A 61. cannes-i fesztivált2008. május 14. és 25. között rendezték meg, Sean Pennamerikaiszínész-filmrendezőelnökletével. A rendezvényen 31 ország 57 nagyjátékfilmje szerepelt, melyeket 96 ország 1792 filmjéből választottak ki. A hivatalos versenyprogramban 22 nagyjátékfilm és 9 rövidfilm szerepelt; az Un certain regard szekcióban 20, a Cinéfondation keretében 17, míg versenyen kívül 5 alkotást, valamint különféle szekciókba szervezve további 51 filmet vetítettek.[1] A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 7 nagyjátékfilmet és 7 rövidfilmet mutattak be, a Rendezők Kéthete elnevezésű szekció keretében pedig 20 ország 22 nagyjátékfilm (külön vetítésen további négy), valamint 11 alternatív és fikciós kisfilm vetítésére került sor.
A 2008. évi fesztivál
A felújított, restaurált kópiákat, valamint a filmkészítés történetével kapcsolatos új filmeket bemutató Cannes-i klasszikusok szekció keretében első rövidfilmje (Douro, Faina Fluvial) vetítésével emlékeztek meg az idén 100 éves portugál filmrendezőről, Manoel de Oliveira-ról (Tiszteletbeli Pálmát vehetett át Michel Piccolitól). Két alkotását tűzték műsorra az ugyancsak 100 éve született brit rendező, David Lean-nek (Egy boldog emberöltő és The Passionate Friends), továbbá tisztelegtek a hongkongiVóng Ká-vaj(Wong Kar Wai) előtt (Emlékekre hangolva). A 40 éve félbeszakadt fesztivál alkotásai közül ötöt vetítettek le: SauraHűtött mentalikőr,Claude Lelouch13 jours en France,Alekszandr Grigorjevics ZarhiLev Tolsztoj: Anna Karenina, Peter Collinson Meghalni egy hosszú nap végén, valamint Dominique Delouche 24 heures de la vie d’une femme című játékfilmjét.
Nem sokkal a megnyitóünnepség előtt a politikai és humanitárius elkötelezettségéről közismert zsűrielnök, az előző napokban történt kínai földrengéssel és mianmariNargisciklonnal kapcsolatban kijelentette: „az kellene, hogy az arany pálmás rendező vagy rendezőnő tudatában legyen annak, ami körülötte történik a világban”.[2] Egyébként pedig arra bátorította a filmforgalmazókat a megnyitón, hogy támogassák azokat a filmeket is, amelyek nem kaptak elismerést.[3]
A fesztivált Fernando Meirelles Vakság című versenyfilmjével nyitották meg, a záróelőadáson pedig Barry LevinsonMinden azzal kezdődött című versenyen kívüli alkotását vetítették. Nagy érdeklődés kísérte a Filmleckét, amelynek keretében Quentin Tarantino beszélt a mozival való kapcsolatáról és idézte fel filmes karrierjének nagy pillanatait.
A válogatás gazdagságának és minőségének elismeréseként az Un certain regard szekció zsűrije is kiosztott két új díjat: a reménység díját és a „K.O. díját” .
A Rendezők Kéthete szekció 40. évfordulóját ünnepelte. A legnagyobb elismerést Bouli Lanners belga színész-rendező Eldorado című filmdrámája kapta: elnyerte a legjobb európai filmnek járó „Label Europa Cinémas” díjat, a fiatalok által odaítélt Regards Jeunes díjat, valamint a párhuzamos szekciók FIPRESCI-díját. A mezőnyből kiemelkedett a francia Claire Simon Les bureaux de Dieu, a cseh Juraj Lehotský Vak szerelmek, valamint a brazil Tião Muro című alkotása. A rendezvény megnyitóján adták át az Arany Hintó díjat Jim Jarmuschnak, akinek előzetesen levetítették Florida, a paradicsom című, 1984-es alkotását.
A fesztivál hivatalos programjába két magyar alkotás kapott meghívást: a nagyjátékfilmek versenyében vetítették Mundruczó Kornélmagyar-német koprodukcióban készített, Delta című filmdrámáját[4] (amellyel elnyerte a FIPRESCI díját), a rövidfilmek versenyében pedig Erdélyi Dániel411-Z című kisjátékfilmjét. A Kritikusok Hete párhuzamos szekcióban mutatták be M. Tóth GézaErgo című, 12 perces animációs filmjét. A Cinéfondation szekció 2005-ben alapított Műhelyébe első magyar alkotásként beválogatták Fliegauf BenceWomb – Méh című játékfilmjének tervét, hogy befektetőket találjanak a film megvalósításához.[5] A filmterv Krzysztof Kieślowski-díjat nyert.[6] A fesztiválra a hivatalos delegáció tagjaként utazott ki Mundruczó Kornél, a Delta rendezője, Lajkó Félix, Tóth Orsolya, Gáspár Sándor, Monori Lili, a film szereplői, Petrányi Viktória producer, Kovács Gábor és Pataki Ági koproducer, a 411-Z alkotói: Erdélyi Dániel rendező, Pohárnok Gergely operatőr, Angelusz Iván és Durst György producerek, továbbá M. Tóth Géza, az Ergo rendezője, valamint Fliegauf Bence, a Womb rendezője és Muhi András, a kisfilm producere. Ugyancsak tagja volt a küldöttségnek Hidasi Dalma producer, aki az európai filmpromóciós szervezetnek (EFP) a fesztivál ideje alatt megrendezett Producer on the Move rendezvényén vett részt.[6]
Magyar vonatkozásként említhető még, hogy a Cannes-i klasszikusok szekció keretében László és Vilmos címmel bemutatták James Chressanthis egész estét betöltő dokumentumfilmjét, amely két világhírű magyar származású operatőr, Kovács László és Zsigmond Vilmos életútját és barátságát örökíti meg. Ugyanitt volt látható Kertész Mihály1935-ös klasszikusa, a Blood kapitány, Errol Flynn főszereplésével. A nagyjátékfilmek versenyben indított, az ökumenikus zsűri díját elnyerő, kanadaiImádat egyik producere Robert Lantos, míg operatőre Paul Sarossy volt.
↑Hou Hsiao Hsien tajvani filmrendező, a Cinéfondation zsűrielnöke – amikor a díjátadón kitartásra és művészi kezdeményezőkészségük megtartására buzdította a fiatal művészeket – követendő példaként Mundruczó pályafutását említette, aki 2004-ben e szekcióban mutatkozott be (Kis apokrif No. 2), 2005-ben az Un certain regard szekcióba kapott meghívást (Johanna), idén pedig alkotása az Arany Pálma-jelöltek között szerepelt.
↑L'Atelier du Festival - Womb (francia nyelven). cinefondation.com. Festival de Cannes, 2018. [2021. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
↑Az algériai-francia film ezen az arab, illetve francia címen (Le sel de la mer) szerepelt a fesztiválon. Az IMDb adatbázisában azonban csak Salt of This Sea nemzetközi angol címe található.
↑A szervezők által megadott kínai, illetve francia cím; a film az IMDb adatbázisában nem szerepel.
↑A rendezvényen Summer Afternoon nemzetközi angol címmel szerepelt.
↑Teljes címen: Les quarante ans de la Quinzaine des Réalisateurs (A Rendezők Kéthetének negyven éve)