1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2020. október 4. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2020. október 4.
Felnőtt karrierjét az egyik legsikeresebb portugál csapatban, az FC Portóban kezdte. Hét évet töltött itt, mégis csak hetvennégy mérkőzésen lépett pályára. 1997-től 2001-ig csapata folyamatosan kölcsönadta, sorrendben a Leça, a Vitória Setúbal és az Alverca csapatainak. A Portóval háromszoros bajnok, kupa- és szuperkupa-győztes, ezenkívül Bajnokok Ligája és UEFA kupa-győztesnek is mondhatja magát. A BL-győzelem után ő lett a sorozat legjobb hátvédje.[4]
2004-ben edzőjével, José Mourinhóval és több más portugál játékossal együtt a Chelsea-hez szerződött. A vételára 30 millió font volt. A londoni csapattal három-három alkalommal lett bajnok és kupagyőztes, a szuperkupát és a ligakupát kétszer-kétszer sikerült megnyernie. 2008-ban csapattársai a szezon legjobbjának választották.[5]
2010 augusztusa óta hat Chelsea-nél töltött év után 6,6 millió £ vételárért cserébe a spanyol Real Madrid játékosa lett, így ismét együtt dolgozhatott korábbi edzőjével, Mourinhóval.[6]
Carvalho Amarante-ban született és ott kezdett el focizni a helyi Amarante Futebol Clubban. 1996-ban csatlakozott a Porto utánpótlás-akadémiájához. A következő szezonban felnőtt mérkőzésen is bemutatkozhatott, majd kölcsönadták a Leça FC, jelenleg a negyedosztályban szereplő csapatnak. Bár a következő idényben visszatért Portóba, mindössze egy meccsen kapott játéklehetőséget, így ismét kölcsönadták, előbb a Vitória Setúbalnak, majd az Alvercának. A 2001-02-es szezontól kezdve már nem adták többször kölcsön, ő lett a harmadik számú jelölt a középső védő posztjára, Jorge Costa és Jorge Andrade mögött.[7] Jorge Costa 2002 áprilisában öt hónapra a Charltonhoz került kölcsönbe,[8] így Carvalho kezdő lehetett. A szezon során huszonöt mérkőzésen lépett pályára.[9]
A következő szezonban Costa visszatért, míg Andrade a Deportivóhoz igazolt.[10] Ekkor ismét úgy tűnt, hogy leginkább csak csere lesz Costa és Pedro Emanuel mögött, ám a szezon közben mutatott jó formája révén egyre többet játszott. Év végén megnyerte első nemzetközi trófeáját, amikor a Porto az UEFA-kupa döntőjében a Celtic együttese felett diadalmaskodott 3–2 arányban.[11] Jó teljesítményének köszönhetően ő lett az év játékosa is.[12]
A 2003–04-es szezon rendkívül jól sikerült számára. Csapatával másodszor is portugál bajnok lett, emellett a meglepetéscsapatok döntőjében, a Monaco felett aratott 3–0-s győzelemmel a BL-serleget is elhódította. Carvalho minden meccsen, így a döntőben is játszott.[13] A szezon végén ő lett a legjobb hátvéd, valamint bekerült az UEFA év csapatába is.[14][15] Tagja volt annak az ötven játékosnak is, amelyet az Aranylabdára jelöltek, itt kilencedik lett.[16]
Meghívót kapott a válogatottba is, amely az Európa-bajnokságon egészen a döntőig jutott. A kontinenstornán Carvalho bekerült az álomcsapatba. Nyáron több sztárcsapat, köztük például a Real Madrid is szerette volna leigazolni, ám a „királyi gárda” által kínált hétmillió fontot a Porto nem fogadta el,[17] végül a Chelsea igazolta le 19,85 millió fontért.[18][19]
Chelsea
Carvalhóval egyidőben szerződött a Chelsea-hez csapattársa, Paulo Ferreira, és vezetőedzője, José Mourinho.[19][20] Első szezonja rendkívül jól sikerült, a Chelsea ugyanis ötven év után első bajnoki címét szerezte, valamint megnyerte a Ligakupát is. Első gólját a Norwich ellen szerezte.[21] A szakértők szerint a Chelsea győzelmében nagy szerepe volt Carvalhónak és a másik belső védőnek, a csapatkapitány John Terrynek.[22]
