A német kultúra a kezdetektől kezdve fontos szerepet játszott Európában. Művészeti és kultúrtörténete visszavezethető a kelták, a teutonok és az ókori rómaiak idejébe.[1] A középkor óta a német kultúra számos elismert, neves személyiséggel büszkélkedhet. A történelem során Németországot "a költők és gondolkodók földje"-ként (Das Land der Dichter und Denker) is emlegették.[2] A legnagyobb filozófusok, költők és írók között van Lessing, Goethe, Schiller, Kleist, Hoffmann, Brecht, Heine és A. Schmidt(wd).
Németországban a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. Tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelező iskolai oktatás – tartománytól függően 10-12 évig – a 6. életévtől, a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd (eredménytől függően) további tanulmányok, vagy részidős szakmai képzés következik.
Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) hét hét áll rendelkezésre. Németországban az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. A jelenlegi kötelező oktatás iskola előtti, általános iskolai és középiskolai részre oszlik.
Kulturális intézmények
Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei.
Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, mely specializálódott: a régi-új főváros, Berlin a szabados, míg München visszafogottabb művészetéről híres. Düsseldorf a divat fővárosa, Regensburg a katolikus egyházzenéé stb. Németország operaházairól világszerte ismert.
Múzeumok
Németországban körülbelül 6800 múzeum működik, évente kb. 114 millió látogatóval, és 470 kiállítási csarnok, évente körülbelül 6,2 millió látogatóval.[3]
Kilátás a frankfurti katedrálisról, a német építészet sokféleségét mutatva. Nevezetességek közé tartozik a rekonstruált gótikus Römer városháza és az óváros, a neoklasszicista Paulskirche (templom) és a modern és posztmodern felhőkarcolók.
Építészet
A németországi egykori építészeti stílusok közé tartozik a karoling, a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk is.
A korai modern mozgalomban megjelent a Bauhaus. A nácik a neoklasszicizmust részesítették előnyben. A második világháború óta modern és posztmodern építményeket építettek. Németország újraegyesítése óta ez a tendencia folytatódott.
Németország évente számos nagy rock zenei fesztivál házigazdája. A Rock am Ring(wd) fesztivál a legnagyobb zenei fesztivál Németországban, és a világ egyik legnagyobb fesztiválja.
Németország a házigazdája több nagy gót szubkultúra fesztiválnak, olyan rendezvényekkel, mint a Wave-Gotik-Treffen(wd) és M'era Luna(wd), amelyek több tízezer embert is vonzhatnak. Ezen felül az ország házigazdája a Wacken Open Air-nek, amely a világ egyik legnagyobb szabadtéri heavy metal fesztiválja.[6]
Filmművészet
Az 1912-ben alapított Babelsberg Stúdiók a világ legrégebbi nagyszabású filmstúdiója.
1930-ban Josef von Sternberg rendezte a A kék angyal című filmet, amely az első nagyobb német hangosfilm volt, és világhírnevet szerzett Marlene Dietrich színésznőnek.[9] A náci korszakban többnyire propagandafilmeket készítettek, bár Leni Riefenstahl munkája új esztétikát vezetett be a filmbe.[10]
Németország területéről a 2019. évvel bezárólag 46 helyszín került fel a világörökségi listára, valamint 12 további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
A német a hivatalos és domináns beszélt nyelv Németországban. Ez az Európai Unió 23 hivatalos nyelvének egyike, valamint az Európai Bizottság három munkanyelvének egyike, az angol és a francia nyelv mellett. A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és itt ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike.
Az egész világon a német nyelvnek körülbelül 100 millió anyanyelvű, és kb. 80 millió nem anyanyelvű beszélője van.[12] Kb. 90 millió ember a fő nyelve az EU-ban (18%). A német állampolgárok mintegy 67% -a állítja, hogy képes legalább egy idegen nyelven kommunikálni, 27%-uk legalább két nyelven (2006).[13]
A Németországban elismert őshonos kisebbségi nyelvek a dán, a szorb és a fríz nyelvek. Ezeket az ECRML hivatalosan védi. A 2010-es évek elején a leggyakrabban használt bevándorló nyelvek a török, a kurd, a lengyel, a balkáni nyelvek és az orosz.
