PROFILBARU.COM

	Veliko Krčevo
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Majur
Jogállás	falu
Irányítószám	44434
Körzethívószám	(+385) 44
	Népesség
Teljes népesség	48 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	140 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 18′ 00″, k. h. 16° 31′ 00″45.300000°N 16.516700°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 00″, k. h. 16° 31′ 00″45.300000°N 16.516700°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Veliko Krčevo falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Majurhoz tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 25, közúton 38 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra Sunja középső folyásánál, a folyó bal partján, Svinica és Graboštani között fekszik.

Története

Az innen északkeletre fekvő Malo Krčevo határában a sv. Stjepan nevű lelőhelyen található régészeti leletek alapján bizonyosra vehető, hogy már a középkorban is állt itt település. A vidéket 15. századtól többször támadta a török. A török támadások különösen 1463, Bosznia török kézre jutása után erősödtek fel. A község területe a 16. században már teljesen lakatlan volt. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. A kiürült területre megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A község területére a török kézen maradt Boszniából horvát lakosság települt át. Az osztrák generálisok védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be. Így ez a terület vegyes etnikai összetételű lett. Krčevo területére pravoszláv lakosság érkezett, a község más településein viszont a horvátok voltak többségben.

Krčevo első írásos említése 1673-ban még birtokként „Krch allodium” néven történt. A település 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Kerchovo” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kerchevo” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Kerchevo” néven 34 házzal és 173 lakossal találjuk.^[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt.

Krčevonak 1857-ben 350, 1910-ben 537 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett, de a lakosság egy része felkelt az új rend ellen. 1948-ban Krčevo két településre vált szét. A kisebb északi rész Malo Krčevo néven kivált belőle, míg a nagyobbik rész a Veliko Krčevo nevet kapta. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. A településnek 2011-ben 79 lakosa volt.