Wikipédia:Albán helynevek írásmódja

Az alábbiakban egybegyűjtött gondolatsor célja, hogy a magyar Wikipédia-olvasók és -szerkesztők számára egyértelmű zsinórmértékül, ajánlásul szolgáljon a címszavainkban és szócikkeinkben megjelenő albán helynevek írásmódjára nézve.

Az albán helynevek nyelvtani sajátosságai

__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-Az_alb\u00e1n_helynevek_nyelvtani_saj\u00e1toss\u00e1gai","replies":[]}}-->

Az albán helynevek írásmódjának áttekintéséhez az albán nyelv alábbi alaktani sajátosságait kell figyelembe vennünk.

1. A határozott névelő hátravetett, ún. enkliktikus artikulus, ami mindközönségesen azt jelenti, hogy a román nyelvhez hasonlóan a határozatlan alakú főnév végéhez kapcsolódik: qytet ’város’ – qyteti ’a város’; lumë ’folyó’ – luma ’a folyó’. Egyes esetekben ez tőváltakozással is járhat: kodër ’domb’ – kodra ’a domb’. Ennek megfelelően valamennyi főnév rendelkezik határozatlan és határozott alakkal, köztük a helynevek is: Durrës – Durrësi, Tiranë – Tirana, Shkodër – Shkodra, Gjirokastër – Gjirokastra, Berat – Berati.
   Mindennek pusztán névszóragozási jelentősége van, azaz természetesen az albán nyelvi logika sem tételezi fel, hogy a határozott ’Tirana’ mellett létezik egy határozatlan ’egy Tirana’ értelmezési regisztere is a meglehetősen konkrét helynévnek. Adott elöljárók, összetételek, mondatszerkezetek és albanizmusok egészen egyszerűen a határozott, mások a határozatlan formát vonzzák, mindössze ennyi a jelentősége a helynevek határozott–határozatlan dichotómiájának. Például Tiranába – në Tiranë, Tiranából – nga Tirana.
2. Az albán nyelv három nyelvtani nemet, hím-, nő- és semlegesnemet különböztet meg, ami a helynevekre is kiterjed azzal a kikötéssel, hogy semlegesnemű albán helynév csak nagyon ritkán fordul elő. Durrës – Durrësi például hímnemű, Tiranë – Tirana nőnemű. Ennek jelentőségét az alábbiakban leírtak világítják meg.

Az albán helynevek írásmódja a Wikipédián kívül

__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-Az_alb\u00e1n_helynevek_\u00edr\u00e1sm\u00f3dja_a_Wikip\u00e9di\u00e1n_k\u00edv\u00fcl","replies":[]}}-->

Az albán lexikográfiai gyakorlat vegyes. Vannak lexikonok, amelyekben a helynevek egységesen határozatlan, és akadnak, amelyekben határozott alakjukban szerepelnek. A határozatlan alak használatát rendszerint azzal indokolják, hogy minden névszó így szerepel címszóként az albán szótárakban, lexikonokban, így ez alól a helynevek sem lehetnek kivételek (bár a határozatlan és határozott alakkal szintén rendelkező személynevek például mégis kivételt képeznek, hiszen kizárólag határozott alakjukban veszik fel őket a szótárakba). A határozott alak használata mögött az a fogalmi meggondolás áll, hogy a tulajdonnevek nagyon is konkrét, egyedi dolgokat írnak le, így a köznevektől való eltérés, a helynevek határozott alakban való szerepeltetése indokolt. Albán kiadású térképeken és az utak menti jelzőtáblákon döntően a határozatlan alakkal lehet találkozni, bár ezt nehéz megállapítani, a határozatlan alak ugyanis megegyezik a hol? hova? kérdésre válaszoló névszóragozási paradigmával.

Az albán nyelvterületen kívül a helynevek írásmódja meglehetősen vegyes képet mutat.

