A német nyelv írása nem fonetikus, mint a magyar nyelvé, bár kétségtelenül közelebb van ehhez, mint pl. az angol vagy a francia nyelv. Ez azt jelenti, hogy több betűhöz tartozhat ugyanolyan kiejtés, illetve egy betűt többféleképpen is ejtenek, melynek szabályai a következőkben olvashatók.
A magánhangzók
A német magánhangzók a következők:
elöl képzett
középen képzett
hátul képzett
ajakkerekítés nélküli
ajakkerekítéses
rövid
hosszú
rövid
hosszú
rövid
hosszú
rövid
hosszú
zárt
[iː]
[yː]
[uː]
majdnem zárt
[ɪ]
[ʏ]
[ʊ]
félzárt
[eː]
[øː]
[oː]
középső
[ə]
félnyílt
[ɛ]
[ɛː]
[œ]
[ɔ]
majdnem nyílt
[ɐ]
nyílt
[a]
[aː]
A helyesíráshoz kapcsolódva a következő szabályok vannak:
Általában hosszú a magánhangzó, ha hangsúlyos és nyílt szótagban van (sa-gen), illetve maximum egy mássalhangzó áll mögötte (kam).
Hosszú a hang, ha néma h áll mögötte (zehn)
Szintén hosszú, ha – a, e, o esetében – kettőzve van (Saat), illetve – i esetében – e áll mögötte (Fried)
A hangsúlytalan hangok minden esetben rövidek (geben)
Kettőzött mássalhangzó előtt a hangsúlyos hangok is rövidek lesznek (Kamm)
A rövid hangok mindig nyíltabbak, mint hosszú változataik
Az alábbi táblázatban láthatók az egyes magánhangzót jelölő betűk kiejtései. A „röviden” és „hosszan” értelmezése a fenti felsoroláson alapul.
Betű
Hang
Példa
a
röviden
[a]
Mann[man]
hosszan
[aː]
Tat[taːt]
aa
mindig hosszú
[aː]
Aal[aːl]
ah
mindig hosszú
[aː]
Hahn[haːn]
ä
röviden
[ɛ]
Bäcker[ˈbɛkɐ]
hosszan
[ɛː]
Bären[ˈbɛːʁən]
äh
mindig hosszú
[ɛː]
Hähne['hɛːnə]
e
röviden
[ɛ]
letzt[lɛt͡st]
hosszan
[eː]
leren[ˈleːrən]
szó végi -er szótagban
[ɐ]
Kegler[ˈkeːglɐ]
hangsúlytalanul, általában utolsó szótagban, igekötőkben
[ə]
essen[ˈɛsən]
ee
mindig hosszú
[eː]
See[zeː]
eh
mindig hosszú
[eː]
mehr[meːɐ]
é
csak francia eredetű szavakban, mindig hosszú
[eː]
Café[kaˈfeː]
i
röviden
[ɪ]
Kind[kɪnt]
hosszan
[iː]
wir[viːɐ]
ie
szó végén hangsúlytalanul, illetve többes számban két szótagban ejtjük
[ɪ.ə] [iː.ə]
Familie[faˈmiːlɪ.ə] Knie (tbsz.) [ˈkniː.ə]
más esetben mindig hosszú
[iː]
viel[fiːl]
ieh
mindig hosszú
[iː]
sieht[ziːt]
ih
mindig hosszú
[iː]
Ihr[iːɐ]
o
röviden
[ɔ]
Trotz[tʁɔt͡s]
hosszan
[oː]
rot[ʁoːt]
oe
röviden
[œ]
Doern[dœɐn]
hosszan
[øː]
Roemer[ˈʁøːmɐ]
oh
mindig hosszú
[oː]
Mohr[moːɐ]
oo
mindig hosszú
[oː]
Boot[boːt]
ow
szó végén szláv eredetű nevekben
[oː]
Pankow[ˈpaŋkoː]
ö
röviden
[œ]
plötzlich[ˈplœt͡slɪç]
hosszan
[øː]
blöd[bløːt]
öh
mindig hosszú
[øː]
Möhre[ˈmøːʁə]
u
röviden
[ʊ]
Schutz[ʃʊt͡s]
hosszan
[uː]
Blut[bluːt]
ue
röviden
[ʏ]
Mueller[ˈmʏlɐ]
hosszan
[yː]
Tuer[tyːɐ]
uh
mindig hosszú
[uː]
Uhr[uːɐ]
ü
röviden
[ʏ]
hübsch[hʏpʃ]
hosszan
[yː]
Düne[ˈdyːnə]
üh
mindig hosszú
[yː]
Hühner[ˈhyːnɐ]
y
idegen eredetű szavakban magánhangzók előtt
[j]
Yard[jaɐt]
idegen eredetű szavakban máskor
[ɪ]
Pyjama[pɪˈd͡ʒaːma]
meghonosodott görög/latin eredetű szavakban és régies helyesírású nevekben röviden
[ʏ]
System[zʏsˈteːm]
meghonosodott görög/latin eredetű szavakban és régies helyesírású nevekben hosszan
[yː]
Ysop[ˈyːzɔp]
Megjegyzések:
A szó végi -el, -em, -en szótagokban az e[ə] hangot teljesen elnyelhetik: essen[ˈɛsn̩].
