| 1. Ábra: A páli kánon hatok hat csoportja:
|
|
|
|
|
észlelési tartományok
|
→
|
|
é
r
z
é
s
e
k
|
|
→
|
|
s
ó
v
á
r
g
á
s
|
|
|
|
|
"belső"
érzékelés
szervei
|
<–>
|
"külső"
érzékelés
tárgyai
|
|
|
|
| ↓
|
↓
|
| ↓
|
kapcsolat
|
| ↓
|
↑
|
|
|
tudatosság
|
|
|
|
- A hat belső érzékelési tartomány a szem, fül,
orr, nyelv, test & tudat.
- A hat külső érzékelési tartomány formák,
hang, szag, íz, érintés & mentális tárgyak.
- Érzékszerv-specifikus tudatosság lép fel, amely függ
a belső és külső érzékelési tartományoktól.
- A kapcsolat a belső és a külső érzékelési tartomány
valamint a tudatosság kapcsolódása.
- Az érzés a kapcsolattól függ.
- a sóvárgás az érzéstől függ.
|
| Forrás: MN 148 (Fordította: HoD, 2009) részletek
|
A vidzsnyána (szanszkrit; Dévanágari: विज्ञान) vagy vinnyána (páli; Dévanágari: विञ्ञाण) kifejezés magyar megfelelője ""tudat", "tudatosság", "megkülönböztető tudatosság".[1][2]
A páli kánon részét képező Szutta-pitaka első négy nikájájában a vidzsnyána két másik fogalom (maná és csitta) mellett jelenik meg és a tudatra utal. Mindhárom általános értelemben jelöli a tudatot, de előfordul, hogy a mentális folyamat egészére utalnak.[3]
Buddhizmus
A szócikknek ez a szakasza elsősorban a páli irodalom korai buddhista időszakából és a buddhista iskoláknak irodalmi szövegeiből vett meghatározásokra szorítkozik.
Páli irodalom
Az egész páli irodalomban vinnyána a mentális erőre használt néhány szinonima egyike, amely nélkül a fizikális test élettelen.
Viszont számos páli szövegben a kifejezést szövegkörnyezettől függően pontosabban meghatározott terminológiaként használják. Főleg a beszédek kosarában (Szutta-pitaka) három, egymáshoz kötődő értelemben használják:
- (1) az észlelési tartomány (ájatana) kiindulópontja, a "minden" tapasztalásának része (szabba);
- (2) a ragaszkodás öt aggregátuma (Szkandha) közül az egyik;
- (3) A függő keletkezés (paticcsaszamuppáda) okozati láncszemei) közül az egyik.
Az Abhidhamma-pitaka és a poszt-kanonikus magyarázószövegek 89 fajta vidzsnyánát különböztetnek meg a karmikus következményüktől függően.
Az észlelési tartomány alapja
A buddhizmusban a hat észlelési tartomány (páli, szanszkrit: sadájatana) az öt fizikai érzékszervet (mint receptív mezőt) (szem, fül, orr, nyelv, test) és a tudat, valamint az azokkal kapcsolatba hozható tárgyak (vizuális formák, hangok, szagok, ízek, érinthető és mentális tárgyak). A hat észlelési tartományból kiindul néhány mentális tényező - ezek a hatféle tudat vagy tudatosság. (vinnyána-kájá). Az elemzés alapján, a hatféle tudat a szem-tudat (azaz a látás alapján keletkező tudat), fül-tudat, orr—tudat, nyelv-tudat, test-tudat, elme-tudat.[4]
Ebben az értelmezésben például amikor a fül észlelési tartománya és egy hang egyszerre jelen van, akkor fellép az ezzel kapcsolatos tudat. Ezek együttállása (dhátu) – során jön létre a "kapcsolódás", amely azután kellemes, kellemetlen vagy semleges "érzés" megjelenéséhez vezet(het). Ilyen érzésekből alakul ki a "sóvárgás".
"A minden" című beszédben (Szabba-szutta, SN 35.23) Buddha azt mondja, hogy a hat érzékszerven kívül nincs más.[5]
Az aggregátumok
A buddhizmusban a tudat (viññāṇa) az egyik "aggregátum" (páli: khandha; szanszkrit: szkandha), azaz csoportosulás. A többi négy aggregátum az anyagi forma (rúpa), az érzés (vedaná), az észlelés (szannyá) és a szándékos késztetések (szankhára).
A SN 22.79 egyik beszédében Buddha a következőképpen jellemzi a tudatot:
- Szerzetesek, miért mondjátok felfogásnak (szandnyá)? Mert felfog, ezért mondják felfogásnak. És mit fog fel? Kéket, sárgát, pirosat, fehéret...
- Szerzetesek, miért mondjátok meghatározottságoknak (szanszkárák)? Mert meghatározottá tesznek, ezért mondják
meghatározottságoknak. És mit tesznek meghatározottá? A formát, hogy az „forma” legyen
- Szerzetesek, miért mondjátok tudatnak (vidnyána)? Mert tud, az érzetet, hogy az „érzet” legyen, az észlelést, hogy az „észlelés” legyen, a tudatot, hogy az „tudat” legyen..., ezért mondják tudatnak. És mit tud? Hogy savanyú
, keserű, csípős, édes, fanyar, nem fanyar, sós, sótlan...[6]
Mind az öt aggregátum alapvető természete az üresség, azaz okok (hetu) és kondíciók (paticcsa) függvényében keletkeznek és múlnak el. Ebben az értelmezésben a tudat keletkezésének oka az egyik aggregátum keletkezése (fizikális vagy mentális) és ugyanígy, a tudat keletkezése által keletkezik egy vagy több mentális aggregátum. Így az aggregátum modell által beazonosított okozati lánc megegyezik a függő keletkezésben szereplő függőségi láncolat modelljének.