1. Kb. az 1970-es–1980-as évekig semmiféle névírási koncepció vagy fegyelem nem volt tetten érhető a tudományos publikációkban.
2. Azóta három, a maga szempontjai szerint egységes, egymással párhuzamos eljárás alakult ki.
   1. Az egyik általános megközelítés szerint az albán helyneveket határozatlan alakjukban kell írni, amely alól egyetlen kivétel a főváros, Tirana írásmódja. Azaz Durrës, Shkodër, Gjirokastër, Berat, de Tirana.
      Az elv nyilvánvalóan könnyen alkalmazható, csupán a határozatlan alak ismerete szükséges hozzá.
   2. A másik, a nemzetközi albanológiai szakirodalomban egyre inkább elfogadottá váló elv, amely napjainkra ajánlássá nőtte ki magát,^[1] a következő: a hímnemű helyneveket határozatlan, a nőnemű helyneveket határozott alakjukban közöljük. Azaz Durrës, Berat (hímneműek), de Tirana, Shkodra, Gjirokastra (nőneműek).
      Ez alapvetően „ejtéskényelmi” szempontokat követ, azaz a nem albán nyelvhasználók számára lényegesen könnyebb és egyszerűbb a nőnemű határozott Shkodra ejtése, szemben a határozatlan Shkodër alakkal; a hímnemű határozatlan Berat pedig egyszerűbb a határozott Berati alaknál. Ugyanakkor szükségszerűen az albán nyelv kissé behatóbb ismeretét követeli meg (nyelvtani nem megállapítása), ami az albán nyelvet ismerők körében nem, de azon kívül gondot okozhat.
   3. A szórványos magyar nyelvű albanológiai szakirodalomban létezik egy harmadik megközelítés is, amely szerint minden albán helynév határozott alakjában szerepel.^[2]
      Ugyancsak könnyen követhető elv, amely ráadásul jobban alkalmazkodik a magyar nyelv agglutináló jellegéhez is, ti. hogy a névszóragozásban toldalékokat illesztünk a szótőhöz, és ezt írásképi és ejtési szempontból is megkönnyíti az albán helynevek határozott alakja. Amennyiben ugyanis egységesen a helynevek határozatlan alakjait használnánk, a nőnemű helynevek bővítése esetén a következő írásképi nehézségekbe ütközhetnénk: Vlorë-ban (vs Vlorában), Shkodëri-tó (vs Shkodrai-tó), Sarandë-i-öböl (vs Sarandai-öböl), tiranë-i (vs tiranai).

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a névírási szempontból egyébként megbízható és hivatkozási alapként ismert Cartographia-féle világatlaszok az albán helynevek felírásakor elfogadhatatlan megoldásokat használnak. Alapvetően a határozatlan alakokat írják fel a térképlapokra (bár be-becsúszott egy-egy határozott alak is: Verri), azonban rosszul képzik ezek bővítményeit: Shkodër, de Shkodrai-tó (előbbi határozatlan, utóbbi határozott); *Sarandëi-öböl (a szó végi ë sajátos hangot, a köznyelvben elnyelt ə-t jelöl, a toldalékok kötőjellel való kapcsolódása ésszerűbb megoldásként adódik); *Karavastasë-öböl (albánul Gjiri i Karavastasë, ahol utóbbi elem a határozott Karavasta helynév birtokos ragozású formája, azaz helyesen Karavastë-i-öböl vagy Karavastai-öböl). Emellett egyébként is számos a betűtévesztés (Kuçovë helyett *Kuçevë; Nartë helyett *Narte; Mamuras helyett *Mamvras; Nemërçkë-hg. helyett *Nëmerçkë-hg.; stb.). Ezek alapján referenciapontként a Cartographia-világatlaszok aligha használhatóak.

