A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Vorë, illetve Vora. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Vora város Közép-Albánia nyugati részén, Tiranától légvonalban 15, közúton 16 kilométerre északnyugati irányban, a Tiranai-sík(wd) és a Durrësi-sík(wd) találkozásánál. Tirana megyén(wd) belül Vora község(wd) székhelye, Vora alközség központja.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 10 901 fő,[3] Vora város becsült lakossága 2006-ban 4973 fő volt.[4] Fontos közlekedési csomópont, az ország északi és déli régióit a fővárossal összekötő főutak és vasútvonalak futnak itt össze.
Fekvése
A város Alacsony-Albánia középső részén, a Tiranai-sík(wd) és a Durrësi-sík(wd) között összeköttetést biztosító Vorai-szoros (Nyja e Vorës) keleti oldalán fekszik, 58 méteres tengerszint feletti magasságban. A Vorai-szorost északról a Gërdeci-dombsághoz tartozó Marqineti-domb (Kodra e Marqinetit, 208 m), dél felől pedig a Hosszú-dombság (Kodra e Gjatë) északi nyúlványa, a Pigoja-domb (Kodra e Pigojës, 229 m) zárja közre.[5] Vora fontos közúti és vasúti csomópont. A várost átszeli a TiranátDurrësszal összekötő SH2-es főút, amelyről itt ágazik le az SH52-es út, az SH1-es Tirana–Shkodra–Han i Hotit-út megépüléséig ez biztosította a főváros összeköttetését az északi országrésszel. Vora vasúti csomópont is, itt találkozik a Tirana–Durrës–Librazhd-, és a Shkodra–Vora-vasútvonal.[6]
Története
Az i. e. 2. században a hódító rómaiak által megépített út, a Via Egnatia egyik állomáshelye (mansio) állt a mai Vora helyén Vorea néven.[7] A falu a középkorban települt be, amit egy templom és egy erősség feltárt falmaradványai igazolnak.[8]
A 20. századig mindazonáltal jelentéktelen agrártelepülés volt. Fejlődését az első világháborúban az ország északi részét megszálló Osztrák–Magyar Monarchia hadseregnek köszönheti, amely Shkodra és Vora között országutat, Lezha és Vora között pedig egy keskeny nyomtávú (65 cm-es) drótkötél-vontatású vasutat épített ki.[9] 1927–1928-ban az albán kormány korszerűsítette a falut átszelő Tirana–Durrës országutat, ezzel Vora az ország legfőbb közlekedési csomópontja lett.[10] Ennek következtében a második világháborúban az országot megszálló Olaszország hadseregének egyik legfontosabb bázisát telepítették ide, és csendőrlaktanyát is létesítettek a faluban.[11]
A 20. század második felében az 1962-ben várossá nyilvánított Vora lakói elsősorban mezőgazdasággal, szőlő- és olajfatermesztéssel foglalkoztak. Napjainkban a főváros, Tirana elővárosi övezetének nyugati végpontja.[12]
↑Bakiu 2014:Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. Bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018
↑Ceka 2013:Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
↑Elsie 2010:Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
↑Hortobágyi 2010:Események a balkáni hadszíntéren az első világháborúban: Az elfelejtett zászlóalj: Kutatási jegyzetek. Írta és szerkesztette Hortobágyi Ferenc. Nagykanizsa: Czupi. 2010. ISBN 9789639782143
↑Nagel 1989:Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
↑Pasha 2006:Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. május 27.
↑Pearson 2005:Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145
↑Réti 1991:Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890
↑Sheme & Mara 2017:Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631
_Ortszentrum.jpg)
