Gyarmati Andrea

Gyarmati Andrea
Személyes adatok
Születési dátum	1954. május 15. (70 éves)
Születési hely	Budapest, Magyarország
Szülei	Székely Éva Gyarmati Dezső
Házastársa	Hesz Mihály
Gyermekei	Hesz Máté
Versenyzői adatok
Klub	Budapesti VSC (1959–1969) Ferencvárosi TC (1969–1975)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyarmati Andrea témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Úszás Olimpiai játékok ezüst 1972, München 100 m hát bronz 1972, München 100 m pillangó Világbajnokság bronz 1973, Belgrád 200 m hát Európa-bajnokság arany 1970, Barcelona 200 m hát arany 1970, Barcelona 100 m pillangó ezüst 1970, Barcelona 100 m hát ezüst 1970, Barcelona 4 × 100 m gyors Junior Európa-bajnokság arany 1967, Linköping 100 m pillangó bronz 1967, Linköping 100 m gyors arany 1969, Bécs 100 m hát arany 1969, Bécs 100 m pillangó ezüst 1969, Bécs 100 m gyors

Gyarmati Andrea (Budapest, 1954. május 15. –) olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok magyar úszó, orvos, Székely Éva olimpiai bajnok úszó és Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó leánya.

Sportpályafutása

A 4x100-as magyar gyorsváltó tagjai, Patóh Magda, Gyarmati Andrea, Kovács Edit és Turóczy Judit Szőnyi János sportriporterrel 1969-ben

1959-től a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club), 1969-től az FTC (Ferencvárosi Torna Club) úszója volt. 1967-ben nyerte első országos bajnoki címét, és már tizennégy évesen a magyar válogatott tagja lett. Részt vett az 1968. évi nyári olimpiai játékokon, ahol három (két egyéni és egy csapat) ötödik helyezést ért el. A hetvenes évek elejére a magyar úszósport meghatározó egyéniségévé vált, összesen huszonnyolcszor nyert magyar bajnoki címet, 100 és 200 m-es pillangóúszásban, illetve hátúszásban tizenöt Európa-rekordot és egy világrekordot állított fel. Három alkalommal választották az év női sportolójává (1970–1972). Az 1972. évi nyári olimpiai játékokon a 100 méteres pillangóúszás középfutamában világcsúccsal győzött, a döntőben azonban rossz rajt miatt a harmadik helyen végzett. Az aktív sportolástól 1975-ben vonult vissza.

1982-ben megkapta a Magyarország örökös úszóbajnoka címet, 1995-ben az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották.

Sporteredményei

• olimpiai 2. helyezett (1972: 100 m hát)
• olimpiai 3. helyezett (1972: 100 m pillangó)
• olimpiai 4. helyezett (1972: 4 × 100 m gyorsváltó)
• háromszoros olimpiai 5. helyezett (1968: 100 m hát, 100 m pillangó, 4 × 100 m gyorsváltó)
• világbajnoki 3. helyezett (1973: 200 m hát)
• kétszeres Európa-bajnok (1970: 100 m pillangó, 200 m hát)
• kétszeres Európa-bajnoki 2. helyezett (1970: 100 m hát, 4 × 100 m gyorsváltó)
• világcsúcstartó (1972: 100 m pillangó – 1:03,8)

Orvosi pályafutása

1978-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen orvosi oklevelet szerzett, később gyermekgyógyász és ortopéd szakorvosi vizsgát tett. 1979-től a Heim Pál Gyermekkórház csecsemőosztályának, 1983-tól a SOTE Ortopéd Klinikájának, majd 1985-től az 1. Számú Gyermekgyógyászati Klinikának orvosa volt. 1989-től háziorvos. 1992-től különböző televízió- és rádióműsorokban gyermekgyógyászati szakértőként szerepel.

Kötetei

• Beszéljünk az evésről! Az orvos válaszol; Saxum, Bp., 2012
• Apróságaim. Földön, vízben, rendelőben; Saxum, Bp., 2013
• Beszéljünk a betegségekről! A gyermekorvos válaszol; Saxum, Bp., 2013 (Kérdések és válaszok)
• Gyere velem gyógyítani! Praktikus tanácsok a mindennapokra leendő, kezdő és haladó szülőknek; Saxum, Bp., 2015
• Szívdobbanások; Saxum, Bp., 2016
• Hányattatásaim. Evészavaron innen és túl; Saxum, Bp., 2017

Díjai, elismerései

• Magyarország örökös úszóbajnoka (1982)
• Az Úszó Hírességek Csarnoka tagja (1995)
• A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012)^[1]
• Gerevich Aladár emlékérem (2012)
• A magyar úszósport halhatatlanja (2015)^[2]
• Csík Ferenc-díj (2019)^[3]
• Óbuda-Békásmegyer díszpolgára (2023)^[4]
• Prima-díj (2024)

Források

• Bakó Jenő: Az úszás története. Budapest: Sport. 1986. ISBN 963-253-450-6  
• Ki kicsoda 2004: Kortársaink életrajzi lexikona. Budapest: Enciklopédia. 2003. ISBN 963-863-450-2  
• Havas László: A magyar sport aranykönyve. Budapest: Sport. 1982. ISBN 963-253-572-3  
• Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976. Budapest: Sport. 1977. ISBN 963-253-526-X  
• Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
• Gyarmati Andrea profilja az Olympedia oldalán (angolul)
• Adatok
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Otthon, érmes otthon - Híres magyar sportcsaládok V.. Válogatott okosságok, 2014. január 23. (Hozzáférés: 2019. október 3.)

Jegyzetek

1. 2012. március 15, sportos kitüntetettek: Magyar Érdemrendek. mob.hu, 2012. március 14. [2018. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 15.)
2. Úszás: újabb hat tag a magyar hírességek csarnokában. www.nemzetisport.hu (2015. november 15.) (Hozzáférés: 2015. november 28.)
3. Díjátadó: A sport a magyar identitás részévé vált – Kásler Miklós. www.nemzetisport.hu (2019. május 13.) (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
4. Óbuda Napján adtuk át rangos kerületi díjainkat. obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2023. május 10. [2023. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 10.)

További információk

• Gyarmati Andrea az Úszó Hírességek Csarnoka honlapján
• Ki kicsoda a magyar sportéletben? Írta és szerk. Kozák Péter. Szekszárd, Babits, 1994
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
• Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon. [Bp.], Szerző, 2000
• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004