![]() | A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Poliçan, illetve Poliçani.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk. |
Poliçan város Közép-Albánia déli részén, Berat városától légvonalban 17, közúton 25 kilométerre délkeleti irányban, a Tomorr-hegység lábánál, az Osum folyó völgyében. Berat megyén belül Poliçan község(wd) székhelye, Poliçan alközség központja, egyúttal egyetlen települése.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, azaz Poliçan város népessége 4318 fő.[2] Látnivalókban szűkölködő szocialista iparváros.
Fekvése
Poliçan a Tomorr-hegység délnyugati oldalán, az Osum folyó jobb (keleti) oldalán, a folyó középső szakaszát kísérő, 250-500 méteres tengerszint feletti magasságú dombok hullámos felszínén terül el. Az Osum déli irányban szűkülő völgytalpa Poliçannál kb. 900 méter széles. A folyót itt éri el a Poliçan északi részét átszelő Plira-patak, a Plirez városnegyed névadója. A város fölé keletről a Koron-hegy (Maja e Koronit, 807 m) magasodik.[3] A településen áthalad a Beratot Çorovodával összekötő SH72-es főút.[4]
Története
Fiatal város, a kommunizmus évtizedeiben, 1965 után épült fel az idetelepített fegyver- és lőszergyárral együtt. A népköztársaság legfontosabb hadi üzeme egykor 4500 embernek adott munkát. A részben a föld alá telepített üzemegységekben főként géppuskát, géppisztolyt, töltényt, kézigránátot gyártottak nem csupán az albán hadsereg számára, de exportra is. A városka ezért az államkommunizmus évtizedeiben szigorúan ellenőrzött katonai terület volt, amelyet csak engedéllyel lehetett látogatni.[5] Az 1991-es rendszerváltást követően az üzemek nagy része bezárt, bár – főként az albán rendvédelmi szervek számára – a korábbinál jóval kisebb volumenben ma is gyártanak itt lőszert.[6] A lakosság egy részének a környező palakőbányák nyújtanak megélhetést, a kitermelt kövekből pedig egy helyi gyár díszkövet és térkövet állít elő.[7]
A város bezárt kórházát 2006-ban gyermekotthonná alakították, ahol a vérbosszú miatt bezártságra kárhoztatott észak-albániai gyerekeknek biztosítanak otthont.[8]
Nevezetességei
Poliçan szocialista típusú iparváros, a magasabb területeken blokkházakkal, a város által közrezárt mélyedésben a javarészt elhagyott fegyvergyár düledező üzemcsarnokaival. A Poliçanból északkeleti irányba vezető úton száraz időben megközelíthető a Tomorr-hegység nemzeti parkja, illetve a Tomorr fennsíkján álló, 1908-ban épült bektási Kulmak-tekke.[9]
Jegyzetek
Források
- ↑ Abrahams 2016: Fred C. Abrahams: Modern Albania: From dictatorship to democracy in Europe. New York; London: New York University Press. 2016. ISBN 9780814705117
- ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638
- ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. május 27.
|
|---|
| Főváros | |
|---|
| Megyeszékhelyek | |
|---|
Városi jogállású
községközpontok | |
|---|
Egyéb városi jogállású
települések | |
|---|
Falusi jogállású
községközpontok | |
|---|
