Hasznos István (Szolnok, 1924. december 8. – Szolnok, 1998. május 7.) olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó. A sportsajtóban Hasznos II. néven szerepelt.
Sportpályafutása
1934-től a Szolnoki MÁV, 1945-től a BEAC(Budapesti Egyetemi Atlétikai Club), 1947-től a Budapesti Előre, majd 1947-től a Szolnoki MTE, illetve a Szolnoki Dózsa sportolója volt. Úszásban és Vízilabdázásban egyaránt versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeket vízilabdázásban ért el. 1952-ben két alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Az 1952. évi nyári olimpián tagja volt az olimpiai bajnoki címet nyert magyar csapatnak. Szolnokon összesen 212 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 339 gólt dobott. Az aktív sportolástól 1964-ben vonult vissza.
1956-ban a Sportvezető és Edzőképző Intézetben (SEKI) úszó és vízilabda-szakedzői oklevelet szerzett. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt állása megszűnt a rendőrségnél. 1962-től a Szolnoki Dózsa edzője lett. 1962-től haláláig a szolnoki Damjanich Uszoda igazgatója is volt.
Fia ifjabb Hasznos István válogatott vízilabdázó volt.
Lánya Hasznos Zsuzsanna (1955) 200-400 vegyesen volt válogatták be.
Sporteredményei
vízilabdázásban:
olimpiai bajnok (1952)
ötszörös magyar bajnok (1954, 1957, 1958, 1959, 1961)
úszásban:
magyar bajnok (1946: 100 m mell)
magyar folyamúszó bajnok (1958)
Balaton-átúszó bajnok (1957, 1959, 1963, 1964)
Díjai, elismerései
A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955)[1]
Szolnok díszpolgára
Ezüst Pelikán Díj (1991)
Kemény Ferenc-díj (1994)
Jegyzetek
↑Kik lettek újabban érdemes sportolók? Népsport, (1955. február 27.)
Források
Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