Manapság egyre gyakoribb, hogy az [ɛː] hangot a zártabb [eː] hanggal cserélik le, így nem téve különbséget olyan szavak között, mint Ähre és Ehre.
Településnevekben akadnak a fentiektől eltérő kiejtési formációk, pl.: Moischt[mœʃt], Bad Oldesloe[ˌbatˀɔldəsˈloː], Bad Oeynhausen[ba:t'ʔø:nhaʊzn] stb.
Az esetleges, a fenti szabályoktól eltérő szavak kiejtését lásd itt!
Kettőshangzók
Betű
Hang
Példa
ai
[ae]
Haider[ˈhaedɐ]
au
[aʊ]
Haus[haʊs]
äu
[ɔø]
träumen[ˈtʁɔømən]
ay
[ae]
Mayer[maeɐ]
ei
[ae]
Eis[aes]
eu
[ɔø]
Kreuz[krɔøt͡s]
ey
[ae]
Geyer[gaeɐ]
oi
[ɔø]
Boiler[ˈbɔølɐ]
oy
[ɔø]
Oybin[ˈɔøbɪn]
Megjegyzés:
Nyelvjárásonként ezek a kettőshangzók kismértékben eltérőek lehetnek. Az egyes változatok a következők lehetnek: [ae] → [aɪ], [aʊ] → [au] / [ao], [ɔø] → [ɔʏ] / [ɔɪ] / [ɔe].
Mássalhangzók
A német mássalhangzók a következők:
Bilabiális
Labiodentális
Alveoláris
Posztalveoláris
Palatális
Veláris
Uvuláris
Glottális
Plozíva
pb
td
kɡ
ʔ
Affrikáta
p͡f
t͡s
t͡ʃd͡ʒ
Frikatíva
fv
sz
ʃʒ
ç
x
ʁ
h
Nazális
m
n
ŋ
Approximáns
l
j
Pergőhang
r
ʀ
Az alábbi táblázatban láthatók az egyes mássalhangzót jelölő betűk kiejtései.
