Brubno

Brubno
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Glina
Jogállás	falu
Irányítószám	44404
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	0 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	370 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 11′ 41″, k. h. 16° 06′ 31″45.194722222222, 16.108611111111Koordináták: é. sz. 45° 11′ 41″, k. h. 16° 06′ 31″45.194722222222, 16.108611111111
Sablon • Wikidata • Segítség

Brubno falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 38, közúton 60 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 24 km-re délre a Báni végvidék déli részén, a Zrinyi-hegység területén fekszik.

Története

A Glinából Dvorra menő út bal oldalán Brubno faluval éppen szemközt két magányos domb látható. Az egykor jelentős várból és a nagyobbacska templomból mára csak falak maradtak. A templomot teljesen lerombolták, így egykori alakzata csak sejthető, a várból viszont helyenként két méter magasságban is állnak a falak. Az egykori elővárból semmi sem maradt. A várat ("castrum Brumen") 1327-től említik Babonić Radoszló fia Duim birtokaként, majd a kegyvesztett Babonićok más birtokaival együtt a Blagay családé.lett. A 14. század közepén a Blagay család pounji és zrinska gorai birtokainak központja volt. A brubnói Szent Miklós plébániatemplomot 1334-ben említi Ivan gorai főesperes "ecclesia sancti Nicolai de Brumen" alakban.^[2] Ebből a Crkvina nevű magaslaton maradtak fenn némi alapfalak. Jelentőségét igazolja, hogy a korabeli források szerint a plébános mellett még három másik pap látta el a szolgálatát. A vár alatti téren vásárokat tartottak, ahova az egész akkori Banovina területéről jöttek vásárosok. A vár alatt út vezetett a Zrinska gorán át a Pounj-hegység területére, mely kedvező feltételeket szabott a település fejlődésre is. Egy 1388-as dokumentum említi várnagyát András fia Pétert, akit a Lees (leš = hulla) gúnynévvel emlegettek és aki kirabolta Zrínyi Pál gróf Sebestyén és Szaniszló nevű alattvalóit. A várat megemlíti Blagay Gergely 1453-ba kiadott urbáriuma is, melyben megerősíti jobbágyainak jogait és kötelezettségeit. A török veszély közeledtére, melynek a Blagayok nagyon is tudatában voltak a boszniai határtérségben levő váraikat kezdték kiépíteni és megerősíteni. Az utolsó brubnoi birtokos Blagay Ferenc volt, aki gyakran tartózkodott a várban, de végül a közelgő török veszély hatására kénytelen volt elhagyni és a hatékonyabb védelem érdekében a közeli Bojnával együtt átadni Erdődy Péter akkori horvát bánnak. Lenković Iván uszkók főkapitány jelentése szerint 1563-ban 14 fős helyőrség állomásozott benne, mely kétségkívül kevés volt egy ilyen jelentőségű vár őrzésére. Lenković még 36 főt javasolt a létszám 50 főre történő feltöltésére, de ez végül sohasem sikerült neki. A török 1577-ben az egész térséget megszállta és a keresztény erők egészen a Kulpa folyóig kényszerültek hátrálni. A török a várba saját őrségett helyezett, de úgy tűnik, hogy ezután már jelentős szerepe nem volt. Mire a 17. század vége felé a császári csapatok visszafoglalták a vár már romos és elhagyatott volt, így azt nem tartották érdemesnek az újjáépítésre sem.

Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt boszniai Unamentéről és Közép-Boszniából pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. A mai Brubno benépesülése is ebben az időszakban kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. 1857-ben 466, 1910-ben 668 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság többsége elmenekült. Később néhány, főként idős ember visszatért, de mára a falu a kihalás szélén áll. 2011-ben mindössze 4 állandó lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[3][4]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
466	595	584	673	699	668	655	712	477	536	476	335	251	175	18	4

Nevezetességei

• Határában a Zrinska gora hegységben állt egykor Brumen (Brubnó) vára. A várat valószínűleg a Babonićok építették a 13. században. Falai helyenként két méter magasságban is állnak.
• A középkori Szent Miklós plébániatemplomból csak csekély alapfalak maradtak.
• Vasilij Gačeša nemzeti hős emlékháza, aki itt esett el 1942. április 29-én az usztasákkal vívott harcban.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• Glina város hivatalos oldala (horvátul)
• Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
• Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
• Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában Zágráb, 1920.

További információk

• Glina város információs portálja (horvátul)