Függő keletkezés
A tudat (viññāṇa) a függő keletkezésben szereplő tizenkét nidána közül a harmadik.[7] A függő keletkezés értelmezésében a különböző kanonikus beszédek másféle tudatot különböztetnek meg.[8] Hagyományosan a következő értelmezésekben szerepel a vidzsnyána kifejezés:
- mentális késztetések által kondicionált tudat (szankhára);
- egymástól függő tudat és tudat-test (námarúpa)
- életerőként működő tudat, amely átvisz az újjászületések során.
Az avidjá a függő keletkezés tizenkét oksági láncolatában az első — a sorozat a karmikus folyamatot ábrázolja, amely az érző lényeket a szamszárában tartja (létforgatag).
Ácsán Szucsitto magyarázata szerint a függő keletkezés folyamata a tévelygéssel kezdődik (avidjá), amelyet a buddhista ikonográfiában vak vagy bekötött szemű emberként ábrázolnak. Ez a szenvedéshez (dukkha) vezető buszút sofőrje. Az emberek olykor pejoratív értelemben veszik a tévelygést, holott az egyszerűen az ismeret hiánya - a négy nemes igazság tudásának hiánya. Amíg a tévelygés állapota fennáll, addig a tudat folyton keresi a kielégítő állapotot és amikor ezt nem találja, akkor csalódik. A zsák csilit falatozó emberhez szokás hasonlítani, akitől amikor megkérdezik, hogy miért teszi, azt feleli, hogy keresi köztük az édeset. Ez a tévelygés.
A théraváda Abhidharma részét képező Patthána elemzi a tudat különböző állapotait és azok szerepét. A tudatállapotokat pozitív, negatív és semleges állapotokra osztották fel a karma szempontjából. Összesen 89-féle tudatot különböztetnek meg, amelyből 54 tartozik az érzéki világok létsíkjába, 15 a "finom anyagok", 12 az "anyag-nélküli" létsíkba és nyolc természetfeletti (nirvánával kapcsolatos).[9]
Egészen pontosan egy vidzsnyána a koncepcionális tudat egy momentuma, és az általános mentális aktivitásunkat vidzsnyánák folyamatos láncolata alkotja.
A hinduizmusban
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ www.karuna.hu - Buddhizmus alaptanítás. [2014. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 7.)
- ↑ www.mek.oszk.hu - A függő keletkezés 12 tagú láncolata
- ↑ Sue Hamilton, Identity and Experience. LUZAC Oriental, 1996, pages 105-106.
- ↑ Lásd például: MN 148 (Thánisszaró, 1998).
- ↑ Bodhi (2000b), p. 1140; and, Thánisszaró (2001c). Bodhi (2000b), p. 1399, n. 7: "...Mi az a minden? Pusztán a szem és a formák, a fül és a hangok, az orr és az illatok, a nyelv és az ízek, a test és a tapintható dolgok, az ész és a gondolatok. Ez az, szerzetesek, amit úgy hívnak: minden. Bárki, aki ezt mondaná: „Elutasítva ezt a mindent, egy másikat mutatok”, ha megkérdeznék tőle, pontosan mire alapozza az álláspontját, képtelen lenne kifejteni azt, és nagy bajba kerülne. Miért? Mert (álláspontja) kívül fekszik az (érzék)tartományokon." lásd Rhys Davids & Stede (1921-25), p. 680, "Sabba" bekezdés Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en
- ↑ www.buddhista-szakkor.wdfiles.com - Ötből áll az ember - Körtvélyesi Tibor
- ↑ Nem minden kanonikus szöveg határozza meg a függő keletkezés tizenkét oksági láncszemét. Például a Mahanidana-szutta (DN 15) (Thánisszaró, 1997a) csak 9 (Thánisszaró, 2000) vagy 10 okot említ.
- ↑ (Thánisszaró, 1997b)
- ↑ Bodhi (2000a), pp. 28-31.
Források
- Ácsán Szucsitto (2010). Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching. Shambhala.
- Bhikkhu Bodhi (2003), A Comprehensive Manual of Abhidhamma, Pariyatti Publishing
- Csogyam Trungpa (1972). "Karma and Rebirth: The Twelve Nidanas, by Chogyam Trungpa Rinpoche." Karma and the Twelve Nidanas, A Sourcebook for the Shambhala School of Buddhist Studies. Vajradhatu Publications.
- 14. Dalai Láma (1992). Az élet értelme, fordította és szerkesztette Jeffrey Hopkins, Boston: Wisdom.
- Csigar Kongtrul Rinpocse (2008). Light Comes Through. Shambhala.
- Csongszar Khjence (2004). Gentle Voice #22, September 2004 Issue.
- Herbert V. Guenther & Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle Edition.
- Erik Pema Kunszang (fordító) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books.
- Leifer, Ron (1997). The Happiness Project. Snow Lion.
- Mingyur Rinpocse (2007). The Joy of Living: Unlocking the Secret and Science of Happiness. Harmony. Kindle Edition.
- Nina van Gorkom (2010), Cetasikas, Zolag
- Ringu Tulku (2005). Daring Steps Toward Fearlessness: The Three Vehicles of Tibetan Buddhism, Snow Lion.
- Szonam Rincsen (2006). How Karma Works: The Twelve Links of Dependent Arising, Snow Lion.
- Takuan Szoho (szerző), William S. Wilson (fordító) (1986). The Unfettered Mind. Kodansha [1]
