A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság a 15. Európa-bajnokság volt, melyet június 10. és július 10. között Franciaországban rendeztek. Ez volt az első Eb, amelyen 24 csapat vett részt.[1] A címvédő a spanyol válogatott volt.
Franciaország – 1960 és 1984 után – harmadik alkalommal volt házigazdája a kontinenstornának. Az Európa-bajnok Portugália lett, története során először, miután a döntőben a házigazda Franciaországot hosszabbítás után 1–0-ra legyőzte. Portugália a 10. csapat lett, amely Európa-bajnokságot nyert.[2] Európa-bajnokként részvételi jogot szerzett a 2017-es konföderációs kupára, melyet Oroszországban rendeztek.[3]
A magyar labdarúgó-válogatott az 1972-es labdarúgó-Európa-bajnokság óta először szerepelt a tornán, és csoportelsőként tovább is jutott a nyolcaddöntőbe, ahol a belga labdarúgó válogatott ellenében szenvedtek vereséget. A játékvezetők között ott volt Kassai Viktor, aki három mérkőzést vezethetett és a döntőt negyedik játékvezetőként szolgálhatta.
Pályázatok
Az Európa-bajnokság rendezésére 2009. március 9-ig lehetett pályázni. A határidőig négy pályázat érkezett: Franciaország, Olaszország, Törökország, valamint Svédország és Norvégia közös pályázata. 2009 végén a két észak-európai ország visszalépett, mert egyik kormány sem támogatta a rendezést, így három pályázó maradt versenyben.[4]2007 tavaszán a Walesi Labdarúgó-szövetség jelentette be, hogy Wales és Skócia közösen pályázatot adna be. 2009 tavaszán azonban a két ország lemondott a rendezésről. Az okok között szerepelt a gazdasági válság, valamint az UEFA 2008 őszén hozott 24 csapatos tornáról született döntése is, amely miatt több stadionra lett volna szükség a lebonyolításhoz.[5][6]
Törökország nyolc városban rendezte volna a tornát, és három tartalékhelyszíne is volt. Isztambulban két stadionban is lettek volna mérkőzések. Emellett még Bursa, İzmir, Antalya, Ankara, Eskişehir, Konya és Kayseri adott volna otthont a mérkőzéseknek.
Sikeres pályázat esetén a török sportági szövetség 400 millió eurót stadionokra, további egymilliárdot infrastruktúrára, valamint még 250 milliót reklámokra költött volna. Törökország még nem rendezett nagy futballtornát, de a 2008-as Eb rendezésre közösen pályázott Görögországgal, amely sikertelen lett.[9]
A Francia Labdarúgó-szövetség hivatalosan 2009. február 13-án jelentette be rendezési szándékát, amelyben azt is közölték, hogy egyedül kandidálnak a rendezésre.[10]
Az UEFA 2010. május 28-án döntött arról, hogy Franciaország rendezheti a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságot. A szavazás első körében a 13 szavazásra jogosult elnökségi tag a három pályázónak helyezéseket adott, ahol az első helyezett 5, a második 2, a harmadik 1 pontot kapott. A második körben a megmaradt két pályázat közül a több szavazatot kapott pályázat nyert. Három tag érintettség miatt nem szavazhatott, köztük Michel Platini UEFA-elnök sem.[11][12]
A selejtező sorsolását 2014. február 23-án tartották Nizzában.[13]
A selejtezőben 53 válogatott vett részt. A házigazda Franciaország és a selejtezőből 23 csapat jutott ki az Európa-bajnokságra. Sorsolással nyolc hatcsapatos és egy ötcsapatos csoportot képeztek. A csoportokban körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg a csapatok egymással. A sorozat végén a kilenc csoportelső és csoportmásodik, valamint a legjobb csoportharmadik automatikusan kijutott az Európa-bajnokságra, míg a további nyolc csoportharmadik között oda-visszavágós pótselejtezőt rendeztek. A pótselejtezők győztesei is kijutottak az Európa-bajnokságra.[14]
A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjének csoportbeosztása
A 2016-os Európa-bajnokságon részt vett válogatottak szálláshelyei (Île-de-France)
A válogatottaknak volt egy úgynevezett csapatbázisa, ahol a mérkőzések között tartózkodtak, tartották az edzéseket és itt laktak a torna ideje alatt. Az eredeti listán 66 bázis volt a lehetőségek között, melyek közül a 24 csapat kiválaszthatta a számára megfelelő helyet, amit 2016. január 31-éig megerősített az UEFA-nál.[19]
Az UEFA végrehajtó bizottsága 2008. szeptember 25-én döntött arról, hogy 2016-tól az Európa-bajnokságon 16 helyett 24 csapat vehet részt. Az Eb-n pedig a korábbi 31 helyett 51 mérkőzést rendeznek. A 24 csapatos torna a korábbi, 1986 és 1994 közötti világbajnokságokéhoz hasonló volt.
