Szülei Paskai Ádám és Ördögh Mária voltak. Apja mélykúti, anyja szegedi katolikus családból származott. Házasságukból két gyerek született, Antal és László. Eredeti vezetéknevük Paska volt, amit 1933-ban változtattak Paskaira.[5][6] Az apa katona, majd 1903-től 1940-ben bekövetkezett haláláig csendőr volt.[7][8] Az anya ezután még sokáig élt, 96 éves korában halt meg, Antal gondozta.[9][10]
Tagja volt annak a püspöki karnak, amely állami nyomásra 1982 márciusában elítélte és a nyilvános misézéstől eltiltotta Bulányi György piarista pátert, a Bokor bázisközösség vezetőjét. Saját egyházmegyéjében a páter ellen annak 1997-es rehabilitációja után is fenntartotta a tilalmat.[15] Püspökként nem állt ki az állameskü megtagadásáért felfüggesztett papok vagy a katonai szolgálatot megtagadó hívők mellett sem. 1989 szeptemberében a püspöki karból egyedüliként szavazott az MSZMP, illetve a Hazafias Népfront által finanszírozott, a pártállammal kollaboráns „békepapi mozgalom” fenntartása mellett.[16]
Esztergomi, majd esztergom-budapesti érsek
1987. március 3-ától esztergomi, az egyházmegyék átszervezése folytán 1993-tól esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása. 1988. június 28-án a pápa bíborosi rangra emelte,[11][4]címtemploma – elődjéhez, Lékai Lászlóhoz hasonlóan – Rómában a falakon kívüli Szent Teréz-templom (Santa Teresa al Corso d'Italia).[4]
Paskai László szentelte fel 1987-ben a II. világháború óta épülő első, jogelőddel nem rendelkező katolikus templomot a Budapest III. kerületi Békásmegyer-Pünkösdfürdőn, melynek építésével és a plébánia közösségének megszervezésével még Lékai László bízta meg Antal János plébánost 1984-ben.[17]1989 májusában Kárpátaljára látogatott, ahol elindította a római katolikus egyház (a későbbi Munkácsi egyházmegye) újjászervezését.[11][4]
1990. február 6-ánNémeth Miklós kormányfővel közös nyilatkozatban érvénytelenítették az 1950-ben a püspöki kar és a rákosistaDobi-kormány közötti, a Vatikán hozzájárulása nélkül kötött megállapodást, amelyben a magyar katolikus főpapság elismerte a kommunista Magyarország államrendjét, és kötelezte magát, hogy nem engedi meg a katolikus egyház „államellenes politikai célokra” való felhasználását. Mivel a rendszerváltás után ellenállt azon impulzusoknak, amelyek lemondását sürgették, a püspöki kar tagjai a helyzet rendezéséért informálisan II. János Pálhoz fordultak, aki Paskai Lászlót székében hagyta ugyan, de elvette az esztergomi érsek-prímás két, csaknem ezeréves előjogát. Az esztergomi érsek nem képviselhette a továbbiakban egyedül Magyarországot a Szentszék felé, továbbá megszűnt az az előjoga is, hogy a magyar püspökök bármilyen grémiumát (szinódus stb.) automatikusan, választás nélkül vezethesse. Ennek folyományaként 1990-ben le is mondatták a Püspöki Konferencia elnöki pozíciójából.[forrás?]
