1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2012. február 19. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2012. február 19.
Ballack jól ismert sokoldalú és alkalmazkodó játékáról, ami lehetővé teszi, hogy ugyanolyan jól részt vegyen a támadásoknál, mint a védelemben. A középpálya minden részén bevethető, jól játszik támadó középpályásként, védekező középpályásként és szélsőként egyaránt. A világ egyik legjobb fejelő játékosa, ezenkívül mindkét lábával ugyanolyan jól lő. 2002-ben, 2003-ban és 2005-ben remek adottságai miatt az év német labdarúgójává választották. Őt csak a négyszeres győztes Franz Beckenbauer múlja felül.
Pályafutása
Bayern München
Ballack a Bayern Münchennél
A Real Madrid heves érdeklődése ellenére Ballack 2002-ben a Bayern Münchent választotta, a világbajnokság után csatlakozott a bajor csapathoz 12.9 millió euró ellenében. Első szezonjában a Bayern 75 ponttal megnyerte a Bundesligát, és a német kupát is. A második szezonban azonban sem a bajnoki címvédés, sem a kupagyőzelem nem sikerült.
Harmadik Bayernnél töltött szezonjában Ballack ismét duplázott a csapattal, újra elhódították a német kupát és a bajnoki serleget. Az új vezetőedző, Felix Magath kijelentette, hogy ő az egyetlen játékos, akinek biztos helye van a középpályán.[2] A Bayernnél eltöltött négy szezon alatt Ballack három bajnoki címet és három német kupát nyert, és 135 mérkőzésen 47 gólt szerzett. 1998 és 2006 között pedig 75-ször volt eredményes, amivel a Bundesliga legerősebb középpályásai közé lépett.
Szerződése lejártának közeledtével a Bayern hosszabbítani akart a játékossal, de Ballack elutasította az ajánlatokat, így világossá vált, hogy mindenképpen távozik a klubtól.
Chelsea
Ballack 2006. május 15-én egyezett meg a Chelsea-vel. Szerződése a Bayernnél lejárt, így a Bosman-szabály értelmében ingyen érkezett az angol klubhoz.[3] A bajoroknál eltöltött utolsó szezonjában több nagy európai klub is érdeklődött iránta, úgy mint a Manchester United, a Real Madrid vagy az AC Milan,[4] de Ballack a Chelsea-t választotta. Röviddel érkezése után azt nyilatkozta, hogy a londoni csapatnál szeretné befejezni pályafutását.
Mivel már elmúltam harmincéves, szinte biztos, hogy a Chelsea lesz pályafutásom utolsó csapata.
Pályafutásának első piros lapját a Liverpool ellen 1–0-ra megnyert mérkőzésen kapta 2006. szeptember 17-én, miután rátaposott Mohamed Sissoko lábára. Első angol bajnoki gólját 2006. október 21-én szerezte a Portsmouth ellen hazai pályán fejeléssel. Az FA-kupában a Blackburn Rovers ellen, 2007. április 15-én volt először eredményes a 109. percben. Gólja továbbjutást eredményezett a Chelsea-nek a kupa döntőjébe. Első szezonjában 8 gólt szerzett, többek közt szabadrúgásból az Everton ellen a Goodison Parkban, valamint szép összejáték után félfordulatból az FC Porto ellen a Bajnokok Ligájában a 78. percben, amivel a negyeddöntőbe került a csapat.[5]
2007. április 28-án a Chelsea közzétette a hivatalos honlapján, hogy Ballack bokaműtéten esett át Münchenben, ennek eredményeként nem játszott az FA-kupa döntőjében a Manchester United ellen. A mérkőzést csapata nyerte 1–0-ra Didier Drogba góljával. Ez volt Ballack második trófeája ebben a szezonban, az elsőt, a Ligakupát az Arsenal ellen hódították el februárban.
A következő szezonban a csapat kihagyta a középpályást a Bajnokok Ligája csoportmérkőzéseinek keretéből, mivel a sérülése megakadályozta volna a hasznos játékban. Helyette a teljesen egészséges Steve Sidwellt választották. Nyolc hónapig hiányzott a csapatból bokasérülése miatt, Ballack attól félt, hogy pályafutása talán veszélyben van, mivel ő is egyre idősebb lesz. 2007. december 19-én tért vissza a Liverpool ellen 2–0-ra megnyert Ligakupa-mérkőzésen, ahol gólpasszt adott Andrij Sevcsenkónak. A bajnokságban december 26-án játszott ismét az Aston Villa ellen, a mérkőzés 4–4-es döntetlenre végződött. A 26. percben lépett pályára Frank Lampard cseréjeként, miután utóbbi combsérülést szenvedett. Még az első félidőben büntetőt nyert csapatának, mivel Zat Knight buktatta a tizenhatoson belül. A büntetőt Sevcsenko értékesítette. A 88. percben 3–3-as állásnál Ballack szabadrúgásból szerzett gólt, de a végeredmény ennek ellenére 4–4 lett; a 90. percben egyenlített a Villa büntetőből.[6]
A Newcastle United ellen 2007. december 29-én Ballack volt a csapatkapitány, mivel John Terry és Frank Lampard is hiányzott.[7] 50. mérkőzését Chelsea-mezben a Fulham ellen 2–1-re megnyert találkozón játszotta, és a győztes gólt is ő szerezte. Szintén ő jegyezte a Reading elleni mérkőzés egyetlen találatát. Március 1-jén a West Ham United ellen volt eredménye, majd 4 nappal később, március 5-én ismét betalált az ellenfél hálójába, ezúttal az Olimbiakósz ellen a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében. Ballack lett az egyetlen olyan játékos, aki négy különböző csapattal játszott a BL negyeddöntőjében, miután a Chelsea az Olympiacos legyőzésével bekerült a legjobb 4 közé. A negyeddöntő második mérkőzésén gólt szerzett a Fenerbahçe S.K. ellen. A 2–0-s győzelem helyet jelentett az elődöntőben.
Ballack további fontos gólok szerzője volt; 2008. április 26-án a Manchester United hálóját vette be kétszer is, először fejesből, utána büntetőből, góljaival a Chelsea nyert 2–1-re. Teljesítményéért a Mérkőzés játékosává választották. Ez a győzelem egyenlő pontszámra hozta a két csapatot a bajnokságban, mikor csupán két játéknap volt hátra. A szezon utolsó mérkőzése a Bajnokok Ligája döntője volt a csapat számára. A trófeát büntetőkkel veszítették el a Manchester United ellen; ugyanúgy a bajnokságban is alulmaradtak a Vörös Ördögökkel szemben. Ballack a Chelsea-ben három ezüstéremmel zárta a szezont, valamint válogatottja is elveszítette az Európa-bajnokság döntőjét a spanyolok ellen.
.svg){kind=small}