A selejtezők lebonyolítása nem változott, továbbra is öt-, illetve hatcsapatos csoportok voltak, de az első két helyezett mellett a legjobb harmadik is kijutott az Eb-re. Négy csapat pótselejtezőn jutott ki.[20]
Az Eb-n a hat darab négycsapatos csoportból az első két helyezett, valamint a legjobb négy harmadik helyezett jutott tovább a nyolcaddöntőbe. Innen egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna. A harmadik helyért nem játszottak mérkőzést.
Résztvevők
A következő csapatok vettek részt a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságon:
↑Csehszlovákia (1960 és 1980 között) részvételei nélkül.
↑Az NSZK (1972 és 1988 között) részvételeit is beleértve.
↑A Szovjetunió (1960 és 1988 között) és a FÁK (1992) részvételei nélkül.
Sorsolás
A csoportok sorsolását 2015. december 12-én, közép-európai idő szerint 18 órától tartották Párizsban.[21]
A 24 csapat a 2015 októberi UEFA-együtthatók alapján 4 kalapba kerül. A rendező Franciaország automatikusan az A csoport 1. csapata (A1), ezért nem szerepel a kalapban. A címvédő Spanyolország automatikusan az első kalapban az első helyen kapott helyet, az UEFA-koefficienstől függetlenül.[22][23]
Az Európa-bajnokság 24 részt vevő országának labdarúgó-szövetségei között összesen 301 millió eurót osztottak szét. Minden résztvevő 8 millió eurót kapott. Az Eb csoportkörében a győzelmekért 1 millió euró járt, döntetlen esetén 0,5–0,5 milliót kaptak a szövetségek. Az egyenes kieséses szakaszban körönként egyre magasabb összegeket kaptak a résztvevők, a döntő győztese mindenen felül 8 millió eurót kapott. Az alábbi táblázat mutatja a pénzdíjazást.[24][25]
Minden egyes válogatott 23 játékost nevezhetett a tornára, melyek közül három játékosnak kapusnak kellett lennie. A nevezés a nyitómérkőzést megelőző 10. napig tartott. Sérülés esetén a játékos az adott csapat első mérkőzéséig volt cserélhető egy másikkal.
A tornára 213 különböző csapatból érkezett 552 nevezett játékos. A legtöbb, 134 játékos angol klubokból érkezett, míg 65 német, 56 olasz, 36 török és 35 játékos spanyol csapattal állt szerződésben. A magyar bajnokságból 13 játékos érkezett, ebből csak egy nem volt magyar. A nevezett játékosok közül kilenc nem európai klubban szerepelt. Az angol csapat csak hazai bajnokságban játszó játékosokból állt, ezzel ellentétben az ír, az északír, és az izlandi csapat csak idegenlégiósokat alkalmazott.
A torna legfiatalabb játékosa a Manchester United angol támadója, Marcus Rashford volt, aki 1997. október 31-én született, a legidősebb pedig az 1976. április 1-én született magyar kapus, Király Gábor. A csapatok közül a német és az angol a legfiatalabb 25,4-es, míg az ír a legöregebb a maga 29,4-es átlagéletkorával. Az Eb legmagasabb játékosa a román kapus, Costel Pantilimon volt 203 cm-rel, míg a legalacsonyabb az olasz támadó Lorenzo Insigne a maga 163 cm-es magasságával. A magasságot figyelembe véve a svéd válogatott volt az első, átlagosan 186 cm-rel, míg a súlyt tekintve a német csapat vezetett, hiszen játékosaik átlagosan 80,3 kg súlyúak voltak.[26]
Az Európa-bajnokság csoportjaiban ha két vagy több csapat a csoportmérkőzések után azonos pontszámmal állt, akkor a következő pontok alapján állapították meg a sorrendet:[27]
Több szerzett pont az azonosan álló csapatok közötti mérkőzéseken;
Jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok közötti mérkőzéseken;
Több szerzett gól az azonosan álló csapatok közötti mérkőzéseken;
Ha az 1–3. pontok alapján a sorrend nem dönthető el, akkor az 1–3. pontokat újra kell alkalmazni kizárólag a továbbra is azonosan álló csapatok között játszott mérkőzésekre. Ha továbbra sem dönthető el a sorrend, akkor az 5–9. pontokat kell alkalmazni;
Jobb gólkülönbség az összes csoportmérkőzésen;
Több szerzett gól az összes csoportmérkőzésen;
Ha két csapat a felsorolt első hat pont alapján holtversenyben állt úgy, hogy az utolsó csoportmérkőzést egymás ellen játszották (azaz az utolsó csoportmérkőzés, amelyet egymás ellen lejátszottak, döntetlen lett, és a pontszámuk, összesített gólkülönbségük, az összes szerzett góljuk száma is azonos) és nincs harmadik csapat, amely velük azonos pontszámmal állt, akkor közöttük büntetőrúgások döntenek a sorrendről;
Magasabb fair play pontszám (10 pont a kezdő érték, -1 pont egy sárga lapért, -3 pont két sárga lapot követő piros lapért, -3 pont egy azonnali piros lapért, -4 pont egy sárga lap és egy azonnali piros lapért);
Jobb UEFA-együttható.
