A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Gramsh, illetve Gramshi. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Nem tévesztendő össze a következővel: Gramsh község.
Gramsh
Gramsh főtere a városi múzeum és a községháza épületével
Gramsh város, egyúttal községközpont és alközség Albánia középső részén, Elbasan városától légvonalban 29, közúton 44 kilométerre dél–délkeletre, a Devoll(wd) folyó jobb partján. Elbasan megyén(wd) belül Gramsh község(wd) székhelye, Gramsh alközség központja, egyúttal ez utóbbi egyetlen települése is.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, azaz Gramsh város népessége 8440 fő.[2] Fiatal város, a kommunizmus évtizedeiben fejlesztették regionális adminisztratív központtá, gazdasági szempontból Albánia leginkább leszakadt térségei közé tartozik.
Fekvése
Gramsh a Devoll völgyének középső szakaszában fekszik kb. 220 méteres tengerszint feletti magasságban, a folyó kiszélesedett, 500-600 méteres dombhátakkal szegélyezett völgytalpában. A víz folyása itt lelassul, és Gramsh körzetében veszi fel több mellékfolyóját: a Vërçát(wd), a Tomorricát és a Holtát(wd). A völgyet nyugati irányból a Tomorr-hegység, keletről pedig a Shpat-(wd) és a Valamara-hegység(wd) hegylábai kísérik. A Devoll jobb partján fekvő várost átszeli a Shkumbin völgyét Maliqtyal összekötő SH71-es főút. Gramshból indul ki egy jól járható másodrendű út, amely a folyó túlpartján, a Tomorrica-völgyben vezet végig.[3]
Története
A mai Gramsh vidékén a 7–8. században szláv törzsek telepedtek le, a helynévanyag mellett erről tanúskodnak a környék ásatásairól előkerült leletek is.[4] Első említése 1610-ből ismert Gramsi alakban.[5] A 20. század közepéig falusias jellegű település volt.[6] Az első világháborúban 1916 nyarától osztrák–magyar, majd 1918 júliusától francia megszállás alatt állt.[7] A második világháború során, 1942/1943 telén – Korça és Vlora körzete mellett – Gramsh környékén bontakoztak ki a kommunista partizánok első szervezett fegyveres akciói az országot megszálló olaszok ellen.[8]
A kommunizmus évtizedeiben fejlesztették adminisztratív központtá, 1960-ban elnyerte a városi rangot,[forrás?] ezenkívül könnyűipari üzemegységeket is telepítettek a fiatal városba (fegyver- és konzervgyár, çekini gépállomás). Az 1960-as évektől működő fegyvergyár játszotta a legfontosabb szerepet Gramsh életében, ahol hadi felszereléseket, robbanószereket és Kalasnyikov gépkarabélyokat gyártottak. Az 1980-as évek fontos, munkahelyeket teremtő beruházása volt a Devoll völgyzáró gátjának és vízierőművének építése, a mesterséges Banjai-tó (Liqen i Banjës) kialakítása Gramshtól északnyugatra.[9]
Gramsh és körzete országos szinten is az 1991-es rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese lett. A vízierőmű munkálatai félbeszakadtak, a könnyűipari üzemegységekben jelentősen visszaesett vagy meg is szűnt a termelés. Az állami fegyvergyár, ha visszaesett termelőkapacitással is, de továbbra is üzemelt, külföldi eladásra gyártotta tovább a lőszert és a fegyvert, a bevételek azonban a rendszerváltás után, 1991-ben kormányt alakító Albán Szocialista Párt kasszájába vándoroltak.[10] Az 1990-es években országosan Gramsh kerületben volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, amely 2000 augusztusában a 48%-ot is elérte.[11] A lakosság egy része Tiranában keresett boldogulást, nagy arányú elvándorlás sújtotta a települést és környékét. Kukës(wd) és Kurbin(wd) körzetek mellett Gramshban is elmélyült a lakhatási szegénység, az 1990-es évek végén a lakásállomány 60-85%-a részlegesen vagy teljesen komfort nélküli volt.[12] Az 1997-es piramisjáték-válság nyomán elmélyült belpolitikai válság során Gramshban több ízben zavargásokra és fosztogatásokra került sor, a fegyvergyár raktárainak feltörését az üzem dolgozói akadályozták meg.[13] Bár az egymást követő kormányok folyamatosan ígéreteket tesznek a Gramsh leszakadásának véget vető állami beruházásokra, a banjai vízerőmű befejezésére,[14] a város gazdasági helyzete nem javult jelentősen.
Nevezetességei
A kommunizmus évtizedeiben kiépült Gramsh látnivalókban szűkölködik, városképe más albániai szocialista kisvárosokat idéz. A középületeknek helyet adó főteret öt-hat emeletes blokkházak övezik.[15]
↑Abrahams 2016:Fred C. Abrahams: Modern Albania: From dictatorship to democracy in Europe. New York; London: New York University Press. 2016. ISBN 9780814705117
↑Ceka 2013:Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
↑Elsie 2010:Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
↑Fevziu 2016:Blendi Fevziu: Enver Hoxha: The iron fist of Albania. Ed. and intr. by Robert Elsie; transl. by Majlinda Nishku. London; New York: I.B. Tauris. 2016. ISBN 9781784534851
↑Geço 1976:Pandi Geço: L’accroissement de la population urbaine dans la République Populaire d’Albanie et sa nouvelle répartition géographique. Ethnographie albanaise, (1976) 19–39. o.
↑Gloyer 2012:Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870
↑Jacques 2009:Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
↑Pasha 2006:Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2018. július 12.
↑Pearson 2004:Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137
↑Pollo & Puto 1981:Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X
↑Soto 2002:Hermine de Soto et al: Poverty in Albania: A qualitative assessment. Washington, DC: International Bank for Reconstruction and Development; World Bank. 2002. = World Bank Technical Paper, 520. ISBN 0-8213-5109-5
↑Waal 2014:Clarissa de Waal: Albania: Portrait of a country in transition. New paperback edition. London; New York: I.B. Tauris. 2014. ISBN 9781780764849
