PROFILBARU.COM

	Szerzett érmek
	Magyarország színeiben
	Úszás
	Olimpiai játékok

	Bárány István
Született	Bárány István Géza Gyula; 1907. december 20.; Eger
Elhunyt	1995. február 21. (87 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Oberschall Magda
Szülei	Bárány Géza
Foglalkozása	újságíró; úszó;
Iskolái	Egri Érseki Jogakadémia; Pécsi Tudományegyetem; Alliance française Paris Île-de-France; Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem;
Sírhelye	Eger
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bárány István témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az úszóról szól. Hasonló címmel lásd még: Bárány István (egyértelműsítő lap).

Bárány István (Eger, 1907. december 20. – Budapest, 1995. február 21.^[5]) olimpiai ezüst- és bronzérmes, Európa-bajnok úszó, mesteredző, sportvezető, szakíró, 1931-től 1941-ig Oberschall Magda művészettörténész férje.

Tanulmányai

1926-ban végzett a Bécsi Kereskedelmi Akadémián. 1925-től az egri érseki jogakadémia hallgatója volt. 1929 június 29.-én avatták Államtudományi Doktorrá a pécsi Erzsébet-Tudományegyetemen. Értekezése a "A pápa nemzetközi jogalanyisága" című műve.^[6] Majd 1930-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen jogi doktori oklevelet szerzett. 1928-tól 1930-ig a párizsi Alliance Française, illetve az Hautes Internationales hallgatója volt. 1956-ban a Testnevelési Főiskola Sportvezető és Edzőképző Intézetében úszóedzői, 1961-ben úszómesteredzői képesítést szerzett.

Sportolói pályafutása

1920-tól a MOVE Egri SE úszója és vízilabdázója volt. Kiemelkedő sporteredményeit úszásban érte el. 1924-től 1932-ig szerepelt a magyar válogatottban. Elsősorban 100 méteres gyorsúszásban elért eredményeivel vált ismertté. Az 1926. évi Európa-bajnokságon a számban aranyérmet nyert és ezzel ő lett a magyar úszósport első Európa-bajnoka. Később még két egyéni és egy váltó Európa-bajnoki címet szerzett. 1928 és 1930 között háromszor döntötte meg a szám Európa-csúcsát. Ő az első európai úszó, aki a távot egy percen belül tette meg. 1930-ban 200 méteres gyorsúszásban is Európa-rekordot úszott. Három olimpián vett részt, 1928-ban legjobb európaiként szorult az egyesült államokbeli Johnny Weissmuller mögött a második helyre. Az 1932. évi olimpián – elsősorban az anyagi nehézségei miatt vállalt bemutatóversenyek miatt – nem tudott képességeinek megfelelően szerepelni. Számos nemzetközi versenyen végzett az első helyen, 1925 és 1930 között öt alkalommal lett a párizsi Grand Prix győztese. Pályafutása alatt összesen huszonhét magyar bajnoki címet szerzett, 1982-ben megkapta a Magyarország örökös úszóbajnoka címet. Az aktív sportolástól 1932-ben vonult vissza.

Bár nem nyert olimpiai bajnoki címet, a magyar úszás nagy egyéniségei között tartják számon. 1978-ban az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották.

Sporteredményei

Olimpiákon

olimpiai 2. helyezett:
- 1928, Amszterdam: 100 m gyors (59,8)^[5]
olimpiai 3. helyezett:
- 1932, Los Angeles: 4 × 200 m gyorsváltó (9:31,4 – Szabados László, Székely András, Wanié András)
olimpiai 4. helyezett:
- 1928, Amszterdam: 4 × 200 m gyorsváltó (9:57 – Tarródi Szigritz Géza, Wanié András, Wanié Rezső)

Európa-bajnokságokon

négyszeres Európa-bajnok:
- 1926, Budapest: 100 m gyors (1:01)
- 1931, Párizs:
  - 100 m gyors (59,8)
  - 400 m gyors (5:04)
  - 4 × 200 m gyorsváltó (9:34,8 – Szabados László, Székely András, Wanié András)
kétszeres Európa-bajnoki 2. helyezett:
- 1926, Budapest: 4 × 200 m gyorsváltó (10:03,4 – Bitskey Zoltán, Szigritz Géza, Wanié András)
- 1927, Bologna: 100 m gyors (1:03,2)
Európa-bajnoki 3. helyezett:
- 1927, Bologna: 4 × 200m gyorsváltó (10:03,6 – Szigritz Géza, Wanié András, Wanié Rezső)

Nemzeti és nemzetközi bajnokságokon

ötszörös Grand Prix- győztes:
- 100 m gyors: 1925–1927, 1929, 1930
angol bajnok:
- 100 yard gyors: 1925
huszonhétszeres magyar bajnok:
- 100 m gyors: 1925–1932
- 200 m gyors: 1926–1932
- 400 m gyors: 1931, 1932
- 4 × 200 m gyors: 1924–1929, 1931
- 3 × 100 m vegyes: 1924, 1928, 1929

