Vučevica (Klissza)

Ez a szócikk a Klissza községbeli Vučevica településről szól. Hasonló címmel lásd még: Vučevica (egyértelműsítő lap).

Vučevica
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Klissza
Jogállás	falu
Irányítószám	21 202
Körzethívószám	(+385) 21
Népesség
Teljes népesség	44 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	380 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 35′ 50″, k. h. 16° 24′ 45″43.59732986, 16.41247719Koordináták: é. sz. 43° 35′ 50″, k. h. 16° 24′ 45″43.59732986, 16.41247719
Sablon • Wikidata • Segítség

Vučevica falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Klisszához tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 10, közúton 27 km-re északra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 15 km-re északnyugatra, a Kozjak-hegységtől északra, a dalmát Zagora területén fekszik. Déli határában halad át az A1-es (Zágráb-Split) autópálya.

Története

Helyén már a török hódítás előtt is állt település, melynek kápolnáját 1513-ban építtette a Boljat család.^[2] A mai település akkor keletkezett, amikor a 17. század végén a sinji ferences atyák a török megszállás alatt álló Boszniából és Hercegovinából hozott új keresztény lakossággal telepítették be ezt a török uralom idején pusztává vált vidéket. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, amely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 330, 1910-ben 538 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 90 százaléka horvát, 8 százaléka szerb volt. Lakossága 2011-ben 56 fő volt. A katolikus hívek a lećevicai plébániához tartoztak.

Lakosság

Lakosság változása[3][4]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
330	355	370	388	442	538	484	564	499	503	446	235	138	94	64	56

Nevezetességei

Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1513-ban még kápolnának építtette a Boljat család. A 18. században a falu népe templommá bővítette. Mai formája a többszöri bővítés és megújítás során alakult ki. Egyhajós épület, homlokzatán a bejárat felett négyosztatú kis rozettával. Oltárán Szent Antal, Szent Anna és Szent Kelemen pápa szobrai állnak. Egy régi feszülete is van. Az épületet 1962-ben, valamint 1994 és 2000 között megújították. A templom körül temető található, falában egy Szent Antal kápolnával.^[2]

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Franjevci-split.hr:Lećevica - Povijest župe(horvátul)
3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

További információk

• Klissza község hivatalos oldala (horvátul)
• Klissza információs portálja (horvátul)
• Klissza turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2016. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)