Sorrend meghatározása a csoportharmadikok esetén
A négy legjobb csoportharmadik csapatot a következő pontok alapján állapították meg:
Forrás: UEFA Sorrend szabályai: 1) több szerzett pont; 2) jobb gólkülönbség; 3) több szerzett gól; 4) alacsonyabb fair play pontszám; 5) jobb UEFA-együttható.
A nyolcaddöntőben a következő párosításokban játszottak a csapatok:[27]
1. mérkőzés: A csoport 2. helyezett – C csoport 2. helyezett
2. mérkőzés: D csoport győztese – B/E/F csoport 3. helyezett
3. mérkőzés: B csoport győztese – A/C/D csoport 3. helyezett
4. mérkőzés: F csoport győztese – E csoport 2. helyezett
5. mérkőzés: C csoport győztese – A/B/F csoport 3. helyezett
6. mérkőzés: E csoport győztese – D csoport 2. helyezett
7. mérkőzés: A csoport győztese – C/D/E csoport 3. helyezett
8. mérkőzés: B csoport 2. helyezett – F csoport 2. helyezett
A harmadik helyezettekkel történő párosítás attól függött, hogy mely csoportok harmadik helyezettjei jutottak tovább. A következő táblázat a lehetséges párosításokat mutatja:[27]
Az a játékos, akit valamelyik mérkőzésen kiállítottak, vagy két különböző mérkőzésen egy-egy sárga lapot kapott, az a soron következő egy mérkőzésre szóló automatikus eltiltást kapott. A sárga lapokat a negyeddöntőket követően törölték. Amelyik játékos a negyeddöntőt megelőző valamelyik mérkőzésen és a negyeddöntőben kapott egy-egy sárga lapot, valamint ha a negyeddöntőben kiállították, az nem játszhatott az elődöntőben. Az Eb befejezése után a sárga lapokat törölték.[81]
Az alábbi táblázatban találhatók azok a játékosok, akik sárga vagy piros lapot kaptak.
Alapvető sorrend:
kiállítások száma (csökkenő);
második sárga lap miatti kiállítások száma (csökkenő);
Az „Aranycipő” díjat az a játékos kapta, aki a legtöbb gólt szerezte az Európa-bajnokságon. Ha két vagy több játékos ugyanannyi gólt ért el, akkor a gólpasszok száma döntött. Ha ez is egyenlő, akkor a játszott percek számítottak, a kevesebb időt pályán töltött játékos végzett előrébb. Az „Ezüst-” és „Bronzcipő” díjat a második és harmadik helyen végzett játékosok kapták.
Az UEFA különdíjjal jutalmazta a legjobb fiatal játékost az UEFA Technikai Bizottságának döntése alapján. A díjat 22 éven aluli (1994. január 1-je után született) játékos kaphatta.[83]
Bronzmérkőzést nem játszottak, ezért a két elődöntős egyaránt bronzérmes. További konkrét helyezések hivatalosan nincsenek. Az alábbi sorrend a következő pontok alapján készült:
több szerzett pont (a 11-esekkel eldöntött találkozók a hosszabbítást követő eredménnyel, döntetlenként vannak feltüntetve)
A tornára öt újonc válogatott jutott ki: Albánia, Észak-Írország, Izland, Szlovákia és Wales. Albánia és Izland első felnőtt világversenyén szerepelt. Érdekesség továbbá, hogy az öt újonc közül egyik sem lett csoportjában utolsó helyezett, és Albánia kivételével mindegyik továbbjutott az egyenes kieséses szakaszba.
