Velika Milešina falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Fekvése
Split központjától légvonalban 28, közúton 45 km-re északra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re északra, a Dalmát Zagora központi részén, a Svilaja hegység déli lábánál fekszik.
Története
Milešina neve a régi horvát Mileša személynévből származik, mely azt jelenti, hogy ez a hely egykor egy ilyen nevű személy birtoka volt.[2] Területe a középkorban az ősi zminai plébánia része volt. A török uralom alóli felszabadulást követően a 17. század végén a rámai ferencesek által hozott, Boszniából és Hercegovinából érkezett katolikus horvátokkal telepítették be. A 18. században hívei már az ogorjei plébániához tartoztak és tartoznak ma is. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1900-ig lakosságát a szomszédos Mala Milešinával együtt számlálták. A régi településnek Milešine volt a neve és csak 1910-től számít külön Mala- és Velika (azaz kis és nagy) Milešinának. 1857-ben a két falunak együtt 284, 1910-ben már különállóan 233 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 33 fő volt.
Lakosság
(1900-ig lakosságát Mala Milešinával együtt számlálták Milešine név alatt.)
Jegyzetek
Split-Dalmácia megye közigazgatása |
---|
Községek | |
---|
Községközpontok és falvak | |
---|