A pireneusi–mozarab nyelvek az Ethnologue csoportosítása szerint a →nyugati újlatin nyelvek önálló csoportja, amelybe két nyelvváltozat, a mozarab †, valamint az aragóniai tartozik, amelyek – e felosztás szerint – együttesen állnak szemben a →galloibér nyelveknek nevezett nagyobb csoporttal.[1]
Nyelvészetileg azonban, a hagyományos területi–nyelvtörténeti csoportosítás szerint e nyelvváltozatok az →iberoromán nyelvekhez tartoznak, és a dialektológusok (pl. Manuel Alvar) csak történelmi spanyol nyelvjárásoknak tekintik őket.
Manual de dialectología hispánica. El Español de España. Manuel Alvar (Director). 4. kiad. Barcelona: Ariel Lingüística. 1996–2007. ISBN 978-84-344-8217-3
A kereszt (†) a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát.
Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