A Wales–Szlovákia találkozón a brit csapat győzelemmel debütált a labdarúgó-Európa-bajnokságon. Újonc csapat első meccsét legutóbb 2012-ben nyerte meg, akkor Ukrajna érte el ezt a bravúrt. Wales az első brit csapat lett, amely győzelemmel debütált.[89]
A Németország–Ukrajna meccsenJoachim Löw német szövetségi kapitány lett a legtöbb Eb-mérkőzést magáénak tudó szövetségi kapitány. 12. meccsével a szintén német Berti Vogtsot taszította a második helyre. A svéd Lars Lagerbäck Magyarország ellen ülhetett a kispadon szintén 12. Eb-mérkőzésén.[90] Löw azonban magyarázkodni kényszerült az ukránok elleni meccs után néhány illetlen megmozdulása miatt.[91]
A Belgium–Olaszország találkozón az olaszok kapitánya, Antonio Conte az Eb-k történetének legidősebb átlagéletkorú kezdő tizenegyét küldte pályára. A csapat átlagéletkora 31 év és 169 nap volt.[92]
Miután a Csehország–Törökország csoportmérkőzésen utóbbi válogatott győzött, így először fordult elő az Európa-bajnokságok történetében, hogy a csehszlovák vagy cseh együttes győzelem nélkül távozzon egy tornáról.
A Magyarország–Portugália találkozón két gólt szerző Dzsudzsák Balázs lett a második olyan magyar labdarúgó, aki Európa-bajnokságon duplázni tudott: legutóbb Novák Dezső, az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságon ért el hasonló eredményt. Dzsudzsák azonban az első, aki ezt rendes játékidőben tette meg. Legutóbb 2000-ben ért véget Európa-bajnokságon 3–3-mal mérkőzés: akkor a Jugoszlávia–Szlovénia meccs végeredménye lett ennyi. A találkozón szintén két találatot jegyző Cristiano Ronaldo lett az Eb-k történetének első játékosa, aki négy egymást követő tornán is gólt szerzett. Ráadásul 17. Eb-mérkőzésével a valaha volt legtöbb mérkőzést játszotta a torna történetében.[99]
Gera Zoltán a Portugália elleni csoportmérkőzésen lőtt góljával Ivica Vastić után az Eb-k történetének második legidősebb gólszerzője lett.[100] Ez a gól az UEFA szurkolói szavazásán a torna gólja lett.[101]
A csoportkörök alatt a helyszíni össznézőszám 1 650 920 fő volt. Ez átlagosan 45 859 főt jelent mérkőzésenként. Legtöbben (311 532 fő) az A csoport mérkőzéseit nézték meg, legkevesebben (215 108 fő) a D csoport mérkőzéseire voltak kíváncsiak. A magyar csapatot is tartalmazó F csoport harmadik lett 302 527 fő helyi nézővel.
Robbie Brady lett az első ír labdarúgó, aki egy tornát egynél több találattal zárt. A Franciaország elleni nyolcaddöntőben büntetőből elért találata az Eb-k történetének leggyorsabb tizenegyesgólja lett (1:58).[103]
A Lengyelország–Portugália negyeddöntőn elért találatával Renato Sanches lett a valaha volt legfiatalabb labdarúgó, aki Európa-bajnokság egyenes kieséses szakaszában gólt szerzett. A portugálok továbbjutásával eldőlt, hogy a lengyel csapat úgy búcsúzott ettől a tornától, hogy veretlen maradt, ráadásul a tornán egyetlenegy percet sem játszottak hátrányban.[106]
Portugália először nyert rangos tornát, míg Franciaország a második csapat, amelyik hazai pályán bukott el döntőt (az első éppen Portugália volt). Portugália a tizedik ország, mely Európa-bajnokságot nyert. Ez volt az első döntő, amelyben a rendes játékidőben nem esett gól. A portugálok győztes találatát jegyző Éder a hatodik olyan játékos, aki csereként beállva szerzett gólt Eb-döntőn. Michael Ballack után Antoine Griezmann lett a második olyan labdarúgó, aki egy évben veszít Bajnokok ligája és Eb-döntőt. Portugália a 34. Eb-mérkőzésén szerezte meg első bajnoki címét. Most már Anglia az a válogatott, amely a legtöbb Eb-meccset játszotta győzelem nélkül.[107]
Az aranyérmes portugál labdarúgó-válogatott ezen az Európa-bajnokságon lejátszott hét mérkőzéséből a rendes játékidőben csak egyet nyert meg, hat esetben döntetlen eredményt ért el (9 pont).