Betű
Hang
Példa
b
szó végén, zöngétlen mássalhangzók előtt
[p]
Job[d͡ʒo:p] Ybbs[ɪps]
más helyzetben
[b]
Brot[bʁoːt]
c
ä, e, i, ö, ü, y előtt
[t͡s]
Celle[ˈt͡sɛlə]
egyéb esetekben
[k]
Coburg[ˈkoːbʊɐk]
ch
ä, e, i, ö, ü, y mellett
[ç]
China[ˈçiːna]
más esetekben
[x]
Bach[bax]
chs
amennyiben egy tőhöz tartozik
[ks]
Lachs[laks]
egyébként
[çs] [xs]
Stichs[ʃtɪçs] suchst[zʊxst]
ck
[k]
Lack[lak]
d
szó végén, zöngétlen mássalhangzók előtt
[t]
Tod[toːt] Stadt[ʃtat]
más helyzetben
[d]
Deich[daeç]
dch
[c]
Mädchen[ˈmɛːcn̩]
dsch
[d͡ʒ]
Dschungel[ˈd͡ʒʊŋəl]
f
[f]
fast[fast]
g
az -ig határozóképzőben szó végén vagy mássalhangzó előtt
[ç]
zwanzig[ˈt͡svant͡sɪç] am häufigsten[amˈhɔøfɪçstən]
az -ig határozóképzőben a -lich képző előtt szó végén más helyzetben
[k]
ewiglich[ˈeːvɪklɪç] Burg[bʊɐk]
máskor
[g]
Gunst[gʊnst] häufiger[ˈhɔøfɪgɐ]
h
nyújtó h-ként diftongus és hangsúlytalan i, u között
[-]
kühl[kyːl] Verzeihung[fɐˈt͡sae.ʊŋ]
máskor
[h]
hart[haɐt]
j
[j]
ja[jaː]
k
[k]
Kunst[kʊnst]
l
[l]
Leim[laem]
m
[m]
mein[maen]
n
c, k, q, x előtt
[ŋ]
Bank[baŋk]
más helyzetben
[n]
nö[nø:]
ng
[ŋ]
lang[laŋ]
p
[p]
Pein[paen]
ph
[f]
Phase[ˈfaːzə]
qu
[kv]/[kw]
quick[kvɪk]/[kwɪk]
r
szó elején és magánhangzók előtt
[ʁ]
Reim[ʁaem]
más helyzetben
[ɐ]
Kur[ku:ɐ]
rh
[ʁ]
Rhein[ʁaen]
s
magánhangzó előtt szó elején két magánhangzó között
[z]
Salz[zalt͡s] Hase[ˈhaːzə]
szó elején p, t előtt
[ʃ]
Stein[ʃtaen]
máskor
[s]
Gast[gast]
sch
a -chen kicsinyítőképző részeként
[sç]
Mäuschen[ˈmɔøsçən]
más esetben
[ʃ]
waschen[ˈvaʃn̩]
ss
minden esetben
[s]
dass[das]
ß
(csak kisbetűként, nagybetűs formában SS-ként írandó!)
[s]
saßen[ˈzaːsn̩]
t
a -tia, -tial, -tiär, -tiell, -tio, -tion végződésekben
[t͡s]
Lektion[ˈlɛkt͡sɪ.ɔn]
más helyzetben
[t]
Tal[taːl]
th
[t]
Theme[ˈteːmə]
tch
[c]
Brötchen[ˈbrøːcn̩]
tsch
[t͡ʃ]
deutsch[dɔøt͡ʃ]
tz
[t͡s]
letzt[lɛt͡st]
tzsch
[t͡ʃ]
Witzsch[vɪt͡ʃ]
v
idegen eredetű szavakban
[v]
Vase[ˈvaːzə]
más helyzetben
[f]
vor[fɔɐ]
w
[v]
was[vas]
x
[ks] [gz]
xerophil[ˈkseːrɔfɪl] Examen[ɛgˈzaːmən]
z
[t͡s]
Zahl[ˈt͡saːl]
zsch
[t͡ʃ]
Zschopau[ˈt͡ʃoːpaʊ]
Megjegyzések:
A kettőzött illetve hármas mássalhangzókat nem ejtjük hosszan.
A [k], [p], [t] hangokat általában hehezettel ejtjük, ami hangsúlyos szótagban erősebb, mint hangsúlytalanban. Egyes nyelvjárásokban ez a hehezet elmaradhat.
Északon a szó eleji magánhangzók előtt egy [ʔ]-t ejtenek.
Mivel a [d͡ʒ] hang eredetileg nem volt meg a németben, ezért gyakran [t͡ʃ]-nek ejtik: Dschungel [ˈt͡ʃʊŋəl].
Dél-Németországban gyakori a -g [x] ejtés helyett a [k] ejtés: Burg[bʊrk].
Az r kiejtése területenként változik, lehet [r], [ʀ], [ʁ], [ɐ] is.
Ausztriában szó elején [s]-nek ejtik az s betűt: Salz[salt͡s].
A svájci német helyesírása nem használja az ß betűt, helyette mindig ss-t írnak.
Szabálytalan kiejtésű szavak
Mivel az évek során a német számos idegen szót kölcsönzött a szomszédos nyelvektől, és ezek helyesírását általában nem illesztették a német helyesíráshoz, ezért ezek a szavak kiejtése szabálytalan.