A 2005–06-os szezon nem kezdődött jól számára. Amiért kritizálta Mourinho válogatási elveit, az kihagyta őt a kezdőcsapatból az Arsenal ellen, valamint nyolcvanötezer fontra büntette.[23][24] A későbbi időkre ez nem volt hatással, bár szeptember hónap folyamán nem minden alkalommal volt a kezdőcsapat tagja. Első gólját a szezonban a Real Betis ellen szerezte a Bajnokok Ligája csoportkörében.[25] Később folytatta jó sorozatát, az Anderlecht ellen ismét betalált.[26] Januárban, egy Charlton elleni mérkőzésen, megkapta Chelsea-s pályafutása első piros lapját, miután egy hátulról történő becsúszás után, amelyet Darren Bent ellen követett el, megkapta második sárga lapját is.[27] Szezonbeli harmadik gólját pont a Chelsea legnagyobb riválisa, a Manchester United ellen szerezte. A meccset a „kékek” 3–0-ra nyerték, bebiztosítva ezzel ismételt bajnoki címüket.[28]
A következő idény során újra gólt rúgott a Manchesternek, amivel 1–1-re alakította az állást, fontos pontot szerezve csapatának.[29]Április 17-én, a Tottenham ellen nagy gólt lőtt, mintegy harminc méterről talált be Paul Robinson kapujába. Spurs elleni győzelmének köszönhetően a Chelsea ekkor három pontra megközelítette az élen álló Manchestert.[30][31] Három héttel később a Bolton ellen megsérült,[32] így kihagyni kényszerült mind a Liverpool elleni Bajnokok Ligája-elődöntőt, mind a kupadöntőt, amelyet egyébként Didier Drogba hosszabbításban szerzett góljával a Chelsea nyert meg.[33][34]Május 17-én, éppen huszonkilencedik születésnapján, öt évvel hosszabbította meg lejáró szerződését.[35] A szezon végeztével több elismerésben is részesült, többek között esélye volt, hogy megnyerje a Chelsea év játékosa-elismerést is, ám ez végül Michael Essienhez került.[36]
A soron következő szezonban ismét rendkívül jó formában játszott. José Mourinho távozása után a Real Madrid megint megpróbálta őt leszerződtetni.[37] Egy madridi forrás szerint a transzfer korábban Carvalho és Mourinho jó kapcsolata miatt nem jöhetett létre.[38] Ám hiába nem dolgoztak már együtt, Carvalho végül nem hagyta el a Chelsea-t. Az Aston Villa elleni mérkőzésen, egy Gabriel Agbonlahor ellen elkövetett brutális szabálytalanságért ismét kiállításra került.[39][40] Ebben a szezonban először pont a jubileumi, százötvenedik meccsén talált be, ráadásul a Middlesbrough elleni találata egyben győzelmet is jelentett.[41][42]Április 26-án századik bajnoki meccsét is lejátszotta. A Manchester United elleni mérkőzés nem sikerült jól számára, mert bár a Chelsea 2–1-re nyerni tudott, az egyetlen United-gól pont az ő hibájából született.[43] Végigjátszotta a csapat történetének első BL-döntőjét is. A 120 perc alatt egy sárga lapot kapott.[44] A döntőt végül a Manchester United nyerte tizenegyesekkel, 6–5 arányban. Év végén ő lett a csapattársak által legjobbnak választott Chelsea-játékos, megelőzve Michael Ballackot és Joe Cole-t.[45]
Luiz Felipe Scolari menesztésével a 2008–09-es szezon nagy részében a cserepadra került, ugyanis az új menedzser, Guus Hiddink az ő posztján inkább Alexet szerepeltette.[46] Emiatt, valamint egy térdsérülés következtében, mindössze tizennyolc alkalommal lépett pályára, ebből kétszer csereként, ezeken egy gólt szerzett.[3]
2009 nyarán kijelentette, hogy az Internazionaléhez szeretne igazolni, hogy együtt dolgozhasson José Mourinhóval. Nyilatkozatában elmondta, hogy az első négy itt töltött idénye csodálatos volt, azonban a 2008–09-es szezon során már több nehézséggel kellett szembenéznie.[47][48] Végül maradt.[49]
