labdarúgótornáin
A magyar válogatott az eddigi huszonháromból kilencszer szerepelt az olimpiai játékokon. A három első, egy második, egy harmadik és egy ötödik helyezéssel a magyar csapat összesen harminckét olimpiai pontot szerzett, ezzel a vízilabda mögött a második legeredményesebb csapatsportág. A legeredményesebb magyar labdarúgó Novák Dezső, aki három olimpián vett részt, két arany- és egy bronzérmet szerzett. A legeredményesebb szövetségi kapitány Lakat Károly, aki két olimpián vezette a válogatottat és csapata mindkétszer aranyérmet szerzett.
A statisztikákban teljes értékű válogatottságnak tekintik az 1912-es, az 1924-es és az 1952-es részvételt. Előbbi két alkalommal még nem volt sem profi magyar bajnokság, sem világbajnokság. Utóbbi alkalommal pedig a látszatállások („államprofizmus”) miatt szintén hivatalosan amatőrnek számított a magyar labdarúgás, az 1950-es világbajnokságra nem nevezték a magyar válogatottat. Így ezekre a játékokra a lehető legerősebb magyar csapat állhatott ki. Az 1936-os olimpiai csapat amatőr válogatottnak minősül, az 1960-tól 1972-ig részt vevők B-válogatottnak, az 1996-os pedig U23-as válogatottnak.
Az egyes olimpiákon a következő magyar csapat vett részt:
Az alábbi táblázatban megtalálható az összes olyan nemzet, mely valaha is indított csapatot az olimpián női labdarúgás versenyszámban. A tábla fő részében található számok az adott olimpián elért helyezést jelzik. Az érmes pozíciók eltérő háttérszínnel és vastagítással kiemelve. A rangsorolás a 4. helyezettig hivatalos, a további helyezések nem hivatalosak, mivel azokért a pozíciókért helyosztókat nem játszottak. Az utolsó oszlopban szerepel, hogy egy adott nemzet hány olimpián vett részt ebben a versenyszámban. Az utolsó sor az adott olimpián induló nemzetek számát adja.
A női labdarúgás versenyszám éremtáblázatát az Amerikai Egyesült Államok vezeti, Németország, Norvégia és Brazília előtt. Az amerikai csapat hihetetlenül sikeres ebben a versenyszámban, mivel az eddig kiírt hat alkalomból ötször sikerült érmet szereznie, ebből 4 aranyat, amivel a férfi tornákkal összesített éremtáblázatot is vezetik.
↑A korai olimpiákon olykor előfordult, hogy csapatsportágakban is ugyanazon nemzetet egynél több csapat képviselte. Így fordulhatott elő, hogy az 1904. évi nyári olimpiai játékokon az Egyesült Államok két csapatot is indított.
↑A korai olimpiákon olykor előfordult, hogy csapatsportágakban is ugyanazon nemzetet egynél több csapat képviselte. Így fordulhatott elő, hogy az 1908. évi nyári olimpiai játékokonFranciaország két csapatot is indított.
↑Bár Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország saját labdarúgó-szövetséggel rendelkeznek, és külön-külön indulnak a válogatottak versenyein, az olimpián közös válogatottal vesznek részt, mivel nincs külön olimpiai bizottságuk.
↑ abAz 1972-es olimpiai játékokon a 3. helyért játszott NDK-Szovjetunió mérkőzés hosszabbítás után is döntetlennel végződött, két harmadik helyezettet hirdettek.
↑A játékok kezdete előtt elhagyta a csapat szállását, emiatt hivatalosan törölték a keret névsorából.
