Kaštel Štafilić (olaszul: Castel Stafileo) Kaštela városrésze, egykor a hét településből álló Kaštela község egyik, települése Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Splittől légvonalban 11, közúton 12 km-re nyugatra, Trogirtól 5 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Kaštelai-öbölben, Trogir és Split városa között fekszik. Kaštela legnyugatibb városrésze. Fő forgalmi ütőere a ma Franjo Tuđman egykori horvát elnök nevét viselő régi kaštelai főút, mely tulajdonképpen a Marmont marsall idejében épített spliti főút egy szakasza. Közvetlen közelében található a spliti nemzetközi repülőtér.
Területén már az őskorban megtelepedtek az első emberek. Határában a Kaštelai mező és Labin közötti átjáróban fekvő Mujina-barlangban már a negyvenezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi ember nyomai is megtalálhatók. Nagyszámú újkőkori lelet található a szintén a városrészhez tartozó Resniken is. Az élettérért folytatott küzdelem során az embercsoportok várakat kezdtek emelni, melyekből Kaštela területén több is található. Az i. e. 9. és 5. század között a kaštelai területen élt emberi közösségek közül különösen jelentős volt a veli bijaći, mely már élénk kereskedelmet folytatott az Adria nyugati kikötőivel. Valószínűleg az i. e. 1. században telepedtek meg ezen a területen a bulini és hilini illír törzsek, majd később a harcias dalmaták foglalták el ezt a vidéket. A görögök és illírek közötti kereskedelem számos bizonyítékát, főként görög cseréptöredékeket találtak Resnik kikötőjében. A Kaštelai mező nyugati részén Resnik előterében Claudius római császár megalapította Sicumot, és itt telepítette le a VII. és IX. legio veteránjait. A Római Birodalom bukása után 476-ban ez a terület a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került. A 7. század elején a betörő avarok és szlávok elfoglalták Salona városát, a római lakosság hajókon a közeli nagyobb városokba menekült. Az elpusztított területen a század folyamán a horvátok ősei települtek le. Ők alapították meg a városrész területén a középkori Baba, Veliki i Mali Bijać településeket. Bijaći a 9. században horvát fejedelmi birtok volt, ahonnan Trpimir fejedelem 852. március 4-én oklevelet is keltezett, melyben először említi a horvátok nevét. Később ez a nap lett Kaštela város napja.
A török veszély közeledtére a trogiri és spliti nemesek jelentős védelmi építkezésbe kezdtek. Az első vár az innen északkeletre fekvő Stari Kaštel területén 1476-ban épült fel Koriolan Ćipiko trogiri nemes, gályaparancsnok költségén. Példáját számos helyi nemes követte. Így a mai Kaštel Štafilić területén négy jelentős vár is épült, Dragač, Quarko, Lodi és Štafileo várai. Dragač várát Girolamo Maripietro trogiri gróf 1543-ban kiadott engedélye alapján. Első említése 1571-ben történt. Giovanni Quarco trogiri nemes 1558-ban határozta el, hogy bilei birtokán új várat építtet. 1588-ban említik először a lakosság összeírása alkalmával. Lodi várát 1548-ban építtette Lodovico és Giovanni Lodi, egy trogiri testvérpár Garzonia trogiri gróf engedélyével. Kaštel Štafileo építtetője a krétai származású trogiri nemes Stefano Staphileo volt. 1508-ban építtette a tengerben kiálló sziklazátonyra a várat a Koriolan Ćipiko által épített első itteni vár mintájára. A körülötte telepített falut bijaći menekültek lakták, védőfal és árok kerítette. 1693-ban Giovanni Ferro a falu védőfalának északnyugati tornya helyére saját tornyot építtetett, melyet Kaštel Ferronak neveznek. A török veszély megszűnése, Solina, Klissza és a Zagora visszafoglalása után a várak körüli településeket védő falakat lebontották, a lakosság száma pedig megnövekedett.
1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. A francia uralom idejére esik a Trogirt Kaštelán keresztül Split városával összekötő főút építése. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A város első iskoláját 1819-ben nyitották meg. A 19. század második felében megépült a vasútvonal és a kikötő. A városnak 1857-ben 644, 1910-ben 890 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Fejlődött az ipar és a mezőgazdaság, mely sok betelepülőt vonzott. 1986-ban megalakult Kaštela község, majd a független horvát állam létrejötte után Kaštela városi rangot kapott. Lakossága 2011-ben 3042 fő volt.