PROFILBARU.COM

	Popovics Sándor
	1907-ben
	Magyarország pénzügyminisztere
	Hivatali idő; 1918. február 11. – október 31.
Előd	Wekerle Sándor
Utód	Károlyi Mihály
	A Magyar Nemzeti Bank 1. elnöke
	Hivatali idő; 1924. június 24. – 1935. január 6.
Előd	nem volt
Utód	Imrédy Béla
Született	1862. október 22.; Pest
Elhunyt	1935. április 15. (72 évesen); Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Országos Alkotmánypárt
Foglalkozás	közgazdász; politikus;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Popovics Sándor témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a pénzügyminiszterről szól. Hasonló címmel lásd még: Popovics Sándor (egyértelműsítő lap).

Popovics Sándor, nevének írásmódja néhol Popovits (Pest, 1862. október 22. – Budapest, 1935. április 15.)^[2] pénzügyminiszter, felsőházi tag, belső titkos tanácsos, a Magyar Nemzeti Bank első elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (ig. 1924, t. 1926).^[3]

Élete

Popovits Márk (1803–1876) legfőbb ítélőszéki bíró és debreceni Bárány Anna^[4] gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Kegyes Tanítórendek Budapesti Főgimnáziumában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen folytatott jogtudományi tanulmányokat. 1883-ban avatták államtudorrá. 1884-ben került a pénzügyminisztérium elnöki osztályába mint fogalmazó-gyakornok. 1885-ben segédfogalmazó, 1887-ben miniszteri fogalmazó, 1889-ben miniszteri titkár, 1895-ben miniszteri tanácsos, 1892-ben osztálytanácsos, 1895 őszén miniszteri tanácsos, majd 1903-ban a minisztérium adminisztratív államtitkára lett. 1906–09-ben Pozsony országgyűlési képviselője volt alkotmánypárti programmal, majd 1909-től 1918-ig az Osztrák–Magyar Bank főkormányzója. 1918. február 11-től október 31-ig a harmadik Wekerle-kormány pénzügyminisztere volt.

1920-ban a Neuillyben folyó béketárgyalásokon mint pénzügyi szakértő volt jelen a magyar békedelegáció tagjaként. 1921-ben megválasztották az Állami Jegyintézet elnökévé, 1922-ben pedig az Országos Pénzügyi Tanács ügyvezető alelnöke lett. 1924-ben létrehozta a Magyar Nemzeti Bankot, amelynek 1935-ig elnöke is volt. 1927-től felsőházi tag, 1933–34-ben az MTA másodelnöke volt. 1935. április 15-én hunyt el, s 17-én a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Az inflációval kapcsolatban a következőket vallotta: „Az infláció minden szaporítása, bármifelé történik is, meglevő értékeket semmisít meg, mégpedig sokkal nagyobb mértékben, mint aminőben az ily módon létrejött alkotás a közvagyont növeli. …azok az országok kerülnek ki legelébb a bajból, amelyek az inflációt legkorábban megállították”.

Díjai, elismerései

Az I. osztályú Magyar Érdemkereszt tulajdonosa, a Lipót-rend nagykeresztese, az I. osztályú Vaskorona-rend, a Teljes elismerés arany érdemérmének tulajdonosa, a Szent István-rend kiskeresztese volt.

Emlékezete

Születésének 150. évfordulójára, 2012-ben 3000 forintos emlékérmét bocsátottak ki, amelyet Csikai Márta tervezett.^[5]

Főbb művei

A pénz sorsa a háborúban (Budapest, 1926)
A pénz értékállandósága (Budapest, 1929)
A társadalmi szervezkedések gazdasági hatásai (Budapest, 1931)

Jegyzetek

↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 9.)
↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 117/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
↑ familysearch.org Popovics Sándor gyászjelentése
↑ Popovics Márkné gyászjelentése (1884). (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
↑ 3000 Forint Sándor Popovics numista.com

Források

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Fabro Henrik - Ujlaki József, szerk.: Sturm-féle országgyülési almanach 1906-1911. Rövid életrajzi adatok az országgyülés tagjairól Budapest, 1906. 203–204. old.
Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 8. kötet, 200. old.
Emlékérme a Magyar Nemzeti Bank alapító elnöke, Popovics Sándor tiszteletére mnb.hu (Sajtóközlemény)
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Gyászjelentése Archiválva 2015. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987–1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992; 5. bőv. jav. kiad. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004
A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., é. n. [1932]
Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-14-1
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003
Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
Kárbin Ákos. „Az Osztrák–Magyar Bank és az 1892. évi valutareform előzményei”. Történelmi Szemle LIX (2017) (1), 21 (ff 19–45). o.
Gouverneure und Präsidenten der OeNB. Gouverneure der Oesterreich-ungarischen Bank (német nyelven). oenb.at. (Hozzáférés: 2020. április 16.)