Társadalom
A németek igen büszkék hatékonyságukra, jól szervezettségükre, fegyelmükre és rendszeretetükre. Így szól az a kategorikus imperatívusz, amely alól egy germán se bújhat ki: Ordnung muss sein, vagyis Rendnek muszáj lenni! Az utcák tiszták, a házak ki vannak festve, szemetet csak a kukákban találni. Ordnung van.[14]
Egyenlőség
Németország modern, fejlett társadalom, amelyet a regionális identitások sokszínűsége formál. Az ország magas szintű nemek közötti egyenlőséget hozott létre, előmozdítja a fogyatékossággal rendelkezők jogait, jogilag és társadalmilag toleráns a homoszexuálisok iránt. A melegek és leszbikusok törvényesen örökbefogadhatják élettársaik biológiai gyermekeit, és az azonos neműek házassága 2017 óta megengedett.[15] A korábbi Guido Westerwelle külügyminiszter és Berlin volt polgármestere, Klaus Wowereit nyíltan meleg.[16]
Bevándorlók
Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia után Németország a világ harmadik legmagasabb számú nemzetközi bevándorló népességével rendelkezik. Németországban több mint 16 millió ember származik bevándorlóktól (első és második generáció, ideértve a vegyes házasságból születőket és az etnikai német hazatelepülőket és leszármazottaikat). Ezen emberek 96% -a Nyugat-Németországban és Berlinben él.[17] Ebből a 16 millióból kb. 7 millió külföldi illetőségű, azaz német állampolgársággal nem rendelkező.
Az 1960-as évek óta a Nyugat és később az újraegyesült Németország elsősorban Dél- és Kelet-Európából, valamint Törökországból vonzza bevándorlóit, akik közül sokan (vagy gyermekeik) idővel megszerezték a német állampolgárságot. Míg ezeknek a bevándorlóknak a nagy része kezdetben vendégmunkásokként érkezett, Németország ugyanakkor a Németországban menedékjogot kérelmező menekültek elsődleges célpontja is volt, részben azért, mert a német alkotmányban már régóta szerepel egy záradék, amely garantálja a politikai menedékjogot, mint emberi jogot.
A 2010-es évek végén a német kormány és a német társadalom többsége elismeri, hogy a különféle etnokulturális háttérrel rendelkező bevándorlók a német társadalom részét képezik, és támogatják az ellenőrzött bevándorlást.[18] 2017-ben a német származásúak aránya (akik nem rendelkeznek bevándorlói háttérrel) a német társadalomban mintegy 75-76 %.[19]
2018-ban a Németországban tartózkodó külföldi állampolgárok leggyakoribb származási országai a következők [20] (A lista nem tartalmazza a már német állampolgárságúakat és a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgárokat sem):
A 2008-as adatok alapján a németek több pénzt költöttek külföldi utazásra, mint bármely más nemzet. A leglátogatottabb úti célok Spanyolország, Olaszország és Ausztria voltak.[21]
A 4. századtól kezdve – a mai Németország területén – a germán törzsek áttérítésével a kereszténység kezdett terjeszkedni. Kezdetben annak ariánus formája. A térség a 8. és 9. századra teljesen katolikus kereszténnyé vált. Az újkor hajnalán, a 16. század elején Luther működése nyomán innen indult meg a reformáció. Még e század folyamán a lakosság jelentős része protestánssá vált, elsősorban evangélikus és református vallásúvá.
Manapság a lakosság kb. 60% -a keresztyénként azonosítja magát, ebből a fele római katolikus, amely az ország déli és nyugati részén jelentősebb, fele pedig a német evangélikus egyházhoz tartozik (Evangelische Kirche in Deutschland, rövidítve EKD), amely túlnyomórészt az északi régiókban jelentősebb. A keresztény lakosság maradékát számos kisebb keresztény felekezet alakítja.