Rekordjai

50 m gyors

26,4 (1925. június 4., Budapest) országos csúcs (33 m)
26,2 (1926. június 13., Tata) országos csúcs
26,0 (1929. augusztus 11., Szolnok) országos csúcs

100 m gyors

1:02,8 (1924. augusztus 19., Budapest) országos csúcs (33 m)
1:01,0 (1925. szeptember 13., Budapest) országos csúcs (33 m)
1:00,8 (1928. június 10., Budapest) országos csúcs
1:00,0 (1928. július 22., Budapest) országos csúcs
59,8 (1928. augusztus 11., Amszterdam) Európa-csúcs
59,6 (1929. augusztus 4., Budapest) Európa-csúcs
58,6 (1929. október 29., München) Európa-csúcs (25 m)
58,4 (1931. május 12., Budapest) Európa-csúcs (33 m)

200 m gyors

2:22,6 (1926. augusztus 11., Budapest) országos csúcs
2:20,6 (1928. június 9., Budapest) országos csúcs
2:19,4 (1929. augusztus 20., Budapest) országos csúcs
2:17,8 (1930. március 2., Berlin) országos csúcs (33 m)
2:16,0 (1930. március 23., Brugge) Európa-csúcs (25 m)

400 m gyors

5:17,6 (1929. június 2., Pécs) országos csúcs
5:17,0 (1929. július 21., Bologna) országos csúcs
5:13,4 (1931. május 24., Eger) országos csúcs
5:00,6 (1931. május 30., Budapest) országos csúcs (33 m)

100 m hát

1:12,4 országos csúcs

Sportvezetői és edzői pályafutása

1933-tól – Kugler Sándort váltva – a magyar válogatott csapatkapitánya lett. A magyar úszók az ő irányítása alatt vettek részt a berlini olimpián. A posztot 1939-ben Csik Ferencnek adta át. A második világháború után a Sportlétesítmények Vállalat alkalmazottja lett. Az 1950-es években kiemelkedő érdemeket szerzett a magyarországi csoportos úszásoktatás megvalósításában. 1956-tól 1960-ig a Magyar Úszó Szövetség főtitkára volt. Az 1960-as években sporttanfolyamokat vezetett.

Szakírói pályafutása

Már aktív sportolóként jelent meg úszással kapcsolatos szakkönyve. 1930-tól 1943-ig a Pesti Napló sportrovatának munkatársaként is tevékenykedett. 1939-ben megalapította a Képes Sport című lapot, amelynek 1944-ig főszerkesztője volt. Az 1950-es évek közepén a Főiskolai Sport című lapot szerkesztette. Az 1957-ben megjelent, A gyermekek úszásoktatása című könyvét angol, lengyel, német és orosz nyelvre is lefordították. 1960-tól 1964-ig a Sport és Tudomány című lap tördelőszerkesztője, 1966-tól 1990-ig az Úszósport című lap felelős szerkesztője volt. Élete utolsó éveire is aktív maradt, 1991-től a Vízipóló című lapot szerkesztette, illetve a Révai új lexikona munkatársa lett.

Főbb művei

A sportszerű úszás (Budapest, 1929)
Az úszásoktatás elmélete (kézirat, Budapest, 1934)
A berlini olimpia zsebkönyve (társszerző, Budapest, 1936)
A tömeges úszásoktatás (Budapest, 1954)
A magyar úszósport útja (Budapest, 1955)
A gyermekek úszásoktatása (Budapest, 1957)
Az úszás, műugrás, vízilabdázás kézikönyve (társszerző: Bakó Jenő, Balla Béla, Brandi Jenő, Bánki Zoltán, Budapest, 1960)
Úszás, műugrás, vízilabdázás (társszerző: Balla Béla, Schlenker Antal, Budapest, 1966)
Úszás, műugrás: 1977–1980 (Budapest, 1978)
Szerelmes bajnokok (Budapest, 1986) – ISBN 963-7543-59-7
Versenyben Tarzannal: Bárány István sporttörténetei (Budapest, 1984) – ISBN 963-7542-86-8
ISBN 963-253-311-9

Díjai, elismerései

Magyar Népköztársasági Sportérdemérem bronz fokozat (1956)^[7]
Emlékét ápolja szülővárosában, Egerben a Dr. Bárány István Sportuszoda.
A magyar úszósport halhatatlanja (2024)^[8]

Jegyzetek

↑ ^a ^b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
↑ ^a ^b BnF-források (francia nyelven)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=39&layout=s
↑ ^a ^b Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 84. o. ISBN 978-963-06-7919-0
↑ Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1 | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
↑ A kitüntetett társadalmi munkások. Népsport, XII. évf. 193. sz. (1956. szeptember 27.) 1. o.
↑ Újabb négy úszó vált halhatatlanná. www.nemzetisport.hu (2024. december 16.) (Hozzáférés: 2024. december 18.)

Források

Bárány István profilja az Olympedia oldalán (angolul)
Bakó Jenő: Az úszás története – ISBN 963-253-450-6
Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
Magyar Ki Kicsoda 1990 – ISBN 963-7840-28-1
(1965) Az országos felnőtt csúcsok fejlődése. Úszósport 4 (5), 10-21. o. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
Adatok