Az osztrák kultúra nemzetközileg elismert eredményeket hozott. Gyönyörű épületeket építettek mindenféle stílusban, amelyek közül sok ma az UNESCO kulturális világörökségének része. A 18. és 19. században Ausztria az európai zenei élet egyik központja volt a bécsi klasszikus zenével, amely nemcsak az országhoz élő zenészek és zeneszerzők számában tükröződik, hanem a mai napig létező számos operaházban és színházban. Ausztriának ugyanakkor kiterjedt kulináris hagyománya is van, például a bécsi kávéház kultúrája, valamint számos tipikus osztrák étel.
Ausztriában 1975 óta minden iskola koedukált, az állami iskolák ingyenesek. Iskolaköteles minden 6 és 15 év közötti gyermek.
Iskola előtti nevelés
A 3-6 év közötti gyermekek nagy többsége óvodába jár. Az óvodai ellátás térítés ellenében történik. Bizonyított anyagi nehézségek esetében a térítési díjat elengedhetik, illetve csökkenthetik. Az óvodai helyekre 1-2 évvel a gyermek elhelyezése előtt kell jelentkezni.
Általános iskola és középiskolai alsó tagozat
Ausztriában a kötelező oktatás általános és szakképzési részre osztható. A kötelező oktatás azon év szeptember 1-jén kezdődik, amelyben a gyermek betöltötte hatodik életévét. A kötelező oktatás három részből áll:
Általános képzés (1-4. osztályig, általános iskola alsó tagozat)
Alsó szintű középfokú oktatás (5-8. osztályig, általános iskola felső tagozat, illetve középiskolai alsó tagozat)
Kilencedik osztály (technikumban, illetve a középiskola felső tagozatának első osztálya)
Középiskolák
Hauptschule
Általános oktatás három, választható fakultációból áll: német, matematika, idegen nyelv (általában angol).
Általános középiskola (Allgemeinbildende höhere Schule)
Az AhS egy négyéves alsó és egy négyéves felső tagozatra oszlik, amely végén érettségi vizsgát (Matura) tesznek. A belépés feltétele az általános iskola negyedik évének sikeres befejezése kiváló eredménnyel. Amennyiben a gyermek általános iskolai eredményei nem kiválóak, felvételi vizsgát kell tennie.
Az AhS alsó tagozatának három fajtája létezik: a gimnázium, amelyben az idegen nyelvek kapják a főszerepet, a reálgimnázium, ahol a természettudományokra és a matematikára fektetik a hangsúlyt és a közgazdasági reálgimnázium, ahol a közgazdaságtan és a társadalomtudományok állnak a középpontban. A középiskolák első két évében a tanterv egyforma, a fakultációk és orientációk a felső tagozatban választhatók ki.
Felsőfokú oktatás
Ausztriában négyféle felsőfokú intézményt különböztetnek meg: egyetemet, vallási főiskolát, művészeti főiskolát és szakfőiskolát. Az országban összesen 12 egyetem és 6 művészeti főiskola található.
A legnagyobb állami egyetem a Bécsi Egyetem, ami a német nyelvű országok legrégebben alapított felsőoktatási intézménye (1365). A Grazi Egyetem 1585-ben, az Innsbrucki Egyetem 1669-ben nyitotta meg kapuit.
2006-ban a felnőtt osztrák lakosság mintegy 14%-ának volt felsőfokú végzettsége. Az egyetemisták/főiskolások száma egyre nő: a 2005/2006-os tanévben kb. 34 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. A hallgatók 54%-a nő.
Felnőttoktatás
Az általános és szakmai továbbképzést a törvény nem szabályozza, de általában a társadalmi partnerek érdekképviseleti szervei és ezek intézetei kínálják fel, s ezt a magánjellegű oktató intézmények ajánlatai egészítik ki.
A felnőttoktatásban továbbá arra is lehetőség van, hogy a képzést „college”-ekben, és dolgozók iskoláiban, mester- vagy üzemi mesteriskolákban, szakakadémiákon valamint egyetemeken egészítsék ki vagy pótolják be. Az „ember egész életében tanul” felfogás szellemében a felnőttoktatás keretein belül az önképzés központi és a tovább-, illetve szakképzési ajánlatait egyre inkább innovatív technológiákkal, például az elektronikus tanulással közvetítik.
