Felsőfokú tanulmányokat a Szegedi Tudományegyetemen folytatott vegyész szakon. 1953-ban szerzett vegyész diplomát, bent maradt a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken gyakornoknak. 1957-58-ban a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Kémiai–Fizikai Kutató Intézetében töltött három hónapot tanulmányúton, később 1961-ben a Cambridge-i Egyetemre ment tanulmányútra 12 hónapra. 1960-ban kandidátusi fokozatot ért el, 1966-ban a kémiai tudományok doktora fokozatot. 1960. szeptember 1-jén egyetemi docensi, 1967. március 1-jén egyetemi tanári kinevezést kapott. 1962-től az Általános és Fizikai Kémiai Tanszékre nevezték ki tanszékvezetőnek. Szegeden 1975-ig volt tanszékvezető egyetemi tanár, közben 1959-61-ig dékánhelyettesi teendőket látott el a Természettudományi Karon, az egyetem rektori pozíciót 1967-73-ig töltötte be. 1975. május 10-énBudapestre távozott.
Számos tudományos és politikai tisztséget töltött be. 1970-ben beválasztották az MTA levelező, majd 1976-ban rendes tagjai sorába. 1973-1990-ig az MTA elnökségének tagja, 1975–1980-ig főtitkára, 1985-1990-ig alelnöke, 1970-től a Kémiai Osztály tagja, 1977-1980-ig az Interkozmosz Tanács elnöke. 1985-1991-ig az Acta Chimica Hungarica főszerkesztője, az International Reviews in Physical Chemistry szerkesztőbizottságának tagja (1983-tól). 1970-től 1985-ig tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának, 1988–1989-ben a Központi Ellenőrzési Bizottságnak.
Nemzetközi kémiai társaságokba választották be tagnak, köztük The American Chemical Society (1965); The Chemical Society, London (1966); Deutsche Bunsengesellschaft, Stuttgart (1964); The Farady Society, London (1965), Société Chimique de France (1964).
1980-tól az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének főigazgatója, 1990-től haláláig kutatóprofesszora. Tudományos közleményeit angol nyelven publikálta hazai és nemzetközi szakmai folyóiratokban, nemzetközileg is ismert és elismert reakciókinetikus volt.
Tanulmányai (válogatás)
Mechanism of influencing the thermal decomposition of propionaldehyde by nitric oxide. Szabó Zoltánnal. J. Amer. Chem. Soc. 1961.
The effect of propylene and ethylene on the thermal decomposition of propionaldehyde. Társszerzőkkel. AChimHung 1966.
Interpretation of limiting rate and of induction period in oxidation of benzaldehyde catalyzed by cobaltous acetate. Társszerzőkkel. Disc. Faraday Soc. 1968.
Fizikai kémiai példatár. Bán Miklóssal, Novák Mihállyal. Budapest : Tankönyvkiadó. 1968. 165 p. (További kiadások: 1974, 1976, 1980, 1981.)
The thermal decomposition of isobutane. Társszerzőkkel. Ber. Bunsenges. Phys. Chem. 1969.
Inhibíciós jelenségek gázreakciókban. Szabó Zoltánnal. In: A kémia legújabb eredményei. Budapest : Akadémiai K., 1971. 186 p.
Chain initiation in the pyrolysis of paraffins. 1. Unimolecular decomposition reactions and their role in the pyrolysis of simple hydrocarbons. Társszerzőkkel. AChimHung 1972.
Kinetics of the decomposition of ethane sensitized by azoisopropane. Szirovicza Lajossal. Reaction Kinetics and Cat. Letters, 1974.
Some reactions of the isopropyl radical. Szirovicza Lajossal. Int. J. Chem. Kinetics, 1976.
Decomposition of chemically activated dimethylcyclopropane molecules vibrationally excited to various extent. Társszerzőkkel. Int. J. Chem. Kinetics, 1985.
Surfacegas energy transfer in the oxetane decomposition system. Társszerzőkkel. React. Kinet. Catal. Lett., 1989.
Thermal decomposition reactions of 2-methyloxetan and 3-methyloxetan. Társszerzőkkel. J. Chem. Soc. Faraday Trans., 1990.
Tudománytörténet
Megemlékezés. Bérczes Tibor[1] (1932–2007). Magyar Tudomány, 2008/1. sz. 106. p.[2]
Állami Díj (1985) – A kémiai folyamatok: szénhidrogénkémiai, fotokémiai, légkörkémiai és intermedierkémiai átalakulások mechanizmusának felderítése érdekében végzett nemzetközi színvonalú kutatómunkájáért. Megosztott díj Bérces Tiborral.
Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter. 2. köt. Budapest : Greger-Biográf, 1999. Márta Ferenc lásd 1068. p. ISSN 1215-7066
Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Márta Ferenc lásd 366-367. p. ISBN 9634820379