Vidnyána

Vidzsnyána (Fordításai és hagyományos megfelelői)
magyar	tudat tudatosság megkülönböztető tudatosság
angol	mind life force
páli	विञ्ञाण (IAST:) viññāṇa
szanszkrit	विज्ञान (IAST:) vijñāna
burmai	ဝိညာဉ် (MLC:) wḭ ɲɪ̀ɰ̃
kínai	shí (egyszerűsített:) 识 (hagyományos:) 識
japán	shiki
khmer	វិញ្ញាណ (UNGEGN:) vĭnhnhéan
koreai	sik (handzsa:) 識
szingaléz	විඥානය
tibeti	རྣམ་པར་ཤེས་པ་ (Wylie:) sna'i rnam par shes pa
thai	วิญญาณ (RTGS:) winyan
vietnámi	識
szójegyzék • jegyzet • tárgymutató

1. Ábra: A páli kánon hatok hat csoportja:

észlelési tartományok

→

é r z é s e k

→

s ó v á r g á s

"belső" érzékelés szervei

<–>

"külső" érzékelés tárgyai

↓

↓

↓

kapcsolat

↓

↑

tudatosság

A hat belső érzékelési tartomány a szem, fül, orr, nyelv, test & tudat. A hat külső érzékelési tartomány formák, hang, szag, íz, érintés & mentális tárgyak. Érzékszerv-specifikus tudatosság lép fel, amely függ a belső és külső érzékelési tartományoktól. A kapcsolat a belső és a külső érzékelési tartomány valamint a tudatosság kapcsolódása. Az érzés a kapcsolattól függ. a sóvárgás az érzéstől függ.

Forrás: MN 148 (Fordította: HoD, 2009)    részletek

2. Ábra: Az öt lét-csoport (panca khandha) a páli kánon szerint.
	forma (rúpa)   4 elem (mahábhúta)         ↓     kapcsolat (phassza)     ↓ ↑   tudatosság (vidnyána)	→ ←       ←	mentális tényezők (csetaszika)     érzés (védaná)       észlelés (szannya)       késztetés (szankhára)
A forma a négy elemből ered. A tudatosság a többi lét-csoportból ered. A mentális tényezők a tudatosság és a többi lét-csoport kapcsolatából fakadnak
Forrás: MN 109 (Fordította: Ripcse Judit 2009)  |  részletek

A vidzsnyána (szanszkrit; Dévanágari: विज्ञान) vagy vinnyána (páli; Dévanágari: विञ्ञाण) kifejezés magyar megfelelője ""tudat", "tudatosság", "megkülönböztető tudatosság".^[1][2]

A páli kánon részét képező Szutta-pitaka első négy nikájájában a vidzsnyána két másik fogalom (maná és csitta) mellett jelenik meg és a tudatra utal. Mindhárom általános értelemben jelöli a tudatot, de előfordul, hogy a mentális folyamat egészére utalnak.^[3]

Buddhizmus

A szócikknek ez a szakasza elsősorban a páli irodalom korai buddhista időszakából és a buddhista iskoláknak irodalmi szövegeiből vett meghatározásokra szorítkozik.

Páli irodalom

Az egész páli irodalomban vinnyána a mentális erőre használt néhány szinonima egyike, amely nélkül a fizikális test élettelen. Viszont számos páli szövegben a kifejezést szövegkörnyezettől függően pontosabban meghatározott terminológiaként használják. Főleg a beszédek kosarában (Szutta-pitaka) három, egymáshoz kötődő értelemben használják:

(1) az észlelési tartomány (ájatana) kiindulópontja, a "minden" tapasztalásának része (szabba);

(2) a ragaszkodás öt aggregátuma (Szkandha) közül az egyik;

(3) A függő keletkezés (paticcsaszamuppáda) okozati láncszemei) közül az egyik.

Az Abhidhamma-pitaka és a poszt-kanonikus magyarázószövegek 89 fajta vidzsnyánát különböztetnek meg a karmikus következményüktől függően.