Antoine Griezmann az első játékos, aki egyszerre lett gólkirály és kapta meg az aranylabdát, valamint első alkalommal fordult elő az, hogy nem Eb-győztes csapat játékosa kapta meg az aranylabdát.[108]
Szimbólumok
Az Eb logója, szlogenje, hivatalos dala, kabalája
Az Euro 2016 logójában a házigazda nemzet, Franciaország zászlójának színei – a kék, a fehér és a piros – dominálnak, középpontjában pedig az Eb-győztesnek járó Henri Delaunay-kupa áll. A logót 2013. június 26-án mutatta be a párizsi Pavillon Cambon Capucines-ben Michel Platini, az Európai és Noel Le Graet, a Francia labdarúgó-szövetség elnöke.[109]
Az UEFA 2013. október 17-én hozta nyilvánosságra az Eb szlogenjét – Le Rendez-Vous (’megbeszélt találkozó’) –, amivel Jacques Lambert, a szervezőbizottság elnöke szerint találkozóra hívják a világ fociszerető közönségét.[110]
Az Eb kabaláját 2014. november 18-án mutatták be. A kabala egy szuperhős fiút jelképez, aki a francia válogatott mezét viseli. Az elnevezését (Super Victor) az UEFA honlapján lezajlott szavazáson kapta, megelőzve a „Driblou” és a „Goalix” neveket.[112]
Az Eb labdája
Az Eb hivatalos labdáját az Adidas készítette, és a Beau Jeu („szép játék”) nevet kapta. Ez volt az első Eb, amikor más labdát használtak a csoportmérkőzések során, valamint a kieséses szakaszban. A labdát hivatalosan Zinédine Zidane mutatta be 2015. november 12-én.[113]
Biztonsági problémák az Eb ideje alatt
2016. június 9-én, egy nappal a megnyitó előtt Marseille-ben helyi fiatalok és angol szurkolók csaptak össze. Ezt az összecsapást a rendőrség könnygáz bevetésével oszlatta fel.[114] Hat angol szurkoló börtönbüntetést kapott.[115] Június 11-én szintén Marseille-ben tört ki összecsapás angol és orosz szurkolók között. Egy angol szurkoló súlyos, életveszélyes sérülésekkel került kórházba.[116][117] Emiatt az orosz csapatot felfüggesztett kizárásra ítélték, valamint 150 000 eurós pénzbírságot kaptak, valamint ötven orosz szurkolót kiutasítottak Franciaországból.[118][119] Az angol és az orosz szurkolók később Lille-ben is összecsaptak, ekkor 16 fő került kórházba, és 36 főt tartóztattak le.[120]
Magyarországon az MTVA szerezte meg a közvetítési jogokat, ahol a közszolgálati sportcsatornán, az M4 Sporton közvetítették a bajnokságot, a csoportkör utolsó fordulójában, a párhuzamos mérkőzések esetén pedig az egyik mérkőzést a Duna nemzeti főadó adta. Minden mérkőzés élőben került képernyőre. Az M1 és a Kossuth Rádió összefoglalókat készített a meccsekről. Az egész labdarúgó-Európa-bajnokság alatt a helyszínről kommentálta a mérkőzéseket Gundel Takács Gábor, Hajdú B. István, Knézy Jenő és Székely Dávid. Helyszíni riporterként Mohay Bence és Tihany Viktor került képernyőre az M4 Sporton. A budapesti stúdióból Héder Barna, Kovács „Koko” István, Molnár Mátyás és Török Olivér jelentkezett több labdarúgó, szakértő és ismert laikus vendéggel. A magyar válogatott meccsei alatt Franciaországban, egy helyszíni látványstúdióból is volt bejelentkezés a meccsek előtt, illetve után. A magyar válogatott mellett a kispadon követte a mérkőzést Berkesi Judit. A nap zárásaként a késő esti összefoglaló után a Jöttünk, láttunk, visszanéznénk! című könnyedebb hangvételű, talkshow jellegű műsorban beszélték ki a mérkőzéseket.[123][124]
A nyitómérkőzést, a finálét és a magyar válogatott csoportmérkőzését Ausztria, illetve Portugália ellen Hajdú B. István közvetítette. Az Izland elleni találkozót Gundel Takács Gábor kommentálta. A negyeddöntőtől ők ketten maradtak kommentátorok; az elődöntőbe, majd a fináléba jutásért vívandó mérkőzéseken egyenlő arányban osztozott Hajdú B. István és Gundel Takács Gábor.[125]