Ausztriában 2400 könyvtárban kereshetnek köteteket az olvasók. Legnagyobb gyűjteménye az 1526-ban alapított Nemzeti Könyvtárnak van, dokumentumai 816-ig vezethetők vissza.
Múzeumok
Bécsi művészeti és tudományos értékeket bemutató műgyűjteményei, magángyűjteményei nemzetközi rangra tettek szert. Népszerűek a Művészettörténeti Múzeum és az Albertina.
Salzburgban két múzeum is emléket szentel a város szülöttjének, Wolfgang Amadeus Mozart tiszteletére.
Ausztriában 422 múzeum található, amiket évente körülbelül 11 millió ember látogat meg.
Az osztrák fővárosban két operaház, a Volksoper (1904) és a Bécsi Állami Operaház(Wiener Staatsoper) (1869) szolgálja a zenerajongók igényeit. Zenei előadásokat láthatnak a Burgtheater látogatói is.
Közismert zenekarok: Bécsi Filharmonikusok, Bécsi Szimfonikus Zenekar, Bruckner Zenekar (Linz), a Mozart Zenekar (Salzburg), a Grazi Filharmonikusok, a Salzburgi Camerata
Számos zenei rendezvény otthona a nyári időszakban egész Ausztria, Bécsben, Bregenzben, Salzburgban, Fertőmeggyesen rendeznek ünnepi zenei sorozatokat, 2006 pedig Mozart éve volt az osztrák kulturális életben. Haydn és Schubert tiszteletére is rendeznek zenei fesztiválokat, ilyen a Schubertiade Vorarlbergben, és a Haydn Zenei Fesztivál Eisenstadtban.
Az osztrák konyha sokszínűsége a régiók különböző hagyományainak és a szomszédos országok hatásának köszönhető.
A burgenlandi konyhát a magyar gasztronómia befolyásolta, emiatt szinte mindent paprikával fűszereznek.
Alsó-Ausztriában népszerűek a cseh ételek különféle változatai, mint például a Skubanki (megsütött krumpligombócok mákos cukorban meghempergetve és forró vajjal leöntve). Alsó-Ausztria északnyugati területein burgonya és máktermesztés folyik, emiatt ez a két étel sűrűn előforduló alapanyag az osztrák konyhaművészetben.
Felső-Ausztria igazi sörparadicsom, így tradicionális ételük a sörleves. Kedveltek a különböző gombócok, mint a Grießknödel (grízgombóc) és a Brotknödel (kenyér/zsemlegombóc).
Tirol a sült ételeiről híres. A tiroli Gröstl egy papírvékonyra klopfolt hús és főt krumpli megsütött elegye.
Vorarlbergben a sajtból készült ételek jutnak főszerephez ('sajtleves, sajtgombóc') A régió hagyományos étke a töltött pisztráng.[1]
Bécs: Hofburg, Schönbrunni kastély, Belvedere palota, Hundertwasser-ház, Szent István dóm, Kapucinus kolostor, Bécsi Egyetem, Parlament, Athéné-kút, Mária Terézia tér, Károly tér, Károly templom, Burgtheater, Volkstheater, Volksoper, Theater an der Wien, Opera, Rathaus, Nemzeti Könyvtár, Rotenturmstraße, Graben, Kohlmarkt, Michaelerplatz, Kärntner Straße, Fogadalmi templom, Schwarzenberg palota, Liechtenstein palota, Spanyol Udvari Lovasiskola, Práter, Mozart emlékmúzeum, Albertina múzeum, Állami Színház, Várszínház, Pestsäule
Ausztria (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Culture of Austria című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Österreichische Kultur című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
A katolikus egyház Ausztriában; szerk. Ferdinando Citterio, Luciano Vaccaro, ford. R. Vida Ilona, Szabó Zsuzsanna; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Egyháztörténeti Bizottsága, Bp., 2005 (Ecclesia sancta)
Szabó Gyula: Császári és királyi szabadkőművesség. Az osztrák szabadkőműves páholyok a dualizmus korában; DE, Debrecen, 2012