Zsidó származású kikeresztelkedett katolikus[forrás?] családban született. Már fiatalon Metternich herceg bécsi palotájában a konyhán dolgozhatott. A konyhafőnök betegsége idején, a herceg azon kérésének, hogyː „Dass er mir aber keine Schand' macht, heut'”[4](ne hagyjon szégyenben ma este) próbált megfelelni a másodéves szakácsinas, aki mindössze 16 évesen alkotta meg a róla elnevezett és az azóta világhírűvé vált Sacher-tortát. Pár évvel később, miután a mesterlevelét is megszerezte az Esterházy család szolgálatába állt. A magyar arisztokrata család zselízi birtokán született meg fia, Eduard Sacher, a szállodaalapító, aki később Bécsben, az Operaház mellett 1876-ban nyitotta meg szállodájával együtt előkelő cukrászdáját.[5]
A Sacher család gróf Széchenyi István hívására az akkori magyar fővárosba, Pozsonyba ment, ahol a családfő tiszti vendéglőnek számító „Úri Kaszinó” konyháját vezette. A Pozsonyban kikötő dunai gőzösöket is ő látta el élelemmel mint a mai „cateringesek” korai előfutára. Később a Pesti Vigadó konyhafőnöke lett, és a Duna-gőzhajózási Társaság éttermeinek vezetését is átvette. Foglalkozásából adódóan foglalkozott bor, fűszer és csemege kereskedelemmel.
A Sacher-torta és a Sacher-család zselízi gasztrokulturális hagyományai; szerk. Sacher Polgári Társulás; Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Bp., 2021
"Csokoládéba öntött isteni adomány". A Sacher-család és a Sacher-torta zselízi vonatkozásai; szerk. Sacher Polgári Társulás; Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Bp., 2021