Bíborosi munkájának emlékezetes eseménye volt II. János Pál pápa első és második magyarországi látogatása 1991-ben és 1996-ban, Mindszenty József hamvainak hazahozatala és újratemetése 1991. május 5-én, valamint boldoggá avatásának elindítása 1994-ben.[11][4] Az 1948-ban, a kommunisták által koholt vádakkal letartóztatott és így félreállított hercegprímásról 1986-ban az osztrák Wochenpressének még azt mondta, „Rákosi Mátyás fel akarta venni a párbeszédet a Vatikánnal. (...) Ha Magyarország akkori bíboros-prímása, Mindszenty József nem számította volna el magát, minden másként jött volna”, a katolikus intézményrendszer nagy részének feloszlatásához Mindszentynek az államosítással szembeni teljes ellenállása vezetett.[16][18] 1989. május 14-én egy tévéinterjúban kijelentette, hogy nem tartja szükségesnek Mindszenty rehabilitálását, mivel az egyházban „természetes a szenvedés vállalása".[16]Szendi József veszprémi püspök ezt számonkérte Paskain, aki 1989. július 1-jén hivatalos levélben kezdeményezte a kormánynál Mindszenty rehabilitációját.[19]
1994. július 3. és 9. között megszervezte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Zsinatot.[4] Felszentelte 1994-ben a kőbányai Szent György- és a kelenföldi Szent Gellért-, 1996-ban a Zoborhegy téri Regnum Marianum, 2000-ben a pestszentlőrinci Szent Margit- és a rákoskeresztúr-madárdombi, 2001-ben a soroksár-újtelepi templomot.[11]
1996-ban Gromon András budapest-széphalmi plébános, mivel püspöke írásos felszólítása ellenére továbbra is tagadta Jézusfeltámadását, önmagától beálló kiközösítés alá került, és Paskai a papi tevékenységtől eltiltotta őt.[20]
Borovi József atyával, 2004 szeptemberében, Mócsai plébános atya gyászmiséje előtt a Batthyány téren
Nyugállományban
75. életévét elérve benyújtotta lemondását, melyet II. János Pál pápa 2002. december 7-én elfogadott. 2003. január 11-éig a főegyházmegye adminisztrátora volt.[11][21] Utóda Erdő Péter.
Ungváry Krisztián történész szerint „Tanár” fedőnéven 1965 és 1974 között együttműködött az állambiztonsági szolgálat III/III-as ügyosztályával. A beszélgetésekről készült jelentéseket nyilvánosságra hozó történész túlnyomórészt személytelennek, „kifejezetten jóindulatúnak” ítélte azokat. Ungváry nem is a kényszerű jelentéseket tartja a diktatúrának tett igazi szolgálatnak, hanem a késő Kádár-rendszerben felívelő karrierű pap későbbi tevékenységét, nyilatkozatait.[16][19]
Tomka Ferencszociológus-egyháztörténész szerint[22] a jelentések rendszeresen ismétlődő kihallgatásokon keletkeztek, melyekre különböző ürügyekkel – pl. a kispapok állítólagos tiltott tevékenységének megbeszélése – Paskait egyszerűen berendelték.[23] Csak a szolgálat minősítette ügynöknek a főpapot, de valójában nem tekinthető annak. Ungváry ezzel szemben egyértelműen „ügynöknek” tartja azt, aki éveken keresztül, ráadásul fedőnéven szóbeli vagy írásbeli jelentéseket ad egy tartótisztnek, akivel rendszeresen találkozik. Ezt az álláspontot osztja Szabó Csaba egyháztörténész, az Országos Levéltár főigazgató-helyettese is.[19]
Művei
Ezer éve Szent Adalbert oltalma alatt. In: Strigonium antiquum. Szerk. Hegedűs András, Bárdos István. Esztergom, 2000
A Lélek erejében. Válogatás Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek tízéves főpásztori szolgálata alatt elhangzott szentbeszédeiből, előadásaiból 1987–1997. Budapest, Szent István Társulat, 1997[11]
Magyar szentek a keresztény Európában. In: Szentjeink és nagyjaink Európa kereszténységéért. A Vatikáni Kiállítást Előkészítő Bizottság, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által rendezett történész konferencia előadásai 2000. május 4-5. Szerk. Beke Margit. Budapest, 2001
Simor János emlékkönyv. In: Strigonium antiquum. Szerk. Beke Margit. Budapest, Márton Áron K., 1992
↑Számos internetes oldalon olvasható, hogy szülei kikeresztelkedett zsidók lettek volna, sőt a holokauszt áldozatai. Az anyakönyvi bejegyzések alapján ez az állítás nem felel meg a valóságnak.
In virtute spiritus. A Szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László bíboros tiszteletére. Szerk. Stirling János. Budapest, Szent István Társulat, 2003
