A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Cërrik, illetve Cërriku. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Cërrik város Albánia középső részén, a Shkumbin folyó völgyében, Elbasantól légvonalban 13 kilométerre délnyugati irányban. Elbasan megyén belül Cërrik község, valamint Cërrik alközség központja, egyúttal ez utóbbi közigazgatási egység egyetlen települése. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, vagyis Cërrik népessége 6695 fő.[1]
Fekvése
Cërrik az Albániát kettéosztó Shkumbin elszélesedő, kelet–nyugati irányú völgyében, a folyó bal partján fekszik. A keletről és nyugatról alacsony dombok közé ékelődő város dél felé a Devoll medencéjére nyitott. Az ElbasantRrogozhinával összekötő SH7-es jelű főút a Shkumbin túlpartján fut, amellyel az SH59-es jelű főút kb. 4 kilométeres szakasza köti össze Cërriket.
Történelme
Cërrik a 20. század közepéig jelentéktelen település volt. A kommunizmus évtizedeiben, a második ötéves tervidőszak (1956–1960) elején helyezték üzembe a cërriki olajfinomítót, amelyet csővezeték kötött össze a 25 kilométerre lévő Sztálinváros (ma Kuçova) környéki olajkutakkal.[2] A ma ismert város ekkor alakult ki a finomító 500 munkásának, valamint az ahhoz kapcsolódó áramtermelő állomás dolgozóinak otthont adó lakótelepek felépülésével.[3] Mások mellett itt kezdte karrierjét az 1960-as évek elején Hekuran Isai, az Albán Munkapárt későbbi prominens politikusa.[4] Az üzem éves termelőkapacitása az 1960-as években 150 ezer megatonna volt, ez azonban a sztálinvárosi olajkutak részleges kiapadásával az 1980-as évekre visszaesett .[5] A finomító a rendszerváltás után, 1992-ben bezárt, s bár 2013-ban az albán kormány pályázatot hirdetett koncessziós üzemeltetésére, a termelés még 2015-ben sem indult újra.[3]
Az 1970-es évek elején ide internálták Liri Belishova (1926–2018) kegyvesztett kommunista politikust, aki 1991-ig élt a városban.[6]
Az országot a polgárháború szélére sodró piramisjáték-válság idején, 1997 májusában fegyveres bandák vették át az uralmat Cërrikben is. A rend helyreállítása érdekében a belügyminisztérium egy speciális egységét vezényelték a városba. A rebellisek felvették velük a harcot, amelynek következményeként a speciális egység öt tagja életét vesztette, legalább nyolcan pedig megsebesültek. A kormány a rendet csak egy hónap elteltével, június 9-én tudta helyreállítani a városban.[7]
Nevezetességei
Cërrik tipikus kommunista évtizedekbeli iparváros munkáslakótömbökkel, látnivalók nélkül. A várostól délre tárták fel a bronzkor és a vaskor időszakában használt pazhoki halomsírokat.
Jegyzetek
↑Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Elbasan 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
↑Elsie 2010:Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
↑Fevziu 2016:Blendi Fevziu: Enver Hoxha: The iron fist of Albania. Ed. and intr. by Robert Elsie; transl. by Majlinda Nishku. London; New York: I.B. Tauris. 2016. ISBN 9781784534851
↑Jacques 2009:Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
↑Nagel 1989:Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
↑Vickers 2016:Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. 5th edition. London; New York: I.B. Tauris. 2016.
↑Zavalani 2015:Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671
