Glinska Poljana

Glinska Poljana
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Petrinya
Jogállás	falu
Irányítószám	44251
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	83 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	108 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 25′, k. h. 16° 09′45.41666667, 16.15Koordináták: é. sz. 45° 25′, k. h. 16° 09′45.41666667, 16.15
Sablon • Wikidata • Segítség

Glinska Poljana falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 19, közúton 29 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 15 km-re délnyugatra a Báni végvidék középső részén, a 37-es számú főúttól északra, a Glina jobb partján fekszik.

Története

Betelepülésének előzményeként a 17. század közepén a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a század végére a török határ az Una folyóhoz került vissza.A 17. század második felétől a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Gliniani” néven szerepel.

A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 784, 1910-ben 743 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 77%-a horvát, 21%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán elfoglalták a szerb erők és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, melynek itt húzódott a határa. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. 2011-ben 121 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
784	653	578	716	745	743	733	690	665	622	576	498	401	361	172	121

Nevezetességei

Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1802-ben épült. A II. világháború idején katolikus templommá alakították át. Ekkor semmisült meg a templom levéltára és egyházi könyvei. A háború után visszavette a pravoszláv egyház. 1991-ben felújították. 1991. október 9-én a horvát egységek aláaknázták és földig rombolták.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• Petrinya község hivatalos oldala (horvátul)
• Petrinja község rendezési terve (horvátul)
• Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
• A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)

További információk

• Petrinya turisztikai irodájának honlapja (horvátul)