A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Libohovë, illetve Libohova. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Libohova város Albánia délnyugati részén, a Drino(wd) folyó széles völgyének keleti oldalán, Gjirokastrától légvonalban 12, közúton 19 kilométerre délkeleti irányban. Gjirokastra megyén belül Libohova község(wd), valamint Libohova alközség központja, egyúttal ez utóbbi közigazgatási egység egyetlen települése is.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, vagyis Libohova népessége 1992 fő.[2] A nagybirtokos Libohova család otthonaként a 17–19. században virágzó település volt, amely mára inkább falusias jellegű agrártelepülés lett. Fő látványossága a város fölé tornyosuló libohovai vár.
Fekvése
Libohova a Drino folyó észak–déli irányú, szélesen elterülő völgymedencéjének, a Dropulli-síkságnak a keleti peremén, a Bureto-hegység(wd) oldalában fekszik 406 méteres tengerszint feletti magasságban.[3] A Suha-patak táplálja a várostól északnyugatra elterülő Libohovai-víztározót (Rezervuari i Libohovës).[4] A Drino völgyében húzódó SH4-es főút a város nyugati határában húzódó, jó minőségű SH96-os úton érhető el.
Történelme
Az ókorban a várostól 5 kilométerre délnyugatra, a Drino völgyében állt Hadrianopolis i. sz. 1. században alapított római városa, amely a 7. században néptelenedett el.[5]
Az oszmán hódoltság időszakában, különösen a 17–19. században jelentős piachely, Dél-Albánia egyik legnagyobb földbirtokoscsaládja, a Libohovák központja volt. Amikor a dél-albániai hadúr, Ali Tepeleni pasa 1789 után elfoglalta Libohovát is, nővére, Shanisha beházasodott a Libohova családba. A pasa, „Janina oroszlánja”, 1796 és 1798 között várat építtetett a település fölé, amelynek falai ma is láthatóak.[6] A házassági kapcsolat biztosította a város nyugodt virágzását és a Libohovák gyarapodását, akik az 1840-es évekre Dél-Albániában és Thesszáliában már 28 ezer hektárnyi föld birtokosai voltak.[7]
A 20. század elején Albánia függetlenné válása, pontosabban a város közelében meghúzott albán–görög határ véget vetett Libohova gyarapodásának. Miután a kommunista éra iparosítási hulláma is elkerülte, napjainkig csupán adminisztratív funkciókkal rendelkező agrártelepülés.[8]
Nevezetességei
A libohovai vár északkeleti kapujának maradványai
Libohova álmos, csendes kisváros, a környék nevezetességeinek bejárására alkalmas kiindulópont szálláshelyekkel.[9] Nevezetes a főtér hatalmas, ötszáz évesnek mondott platánfája, amelynek közelében hűs vizű forrás bukkan fel a föld alól. A platánfa adta árnyékban hangulatos teraszétterem várja a vendégeket.[10] A városka fő nevezetessége a libohovai vár, amelyet Ali Tepeleni pasa építtetett 1796 és 1798 között. A szürke mészkőből felépített impozáns erődítmény a város fölé magasodik.[11] A vár fölötti hegyoldalban magasodik a Libohovák által a 17. században épített őrtorony, a városban található még egy bektásitürbe, mögötte pedig a Libohovák mára gazzal felvert családi temetője.[12]
Myfit Libohova (1876–1927) politikus, az első albán kormány belügyminisztere, aki számos további kormányban töltött be kormánypozíciókat egészen haláláig.[15]
Avni Rustemi (1895–1924) politikus, Esat Toptani gyilkosa, aki maga is politikai merénylet áldozatává vált; a halála nyomán gerjedt közfelháborodás vezetett 1924-ben a júniusi forradalom kitöréséhez.[16] A városka főterén áll mellszobra.
↑Csaplár 2010:Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2
↑Elsie 2010:Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
↑Elsie 2013:Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3
↑Gilkes 2013:Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698
↑Gloyer 2012:Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-18416238702
↑Pasha 2006:Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. április 18.
↑Pollo & Puto 1981:Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X
↑Sheme & Mara 2017:Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631
↑Zavalani 2015:Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671