Az albán helynevek írásmódja a Wikipédián

__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-Az_alb\u00e1n_helynevek_\u00edr\u00e1sm\u00f3dja_a_Wikip\u00e9di\u00e1n","replies":[]}}-->

Albán városok címszavait végignézve néhány Wikipédián az alábbi képet kapjuk, összefüggésben a fentebb felsorolt pontokkal:

1. Következetesen a határozatlan alakot használja az angol és a francia Wikipédia: Berat, Durrës, Gjirokastër, Lushnjë, Shkodër, Vlorë.
2. Következetesen az albanológiai szakirodalom névhasználatát (hímneműek határozatlan, nőneműek határozott alakban) alkalmazza a német, a lengyel, a szerb, az orosz és a magyar Wikipédia: Berat, Durrës, Gjirokastra, Lushnja, Shkodra, Vlora.
3. Következetesen a határozott alakot használja az albán Wikipédia: Berati, Durrësi, Gjirokastra, Lushnja, Shkodra, Vlora.

A spanyol Wikipédia következetlen (pl. a nőnemű Gjirokastra határozott, az ugyancsak nőnemű Himarë határozatlan alakban szerepel). Hasonlóan zavaros a portugál Wikipédia címszóképzési gyakorlata: alapvetően a határozatlan alakokat részesíti előnyben nyelvtani nemtől függetlenül, néhány határozott alak mégis „becsúszott” (Ballshi, Peqini stb.). Az olasz Wikipédia a városnevek olasz alakját teszi első helyre (Durazzo, Argirokastro stb.), ezt tehát nem tudtam figyelembe venni.

Ha csak felületes szemlézés szintjén is, de látható, hogy a helynevek írásmódjára vonatkozó nemzetközi albanológiai ajánlás a Wikipédiák egy részében jól érvényesül. A magyar Wikipédián 2007 márciusában történt meg az albán helynevek ilyen értelmű írásmódjának bevezetése (addig jobbára határozatlan alakjukban szerepeltek a szórványosan előforduló helynevek). Ez a megoldás, ahogy fentebb már említettük, nem okoz zavart a toldalékolásban sem (Vlorában, Shkodrai-tó, Sarandai-öböl, tiranai). Ugyanakkor méltányolandó az is, hogy ennek az eljárásnak az indoklása nem tekinthető sziklaszilárdságú tudományos érvnek (lásd egy szakasszal fentebb: „ejtéskényelem”), legyen mégoly elfogadott is a nemzetközi irodalomban; másfelől az olvasók és a szerkesztők nagy részétől nem elvárható, hogy tisztában legyenek az albán nyelvtan sajátosságaival. (Ez utóbbit igazolja, hogy 2007 márciusa óta vitalapokon időnként felmerült a kérdés, mégis mi folyik az albán helynevek körül.) Ennek kivédésére, illetve a Wikipédia-használók eligazítására az alábbi sablon létrehozását javaslom, amely minden vonatkozó szócikk elejére téve megadná a szükséges eligazítást.

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Fushë-Arrëz, illetve Fushë-Arrëzi. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.

Ennek alternatívájaként születhet olyan döntés is, hogy egységesen a határozott alakot használjuk, nyelvtani nemtől függetlenül. Ebben az esetben az intenzív átmozgatás és szócikkátírás mellett maga a sablon is értelemszerűen átalakítandó.

Jegyzetek

__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-Jegyzetek","replies":[]}}-->

1. „Albanian nouns and place-names often cause confusion because they can be written with or without the postpositive definite article, e.g., Tirana vs Tiranë and Elbasani vs. Elbasan. In line with recommended international usage for Albanian toponyms, feminine place-names appear here in the definite form and masculine place-names in the indefinite form, thus: Tirana, Vlora, Prishtina, and Shkodra rather than Tiranë, Vlorë, Prishtinë, and Shkodër; Elbasan, Durrës, and Prizren rather than Elbasani, Durrësi, and Prizreni.” Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. xiii. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
2. „A települések esetében: […] az osztrák–magyar forrásokat követve albán nevükön, de mai helyesírás szerint határozott alakban kerülnek megemlítésre (pl. Muzakia)” Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. 24. o. ISBN 978-963-284-176-2  
   Ugyanakkor Csaplár Muzakia példája éppenséggel rossz, a mai albán nyelvben a földrajzi táj elnevezése Myzeqe / Myzeqeja.