Főleg a bevándorlók révén a lakosság 5–6%-a muszlim, míg a még kisebb vallások között szerepel a buddhizmus, a judaizmus és a hinduizmus. A lakosság többi része semmilyen egyházzal nem áll kapcsolatban, sokuk ateista, agnosztikus vagy egyszerűen vallástalan; ezek jelentős többséget alkotnak az ország keleti részén, a volt NDK területén.[23] A nem vallásos emberek (ideértve az ateistákat és az agnosztikusokat) a németországi nagyvárosokban a többséget képviselik, és az összes keleti tartományban a népesség abszolút többségét, ezzel szemben a nyugati tartományok vidéki térségei vallásosabbak, és néhány vidéki térség itt nagyon vallásos.[24]
Németország számos híres feltaláló és mérnök otthona volt, mint például Johannes Gutenberg, Hans Geiger, Konrad Zuse, aki megépítette az első számítógépet.[32] A német feltalálók, mérnökök és ipari szereplők, például Zeppelin, Daimler, Diesel, Otto, Wankel, von Braun és Benz hozzájárultak a korszerű autó- és légi közlekedési technológiák kialakításához, ideértve az űrutazás kezdeteit is.[33][34]
1901 és 2008 között 79 német természettudóst tüntettek ki Nobel-díjjal, közülük 29-en kémiai, 28-an fizikai, 22-en pedig orvosi és fiziológiai Nobel-díjat kaptak.
Németország a divatipar egyik vezető országa, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Japán mellett.
2010-ben a német textilruházati ipar kb. 1300 vállalatból állt és 28 milliárd eurós bevételt generált. A termékek csaknem 44%-át exportálták. Ez az ipar az ország második legnagyobb fogyasztási cikkek gyártója az élelmiszer-előállítás után.[37] Annak ellenére, hogy az ország második legnagyobb iparága, alig több mint 120 ezer embert foglalkoztat ebben az ágban.[38] A hangsúly nem a mennyiségen, hanem a minőségen van.
A német konyha régiónként változik. Például az ország déli régióiban kulináris kultúrájuk megoszlik Svájccal és Ausztriával. A sertés, a marha és a baromfi a fő húsfajták, amelyeket Németországban fogyasztanak; a sertés a legnépszerűbb.[41] A húst gyakran kolbász formájában fogyasztják. Több mint 1500 különféle kolbász készül Németországban. Az ökológiai élelmiszerek piaci részesedése körülbelül 3,0% -ot nyert, és ez várhatóan tovább növekszik.[42]
Bajorországban, Baden-Württembergben, Hessenben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban, a Saar-vidéken, valamint Szászország és Türingia egyes közösségeiben, dátum változó
1953 óta létező ünnep, 1953-tól 1990-ig június 17-én tartották az 1953-as keletnémet munkásfelkelés emlékére Nyugat-Németországban, az egyesítés után az egységes Németország ünnepe lett
Bajorországban, Baden-Württembergben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban és a Saar-vidéken. Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja.
–
A vezeklés napja
Buß- und Bettag
Szászországban, 1994-ig az egész országban, dátum változó
↑[1] Welt - "Das Filmstudio Babelsberg ist Teil der Medienstadt Babelsberg. Auf 46 Hektar Fläche arbeiten etwa 2000 Menschen aus der Film- und Medienbranche.",retrieved 10 February 2019
↑Studio BabelsbergArchiválva 2011. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben. - "Mit der Erschließung des direkt in der Nachbarschaft befindlichen Filmgeländes mit den Studios Neue Film 1 und Neue Film 2 konnte Studio Babelsberg seine Studiokapazitäten verdoppeln und verfügt so über Europas größten zusammenhängenden Studiokomplex.", retrieved 3 December 2013 (German)