Az észlelési tartomány alapja

A buddhizmusban a hat észlelési tartomány (páli, szanszkrit: sadájatana) az öt fizikai érzékszervet (mint receptív mezőt) (szem, fül, orr, nyelv, test) és a tudat, valamint az azokkal kapcsolatba hozható tárgyak (vizuális formák, hangok, szagok, ízek, érinthető és mentális tárgyak). A hat észlelési tartományból kiindul néhány mentális tényező - ezek a hatféle tudat vagy tudatosság. (vinnyána-kájá). Az elemzés alapján, a hatféle tudat a szem-tudat (azaz a látás alapján keletkező tudat), fül-tudat, orr—tudat, nyelv-tudat, test-tudat, elme-tudat.^[4]

Ebben az értelmezésben például amikor a fül észlelési tartománya és egy hang egyszerre jelen van, akkor fellép az ezzel kapcsolatos tudat. Ezek együttállása (dhátu) – során jön létre a "kapcsolódás", amely azután kellemes, kellemetlen vagy semleges "érzés" megjelenéséhez vezet(het). Ilyen érzésekből alakul ki a "sóvárgás".

"A minden" című beszédben (Szabba-szutta, SN 35.23) Buddha azt mondja, hogy a hat érzékszerven kívül nincs más.^[5]

Az aggregátumok

A buddhizmusban a tudat (viññāṇa) az egyik "aggregátum" (páli: khandha; szanszkrit: szkandha), azaz csoportosulás. A többi négy aggregátum az anyagi forma (rúpa), az érzés (vedaná), az észlelés (szannyá) és a szándékos késztetések (szankhára).

A SN 22.79 egyik beszédében Buddha a következőképpen jellemzi a tudatot:

Szerzetesek, miért mondjátok felfogásnak (szandnyá)? Mert felfog, ezért mondják felfogásnak. És mit fog fel? Kéket, sárgát, pirosat, fehéret...

Szerzetesek, miért mondjátok meghatározottságoknak (szanszkárák)? Mert meghatározottá tesznek, ezért mondják

meghatározottságoknak. És mit tesznek meghatározottá? A formát, hogy az „forma” legyen

Szerzetesek, miért mondjátok tudatnak (vidnyána)? Mert tud, az érzetet, hogy az „érzet” legyen, az észlelést, hogy az „észlelés” legyen, a tudatot, hogy az „tudat” legyen..., ezért mondják tudatnak. És mit tud? Hogy savanyú

, keserű, csípős, édes, fanyar, nem fanyar, sós, sótlan...^[6]

Mind az öt aggregátum alapvető természete az üresség, azaz okok (hetu) és kondíciók (paticcsa) függvényében keletkeznek és múlnak el. Ebben az értelmezésben a tudat keletkezésének oka az egyik aggregátum keletkezése (fizikális vagy mentális) és ugyanígy, a tudat keletkezése által keletkezik egy vagy több mentális aggregátum. Így az aggregátum modell által beazonosított okozati lánc megegyezik a függő keletkezésben szereplő függőségi láncolat modelljének.

Függő keletkezés

A 12 nidána:   Tévelygés ↓ Késztetések ↓ Tudatosság ↓ Név és forma ↓ Hat érzékszerv ↓ Kapcsolódás ↓ Érzés ↓ Sóvárgás ↓ Ragaszkodás ↓ Létesülés ↓ Születés ↓ Öregkor / halál

A tudat (viññāṇa) a függő keletkezésben szereplő tizenkét nidána közül a harmadik.^[7] A függő keletkezés értelmezésében a különböző kanonikus beszédek másféle tudatot különböztetnek meg.^[8] Hagyományosan a következő értelmezésekben szerepel a vidzsnyána kifejezés:

• mentális késztetések által kondicionált tudat (szankhára);
• egymástól függő tudat és tudat-test (námarúpa)
• életerőként működő tudat, amely átvisz az újjászületések során.

Az avidjá a függő keletkezés tizenkét oksági láncolatában az első — a sorozat a karmikus folyamatot ábrázolja, amely az érző lényeket a szamszárában tartja (létforgatag).

Ácsán Szucsitto magyarázata szerint a függő keletkezés folyamata a tévelygéssel kezdődik (avidjá), amelyet a buddhista ikonográfiában vak vagy bekötött szemű emberként ábrázolnak. Ez a szenvedéshez (dukkha) vezető buszút sofőrje. Az emberek olykor pejoratív értelemben veszik a tévelygést, holott az egyszerűen az ismeret hiánya - a négy nemes igazság tudásának hiánya. Amíg a tévelygés állapota fennáll, addig a tudat folyton keresi a kielégítő állapotot és amikor ezt nem találja, akkor csalódik. A zsák csilit falatozó emberhez szokás hasonlítani, akitől amikor megkérdezik, hogy miért teszi, azt feleli, hogy keresi köztük az édeset. Ez a tévelygés.

