Kiss László (Budapest, 1940. december 14. –) magyar úszó, edző, 1999 és 2016 között az úszóválogatott szövetségi kapitánya.
Sportpályafutása
1954-ben kezdte el az úszást a Ferencvárosi TC együttesében, 1963-ban pedig a Budapest Honvéd versenyzője volt. Erős úszásneme a pillangóúszás volt, magyar bajnokságot nyert. Az 1960-as római olimpia résztvevője. 1963-ban 3., 1964-ben 2. helyezett volt a 200 m pillangóúszás magyar bajnokságán. 1965-ben, huszonöt éves korában visszavonult az aktív úszástól.
1963-ban, három hónappal később a klub vezetőedzőjévé nevezték ki. Emellett 1969-ben az öttusa-válogatott úszóedzője is lett. Eközben 1972-ben szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán. Az öttusa-válogatottnál két év kihagyással 1983-ig dolgozott. Növendékei között több olimpiai, világ- és Európa-bajnok is volt (pl. Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Güttler Károly és Batházi István).
1983-ban mesteredzői címet szerzett. 1993-ban a Magyar Úszószövetség alelnökévé választották, majd ugyanebben az évben a női úszóválogatott edzője lett. 1999-ben a teljes úszóválogatott szövetségi kapitánya is lett. 1991 és 1999 között hat alkalommal az év legjobb edzőjévé választották. 2000-ben távozott a Bp. Spartacustól, és csak a szövetségi munkáira koncentrált.
2012-ben a Magyar Úszószövetség elnökségi tagja lett.[3] Ebben a minőségében újraválasztották 2015-ben.[4] 2013 januárjában újabb négy évre meghosszabbították kapitányi kinevezését,[5] de végül 2016. április 7-én lemondott szövetségi kapitányi tisztségéről.[6]
Nemi erőszak
2016. április 5-én a privatkopo.hu internetes bűnügyi portál nyilvánosságra hozta,[7] hogy Kiss Lászlót 1961 júliusában sportklubja, az FTC kizárta soraiból, majd 1962 februárjában el is ítélte a bíróság, csoportosan elkövetett nemi erőszakban való részvétel miatt.[8] A bűncselekményt klubtársaival, Lantos Lászlóval és Várszegi Lajossal követte el 1961. július 4-én a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában egy 18 éves lánnyal szemben. A másodfokon eljáró bíróság Kisst jogerősen három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Büntetéséből huszonegy hónapot töltött a nagyfai büntetés-végrehajtási intézetben, majd elnöki tanácsi kegyelemben részesült. „Megbűnhődtem azért, amiért elítéltek, aztán kaptam az élettől egy új lehetőséget, és én éltem vele" – nyilatkozta a Népszabadságnak az eset kapcsán Kiss László.[9]Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az ügy kapcsán felhívta a további információval rendelkezőket, hogy a NAIH eljárásának lezárultáig újabb részletek nyilvánosságra hozatalától tartózkodjanak.[10] A NAIH ezt követően Budapest Főváros Levéltárára 3 millió forint adatvédelmi bírságot szabott ki, mivel a Kiss László-ügy iratait egy kutató rendelkezésére bocsátotta.[11] A NAIH határozatát Budapest Főváros Levéltára bíróságon támadta meg, dr. Jóri András korábbi adatvédelmi biztos támogatásával. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítéletével a NAIH határozatát hatályon kívül helyezte.[12]
A lemondás után Kiss közleményt adott ki, amelyben büntetőügyéről úgy fogalmazott, hogy „1961-ben koholt vádak alapján, koncepciós perben született meg az a döntés”, majd hangsúlyozta, hogy „az ítéletben foglalt cselekményt soha, semmilyen körülmények között nem követtem el”. Reagálva a kiszabott ítélet lejárta előtti szabadulása körüli anomáliákra Kiss leszögezte, „idő előtti szabadulásomat nem bármiféle beszervezésnek, hanem az 1963-as amnesztiarendeletnek köszönhettem, mely igaztalan büntetésemet enyhítette”.[13] Azonban Kiss László az 1963. szeptember 19–22. között rendezett magyar úszóbajnokságon már versenyzett, sőt érmet is nyert.
A Magyar Úszó Szövetség 1961-es határozatából kiderült, hogy nem Takáts Zsuzsanna volt Kiss László első áldozata, a sportolót már korábban is felfüggesztették egy hasonló ügy miatt, egy időre ki is zárták a válogatottból és az ország összes uszodájából csoportos nemi erőszakkísérlet miatt. Kiderült, hogy egy lányt csak egy úszómester határozottsága mentett meg Kisstől és társaitól, akik víz alatti közösülést ajánlottak a medencében, azonban az úszómester megjelenésének köszönhetően, ennél az esetnél elúsztak a lány közeléből.[14]
2016. május 6-án áldozata, Takáts Zsuzsanna, névvel, ügyvédei közreműködésével nyilatkozatban mesélt a bűncselekményről, és az ügy eltussolása érdekében a családját ért fenyegetésekről.[15]
Ezt követően Takáts Zsuzsanna ügyvédje jelenlétében létrejött találkozón Kiss László, Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke, valamint Hargitay András úszókapitány bocsánatot kértek a múltban történtek miatt, a bocsánatkérést Takáts Zsuzsanna elfogadta.[16][17]
Közéleti tevékenysége
2014 novemberében Százhalombatta alpolgármestere lett,[18] amely pozíciójáról 2016. április 7-én – a közvélemény nyomására, korábbi súlyos erőszakos bűncselekményben való részvétele miatt – lemondott.[19]
Konfliktusok személye körül
2016. január 7-én lemondott a szövetségi kapitányi tisztségéről, miután konfliktusba keveredett Hosszú Katinkával és férjével.[20] Január 10-én Gyárfás Tamás bejelentette Kiss visszajövetelét, aki elmondása szerint Orbán Viktor miniszterelnök támogatásának hatására gondolta meg magát.[21]2016. április 7-én, miután 1961-es büntetőügye napvilágra került, a közvélemény nyomására és megromlott egészségi állapotára hivatkozva lemondott szövetségi kapitányi tisztségéről.[6]
