A zene egy ősi ladinó (spanyol-zsidó) dallam, melyet Samuel Cohen dolgozott fel.[1]Érdekesség, hogy mikor 1492-ben kiűzték a zsidókat Spanyolországból, akkor egy csoportjuk a mai Bulgária területére került, és a dallamot a nem-zsidó környezet is átvette.[forrás?]Smetana így találkozott vele, és beleszőtte „Moldva” című művébe.
George Perlman (Kijev, 1897. május 15; † Chicago 2000. június 23. ) amerikai hegedűművész, zenetanár és zeneszerző szintén feldolgozta izrael himnuszát az Israeli Concertino (1973) című, hegedűre írt művében. ( https://www.youtube.com/watch?v=MFtYf7BnoVQ )
A dal a zsidó nép reményét fejezi ki, hogy egy napon visszatérhet ősei földjére, ahogy azt az ószövetségi szentírás megírta. A zsidókat ugyanis Kr. u. 70-ben a zsidó felkelés során Titus római légiói leverték és Jeruzsálem templomát lerombolva elűzték hazájukból szerte a világba. Kétezer évig ezért a zsidók naponta Jeruzsálem felé fordulva imát mondtak a visszatérésért, és ünnepeiket is az ottani évszakoknak és naptárnak megfelelően ülték meg. Cion Izraelnek és Jeruzsálemnek a szinonimája.
Magyarországon a dallam az igen népszerű „Tüzed, Uram, Jézus” népének dallamaként ismert.
A héber szöveg, a latin betűs átírással és magyarul
Mindaddig, amíg a szív dobog, a zsidó lélek vágyakozva gondol előre Kelet felé, a szemek Cionra tekintenek
עוד לא אבדה תקותנו, התקוה הנושנה, לשוב לארץ אבותינו לעיר בה דוד חנה. -
Ód ló avdá tikváténú, hatikvá hánnosáná, lásuv le-erec avoteinú – Láir bá Dávid cháná.
Még nem veszett el reményünk, Az ősi reményünk, Visszatérni apáink földjére, A városba, ahol Dávid élt.
Jegyzetek
↑A szöveg és a dallam történetéről többet megtudhat a következő cikkből: Gali Máté: Vándorok és vándormotívumok. www.magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2015. január 21.)