Ferdinánd Mária Károly (*/† 1871) kisgyermekként meghalt.
Lujza Mária Annunciáta Terézia (1872−1943), szellemi fogyatékkal született.
Henrik Mária Albert Ferdinánd Károly Piusz Lajos Antal (1873−1939), szellemi fogyatékkal született, ennek ellenére apja halála (1907) után a Parmai Hercegség trónörökösévé nyilvánították, a címet haláláig viselte.
Mária Immakuláta Lujza Franciska (1874–1914), szellemi fogyatékkal született.
József Mária Péter Pál Ferenc (1875−1950), szellemi fogyatékkal született, Henrik halála (1939) után Parma címzetes hercege.
Mária Terézia Pia (1876–1959), szellemi fogyatékkal született.
Mária Pia Antonietta (1877–1915), szellemi fogyatékkal született.
Beatrix Kolumba Mária Immakuláta Leonie (1879−1946), aki 1906-ban Pietro Lucchesi-Palli grófhoz ment feleségül.
Ferenc Xavér (Saverio) Károly Mária Anna Lajos (1889–1977), aki 1927-ben Madeleine von Bourbon-Busset hercegnőt vette feleségül, 1974-től haláláig I. Xavér néven ő volt Parma címzetes hercege. A címet fia, Károly Hugó (1930–2010) örökölte, és viselte 1977-től haláláig.
Franciska Jozefa Mária Terézia Erzsébet (1890–1978), aki Benedek-rendi apáca lett a franciaországi Solesmes kolostorban.
Mária Antónia Zsófia Ludovika Jozefa Mikaéla (1895–1977), aki Benedek-rendi apáca lett a franciaországi Solesmes kolostorban.
Izabella Mária Anna (1898–1984), nem ment férjhez.
Lajos (Luigi) Károly Mária Lipót Róbert (1899–1967), aki 1939-ben Savoyai Mária Franciska olasz királyi hercegnőt, III. Viktor Emánuel király leányát vette feleségül.
Henrietta Anna Mária Immakuláta Ludovika Antónia (1903–1987), nem ment férjhez.
Kajetán (Gaetano) Mária József Piusz (1905–1958), aki 1931-ben Margarethe Marie Therese von Thurn und Taxis hercegnőt vette feleségül. Egyetlen leányuk született, Diána hercegnő. 1940. január 24-én a házastársak Budapesten elváltak.
Katonai pályája
René herceg a Bourbon-ház tagjaként franciának vallotta magát és francia állampolgár volt. René herceg a bécsújhelyiTheresianum katonai akadémiát végezte el, a császári és királyi haderő lovassági tisztjeként szolgált.
Az első világháború kitörésekor René és fivérei döntés elé kerültek, hogy francia őseik és osztrák családi kötődéseik mellett melyik oldalra álljanak. Családon belül eldöntötték, hogy René, Félix és Illés a Monarchia csapataihoz, Szixtusz és Xavér a belga haderőhöz csatlakoznak. A fivérek tehát egymás ellen harcoló szövetségek oldalán harcoltak, de így valószínűbb volt, hogy néhányan mindenképpen a győztesek oldalára jutnak. A testvérek az ausztriai családi birtokon búcsúztak el egymástól.
René herceg a cs. és kir. haderő lovassági kapitányaként szolgált az első világháborúban. Kitüntették a német Vaskereszt első és harmadik fokozatával.
A Monarchia felbomlása után Franciaországba költözött. Megnősült, feleségül vette Margit dán királyi hercegnőt.
A második világháború kitörésekor René be akart lépni a francia hadseregbe, de mivel a volt cs. és kir. haderőben szolgált, megtagadták tőle az engedélyt. Ezért a finn hadsereghez csatlakozott, 1939–40-ben részt vett a Szovjetunió elleni háborúban.[2] Utána a német megszállás elől családostul Franciaországból Portugáliába, innen a USA-ba emigrált.[3] 1944-ben, a szövetségesek partraszállása után engedélyt kapott, hogy szolgálatba lépjen a francia haderőben. Elismerték lovassági kapitányi rangját, az 1. francia hadsereg kötelékében harcolt a Német Birodalom elleni hadjáratban. Megkapta a Nagy Konstantin–Szent György-rend (Ordre sacré et militaire constantinien de Saint-Georges) szenátori nagykeresztjét, a Dán Királyság Elefánt-rendjét. A Francia Köztársaságtól megkapta a második világháborús hadikeresztet (Croix de Guerre 1939–45), és 1955-ben a Becsületrend tiszti keresztjét is.
Mihály herceg (1926. március 4. – 2018. július 7.), aki 1951-ben Yolande de Broglie-Revel francia hercegnőt, majd 2003-ban Savoyai Maria Pia olasz királyi hercegnőt (* 1934), II. Umbertónak, az utolsó olasz királynak legidősebb leányát vette feleségül.
András herceg (1928. március 6. – 2011. október 1.), aki 1960-ban a polgári származású Marina Gacry-t vette feleségül.
A második világháború után
1953-ban Dániában alkoholos állapotban autót vezetve több koccanást okozott, a helyszínt elhagyta, motorosok és járókelők fogták el.[5] Az esetből rendőri ügy lett,[6] emiatt IX. Keresztély király egy év időtartamra megtiltotta neki, hogy Dánia területén autót vezessen.[6]
René herceg 1962. július 30-án hunyt el, 67 éves korában.[7]
Legidősebb fia, Jakab (Jacques) herceg, aki szenvedélyes autóversenyző volt, 1964-ben közlekedési balesetben meghalt.[8]
Jegyzetek
↑The orders of the White Rose of Finland and the Order of the Lion of Finland, 139
↑"Bourbon Prince to Fight For Finns", The New York Times (London), 1940. február 9.
↑"Danish Prince Marries", The New York Times (Koppenhága), 1947. június 10.