1945-ben kezdett el úszni a Ferencvárosi TC csapatában, majd az úszás mellett elkezdett vízilabdázni, bár úszásban többször is volt országos bajnok, leragadt a vízilabdánál, ahol az azóta Budapesti Kinizsinek hívott FTC egyik meghatározó játékosa lett. 1952-ben, tizenhét évesen hívták be először a válogatottba, ugyanebben az évben olimpiai aranyat szerzett, a csapat legfiatalabb tagja volt. 1954-ben szerezte meg első Európa-bajnoki aranyát, majd a legendás melbourne-i vízilabdatornán sikerült újra olimpiai aranyat szereznie. 1958-ban újra Európa-bajnok. Az 1960-as római olimpián a csapat bronzérmet szerzett, 1962-ben viszont megszerezte harmadik kontinensbajnoki győzelmét. Az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét, ez 2008-ig egyedül Gyarmati Dezsőnek sikerült még. 1969-ben vonult vissza az aktív vízilabdázástól. 162-szer szerepelt a magyar válogatott színeiben, és ötszörös magyar bajnok volt a Fradival vízilabdában.
Játékstílusára jellemző volt a gyorsaság, a robbanékonyság és a kiváló helyzetfelismerés. Az FTC 100 éves jubileumának alkalmából az FTC népligeti sportcentrumában felállították a mellszobrát.[3]
Díjai, elismerései
A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1962)[4]
Az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője volt. 1989-ben a MOB (1992-ig) valamint a Magyar Vízilabda-szövetség (újraválasztva: 1996) elnökségi tagjának választották. 1990-ben a Ferencváros elnökségébe került be.
Sporton kívüli pályafutás, feltételezett ügynökmúlt
Aktív játék mellett járt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1964-ben szerzett jogi doktorátust. 2003-tól a Fidesz kulturális tagozatának sportszekciójában vállalt tisztséget. Pályafutását több könyvben dolgozta fel.
Levélhamisítás
Az 1956-os olimpián aranyérmet szerző Zádor Ervin az ötven év alatt mindössze egyszer tért haza Magyarországra, a 2006. szeptemberi parlamenti fogadásra mindenki várta, de nem jött. Társa, Kárpáti György szerint levélben indokolt: amíg Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, addig nem jön. A levélről kiderült, Kárpáti írta, Zádor tudta nélkül. Noha Kárpáti szerint ő Zádor gondolatait fogalmazta bele,[6] Zádor a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak úgy nyilatkozott, azt sem tudja, ki Magyarország miniszterelnöke, nem írt semmiféle levelet, őt a magyar médiumok nem is érték el, hogy nyilatkozhasson. Később a csapattárs, Gyarmati Dezső is elképzelhetetlennek nevezte Zádor ilyen megjegyzését.[7]
Feltételezett ügynökmúlt
2008 októberében olyan dokumentumok láttak napvilágot, melyek szerint Kárpáti 1962 és 1987 között ügynökként jelentéseket írt csapattársairól.[8] A kiszivárgott dokumentumok szerint Kárpáti „Halasi” fedőnéven dolgozott a Belügyminisztérium hírhedt III/III osztályának. Akkoriban ez a csoport politikai rendőrségként működött, feladata volt a belső elhárítás, kötelékében sok beszervezett civil működött. A feltételezések szerint Kárpáti, 1964 és 1966 között – amely időszakra esett a tokiói olimpia is – átkerült a kémelhárítással foglalkozó III/II-es alosztályhoz. A besúgóhálózat felügyeletével foglalkozó Stoll Dániel rendőrőrnagy egy jelentésében külön kitért arra, hogy a „Halasi” fedőnéven működő kapcsolat milyen eredményesen és odaadóan segítette az operatív munkát. Az olimpikonokat Tokióban összesen 42 hálózati személy figyelte, a vízilabdacsapatban legalább két hálózati személy volt. A sportoló a média megkeresésére úgy nyilatkozott, nem tud arról, hogy együttműködött volna a Kádár-rendszer titkosszolgálatával, és nem kommentálta, miért szűnt meg 1987-ben a kapcsolata a Belügyminisztériummal. Az akta szerint „bűncselekmény elkövetése miatt” zárták ki az állományból.[9] Kárpáti György két egykori csapattársa kételkedett az ügynökvádban[10]
Demszky Gábor az ügy nyilvánosságra kerülését követően nyilatkozatban kérte fel Kárpátit, hogy a 2008 szeptemberében neki megítélt Budapest díszpolgára díjat ne vegye át, s ő ezek után nem is kívánta átvenni az akkori főpolgármestertől.[11] 2009-ben pert nyert a hírt nyilvánosságra hozó médiummal szemben. Végül 2010. december 1-jén vette át a díszpolgári címet.
Kárpáti az ügynökmúltjára vonatkozó állításokat mindvégig tagadta.[12] A kort kutató ismert történésszel, Ungváry Krisztiánnal folytatott jogvita jogilag és történész-szakmailag helytálló eredménye az, hogy nem jelenthető ki, miszerint Kárpáti György ügynök volt, ugyanakkor az igen, hogy az állambiztonsági szervek annak tartották.[13]
Magánélete
Háromszor volt házas. A második feleségétől egy lánya és egy fia született.[14] Röviddel 85. születésnapja előtt, Budapesten hunyt el.
.jpg)