Az új vezetőedző, Carlo Ancelotti kinevezésével szép lassan visszaszerezte helyét a kezdőcsapatban. A szuperkupa-döntőn ő lett a meccs legjobbja. A trófeát végül a Chelsea tizenegyesekkel szerezte meg. December 20-án, Chelsea-játékosként került sor kétszázadik fellépésére.[50] Az ellenfél a West Ham volt, a végeredmény 1–1 lett. Márciusban, a Portsmouth ellen súlyosnak tűnő bokasérülést szenvedett, ám végül nem kellett emiatt sokat kihagynia.[51] Egy ideig azonban csapatának mindössze két bevethető belső védője maradt Alex és Terry személyében, és veszélyben volt világbajnoki szereplése is.[52][53] A sérülés miatt néhány fontos meccset ki kellett hagynia, így például a bajnoki címet bebiztosító győzelmet a Wigan ellen, vagy a kupadöntőt, amelyet a Chelsea végül Drogba góljával nyert meg.[54] Ezzel a klub története során először tudott duplázni.[55]
Real Madrid
2010. augusztus 10-én jelentették be, hogy a Real Madrid leigazolta Carvalhót. A felek kettő plusz egyéves szerződést kötöttek, az átigazolás nyolcmillió euróba került a klubnak.[56] Így ismét együtt dolgozhat José Mourinhóval, aki korábban a Portónál, és egy ideig a Chelsea-nél is tréner volt. Az újbóli közös munkának Carvalho rendkívül örült.[57]
2017. január 9-én írt alá a kínai Shanghai SIPG csapatához, akik ingyen szerezték meg a szabadon igazolható Eb-győztes játékost.[64] 2019 ben újította meg a szerződését.
Következő nagy tornája a 2006-os németországi világbajnokság volt. A negyeddöntőben, Anglia ellen fontos szerepet játszott a meccs kimenetelének alakulásában. Wayne Rooneyt ugyanis egy ellene elkövetett szabálytalanság után állította ki Héctor Elizondo játékvezető.[66] Az angol sajtó szerint ebben nagy szerepe volt Rooney manchesteri csapattársának, Cristiano Ronaldónak is, aki szerintük befolyásolta a bírót döntésében.[67] A franciák elleni elődöntőben, az általa elkövetett szabálytalanság miatt megítélt tizenegyesből szerzett gólt Zinédine Zidane.[68] Több gól nem esett, így a franciák jutottak a döntőbe. A büntetőt érő szabálytalanság után később ki is állították, így kihagyni kényszerült a bronzmérkőzéstNémetország ellen, amit egyébként a házigazda meg is nyert.[69] A vb végeztével ismét bekerült annak All Star-csapatába.[70]
A soron következő 2008-as Európa-bajnokságon ismét tagja volt a válogatottnak. A négy meccsből hármon is játéklehetőséget kapott, a végállomást Portugália számára a negyeddöntő és Németország jelentette.
A 2010-es világbajnokságon ugyancsak szerepelt. Portugáliának ismét négy meccs jutott, és amíg a csapat versenyben volt, Carvalho a torna minden percét végigjátszotta. A csapatot a nyolcaddöntőben a később világbajnoki címet szerző Spanyolország állította meg.
Carvalho teljes pályafutása során középhátvédként játszott. Bár nem olyan robusztus testalkatú, mint sok, a posztján szereplő labdarúgó, ezt gyorsaságával és jó fejjátékával kompenzálja. Többször hasonlították a Milan legendás olasz védőjéhez, Franco Baresihez.[71]
Alkatáról és a különbségekről közte és az angol hátvédek között, egy alkalommal így nyilatkozott:
„
Azok a védők, akik Angliában nőttek fel, teljesen mások, sokkal keményebbek, sokkal erősebbek. A játékosok Angliában nagyon erősek fizikailag, és ha nem játszanak jól, keményen odarúgnak. Ez nem az én stílusom. Akárhányszor felugrottam, és megtámaszkodtam a levegőben, a vállam mindannyiszor kiugrott, és egyre gyengébb lett. 2005 májusában, egy operáció után az edzőteremben erősítettem, ezt korábban sosem csináltam. Ezután nagyon sokat fejlődtem.
A Manchester United több, jóval magasabb játékosa ellenében nyert már meg fejpárbajt. Itt Rio Ferdinand (189 cm) és Nemanja Vidić (188 cm) szerepel a védelem közepén, Carvalho ellenük mégis három alkalommal is gólt tudott szerezni.
Magánélete
Nős, felesége Carina. Egy gyermek édesapja, akit Rodrigonak hívnak.[73]