A szocialista államrendszer idején sorra építették Magyarországon a lakótelepeket, néhol szinte új városokat, városrészeket hozva létre. Ezek közül a fővárosban utolsóként létesült a Káposztásmegyeri lakótelep az 1980-as években. Az akkor uralkodó ideológiának megfelelően ezekre a lakóhelyekre templomot nem terveztek. Sőt az ÁEH (Állami Egyházügyi Hivatal) évtizedeken keresztül sehol nem engedélyezte új templom építését.
Néhány káposztásmegyeri katolikus kérésére először 1984-ben kérte Bánk József váci megyés püspök az ÁEH-tól a templom építésének jóváhagyását, de a kérést a hivatal elutasította. Utódja, Marosi Izidor megyés püspök 1989-ben templom nélkül is megalapította a káposztásmegyeri plébániát. Az új plébánia vezetését dr. Tomka Ferenc teológiai tanár vállalta el, segítőtársa Jávorka Lajoskáplán lett. Egy tömbházban vásárolt lakásba költöztek, és 6 éven át ez a lakás látta el a plébánia-hivatal szerepét és ez a lakás volt a hétköznapi istentiszteletek és mindenféle közösségi találkozások színtere is.
A Káposztásmegyeri Nagycsaládosok Egyesülete kérésére az MSZMP kerületi pártbizottsága hozzájárult, hogy a vasárnapi szentmiséket a lakótelep egyetlen nagyobb termében, a Szocialista Munkáspárt előadótermében tartsák. (A pártház 1990-ben az önkormányzat tulajdonába került, közösségi házzá alakult.)
Miután a rendszerváltozás idején megszűnt a templom-építések korlátozása, az egyházközség területet kért a fővárosi és az újpesti önkormányzattól. Ezek először a lakótelep szélén jelöltek ki helyet az új templomnak, majd társadalmi összefogással(aláírásgyűjtéssel és a lakosság szavazatával) sikerült a közösségnek elérnie, hogy a lakótelep központi helyén épülhessen fel az új templom.
A közösség temploma
A templomház kápolnája
Alapkövét 1991-ben Marosi Izidor püspök tette le. Az építkezés négy-öt éven át folyt a helyi közösség és külföldi támogatók segítségével, míg végül az elkészült templomot 1995-ben Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek szentelte fel.
A templomot Greskovics Klára és Becker Gábor építészházaspár tervezte, a közösség és a lelkipásztorok elgondolásainak figyelembevételével. A tervezés eredményeképp nem hagyományos templom, hanem egy olyan épületegyüttes született, amely inkább templom-háznak, plébánia-központnak nevezhető. Része egy kifejezetten liturgikus célokat szolgáló kisebb kápolna, egy 400 négyzetméteres nagyterem, amely a vasárnapi szentmiséken kívül más nagyobb összejövetelek tartására is alkalmas. A templomház belsőépítészeti arculatát Dragonits Márta alakította ki. Az épületben több neves művész alkotásai találhatóak: a templomterem tabernákuluma és keresztelőkútjaMadarassy István, a kápolna tabernákuluma Ozsvári Csaba alkotása, a folyosó több falán Prokopp Péter képei láthatóak. A földszinti részhez irodák, hittantermek és papi lakások tartoznak, az alagsorban urnatemetőt (Szőlőssy Enikő szobraival), tornatermet, karitász-helységet és műhelyt alakítottak ki, a tetőtérben pedig vendégszobákat; és 1994-óta itt lakik a Szociális Testvérek Társaságának három tagja is.
A plébánia élete
A közösség mintegy nyolcvan fővel indult, a 2010-es évekre aktív tagjainak száma megközelítette az ezret, de ezen túl sok szimpatizánssal is rendelkezik. Tevékenységei közé tartozik a családok, házasságok erősítése, gyermekek, fiatalok nevelése, felkészítés a házasságra és a társadalomban való tevékeny jelenlétre; kórházak látogatása, rászorulók segítése. A Karitász csoport a lakótelepen túl segítő kapcsolatban áll a kárpátaljai és erdélyi magyar karitásszal, illetve más rászoruló közösségekkel. A plébániai központban több különböző, felnőtteket, fiatalokat, gyermekeket, házaspárokat "gondozó" programot tartanak, amelyeken mintegy 120 gyermek, 80 fiatal, 50 házaspár és körülbelül 150 más felnőtt vesz részt rendszeresen.
Karizmatikus személyi plébánia ·Lengyel személyi plébánia · Német lelkészség · Olasz lelkészség · Örmény katolikus plébánia
Budapest plébániái az Esztergom-Budapesti főegyházmegyéhez tartoznak (a XXI. kerület kivételével). A plébániák határai nem mindig egyeznek a nevükben szereplő városrészek határaival. Azok a plébániák, amelyek területe több kerületre is kiterjed, a listában több helyen szerepelnek.