A théraváda Abhidharma részét képező Patthána elemzi a tudat különböző állapotait és azok szerepét. A tudatállapotokat pozitív, negatív és semleges állapotokra osztották fel a karma szempontjából. Összesen 89-féle tudatot különböztetnek meg, amelyből 54 tartozik az érzéki világok létsíkjába, 15 a "finom anyagok", 12 az "anyag-nélküli" létsíkba és nyolc természetfeletti (nirvánával kapcsolatos).^[9]

Egészen pontosan egy vidzsnyána a koncepcionális tudat egy momentuma, és az általános mentális aktivitásunkat vidzsnyánák folyamatos láncolata alkotja.

A hinduizmusban

Kapcsolódó szócikkek

• Aggregátumok
• Újraszületés (buddhizmus)
• A tizenkét nidána
• Ájatana
• Függő keletkezés

Jegyzetek

1. www.karuna.hu - Buddhizmus alaptanítás. [2014. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 7.)
2. www.mek.oszk.hu - A függő keletkezés 12 tagú láncolata
3. Sue Hamilton, Identity and Experience. LUZAC Oriental, 1996, pages 105-106.
4. Lásd például: MN 148 (Thánisszaró, 1998).
5. Bodhi (2000b), p. 1140; and, Thánisszaró (2001c). Bodhi (2000b), p. 1399, n. 7: "...Mi az a minden? Pusztán a szem és a formák, a fül és a hangok, az orr és az illatok, a nyelv és az ízek, a test és a tapintható dolgok, az ész és a gondolatok. Ez az, szerzetesek, amit úgy hívnak: minden. Bárki, aki ezt mondaná: „Elutasítva ezt a mindent, egy másikat mutatok”, ha megkérdeznék tőle, pontosan mire alapozza az álláspontját, képtelen lenne kifejteni azt, és nagy bajba kerülne. Miért? Mert (álláspontja) kívül fekszik az (érzék)tartományokon." lásd Rhys Davids & Stede (1921-25), p. 680, "Sabba" bekezdés Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en
6. www.buddhista-szakkor.wdfiles.com - Ötből áll az ember - Körtvélyesi Tibor
7. Nem minden kanonikus szöveg határozza meg a függő keletkezés tizenkét oksági láncszemét. Például a Mahanidana-szutta (DN 15) (Thánisszaró, 1997a) csak 9 (Thánisszaró, 2000) vagy 10 okot említ.
8. (Thánisszaró, 1997b)
9. Bodhi (2000a), pp. 28-31.

Források

• Ácsán Szucsitto (2010). Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching. Shambhala.
• Bhikkhu Bodhi (2003), A Comprehensive Manual of Abhidhamma, Pariyatti Publishing
• Csogyam Trungpa (1972). "Karma and Rebirth: The Twelve Nidanas, by Chogyam Trungpa Rinpoche." Karma and the Twelve Nidanas, A Sourcebook for the Shambhala School of Buddhist Studies. Vajradhatu Publications.
• 14. Dalai Láma (1992). Az élet értelme, fordította és szerkesztette Jeffrey Hopkins, Boston: Wisdom.
• Csigar Kongtrul Rinpocse (2008). Light Comes Through. Shambhala.
• Csongszar Khjence (2004). Gentle Voice #22, September 2004 Issue.
• Herbert V. Guenther & Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle Edition.
• Erik Pema Kunszang (fordító) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books.
• Leifer, Ron (1997). The Happiness Project. Snow Lion.
• Mingyur Rinpocse (2007). The Joy of Living: Unlocking the Secret and Science of Happiness. Harmony. Kindle Edition.
• Nina van Gorkom (2010), Cetasikas, Zolag
• Ringu Tulku (2005). Daring Steps Toward Fearlessness: The Three Vehicles of Tibetan Buddhism, Snow Lion.
• Szonam Rincsen (2006). How Karma Works: The Twelve Links of Dependent Arising, Snow Lion.
• Takuan Szoho (szerző), William S. Wilson (fordító) (1986). The Unfettered Mind. Kodansha [1]