Cerje Letovanićko

Cerje Letovanićko
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Lekenik
Jogállás	falu
Irányítószám	44272
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	40 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	156 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 32′ 56″, k. h. 16° 08′ 28″45.5489, 16.1411Koordináták: é. sz. 45° 32′ 56″, k. h. 16° 08′ 28″45.5489, 16.1411
Sablon • Wikidata • Segítség

Cerje Letovanićko falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lekenikhez tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 19, közúton 27 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 11 km-re délnyugatra, az A11-es autópálya és a megyehatár között fekszik. Szétszórt dombvidéki település, határának legnagyobb részét erdő borítja.

Története

Határában a Gradišće nevű helyen már az ókor végén település állt, melynek maradványai megtalálhatók. E terület a korai Horvát Királyság idejében a gorai plébániához tartozott, mely később zsupánság, majd hűbérbirtok lett. A gorai birtokot mely abban az időben a Kulpa mindkét partjára kiterjedt még a 12. század végén III. Béla király a templomosoknak adta, majd a rend megszüntetése után 1312-től a vránai johannita perjelség gorai birtokához tartozott. 1514-ben a teljes gorai birtokot a Frangepán család szluini ága szerezte meg. A török hódítás előretörését a 16. század második felében a térség is megsínylette különösen az 1580-as és 1590-es években, amikor Sziszek körül súlyos harcok folytak. A 16. század végén kihalt a Frangepánok szluini ága és a 17. század elején az Erdődy család birtoka lett. A lakosság veszteségét a 17. század végétől Boszniából áttelepült horvátokkal igyekeztek pótolni.

A településnek 1857-ben 436, 1910-ben 669 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 73 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
436	447	498	596	665	669	666	726	655	625	530	393	222	177	122	73

Nevezetességei

• Szent József tiszteletére szentelt római katolikus fakápolnája^[4] 1712-ben épült. A kápolna a településen kívül egy kisebb magaslaton a temetőben áll. A tradicionális túrmezei szakrális faépítészet szép példája. Egyhajós barokk épület ötszögletű szentéllyel, a bejárat felett kórussal. Északi oldalához kis sekrestye, a hajó elé kis zárt előtér épült. a barokk berendezés fennmaradt.
• Emeletes fa lakóház a 77. szám alatt, 1919-ben épült.
• Emeletes fa lakóház a 102. szám alatt hagyományos gazdasági épülettel a 19. század végéről.
• Késő ókori település és temetőjének maradványai a Gradišće nevű helyen.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-816.

Források

• Lekenik község hivatalos oldala (horvátul)
• Lekenik község rendezési terve (horvátul)
• Bus.hr: Kulturna dobra općine Lekenik (horvátul)

További információk

• Lekenik község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)^{[halott link]}